Az egyelőre nem ismert, hogy a kormányzat milyen konstrukcióban kívánja értékesíteni a frekvenciahasználati jogot – az érintett társaságok elképzelése szerint nyílt árverés útján kellene hasznosítani azt -, s az vihetné ezt a sávot, aki többet ígér érte. A pályáztatás azért lenne érdemi lépés, mert már öt éve van napirenden a 900 MHz-es frekvencia szabad tartományának hasznosítása, de mind ez ideig semmi érdemi nem történt ennek kapcsán, pedig például a tavalyi költségvetésbe 20 milliárd forint bevételt építettek be ebből. Ennek alapján volt olyan távközlési cég, amely már tavaly úgy határozta meg idei terveit, hogy már számolt a 900 MHz-es sáv használatával. Az eladás mellett szól, hogy az értékesítés eredményeként azonnali – milliárdos nagyságrendű – bevételhez jutna az állam, majd pedig évente több száz millió forintos frekvenciahasználati díjat szedhetne be. További – másodlagos – állami bevételt jelentene az a pénz, amit a cégek fizetnének a 900-as frekvencián végrehajtott beruházásaik után, a későbbi szolgáltatás pedig további összegeket hozna a büdzsének. (Természetesen mindez annak a függvénye, hogy milyen konstrukcióban kívánják értékesíteni a frekvenciahasználati jogot). Tehát minél gyorsabban hasznosítani kellene a tartományt, hisz az csak akkor nemzeti kincs – ahogy azt az állami szereplők hangsúlyozzák -, ha használják. Az is a frekvencia hasznosítása mellett szól, hogy a mobiltelefon-társaságok 3G hálózata (ami a lakosság 60-70 százalékát fedi le) tovább nem növelhető gazdaságosan, márpedig jelenleg több mint ezer olyan település van az országban, ahol nincs internet.
A frekvencia értékesítése tehát rendkívül fontos lenne a vidék felzárkóztatásának érdekében, valamint a verseny élénkítése szempontjából is. A 900-as frekvencia hasznosítása a korábbiakhoz képest azért is sürgős, mert a tavaly év végén elfogadott médiatörvény a digitális átállás időpontját legalább egy évvel elhalasztotta, így viszont nem világos, hogy az átállás nyomán felszabaduló, "digitális hozadék" néven is ismert 800 MHz-es sáv – amelyet tipikusan szintén új (negyedik generációs) szélessávú mobilalkalmazások használhatnak majd – mikor lesz elérhető a pályázók számára. Fellegi egyébként nem csupán a 900 MHz-es frekvencia pályáztatását helyezte kilátásba, hanem a "szabadon lévőkét", így tehát elképzelhető, hogy újra napirendre kerül a 450 MHz-es frekvencia hasznosítása is.
Az előző kormány már kísérletet tett a 450 MHz-es frekvencia eladására, de eredménytelenül. Mindkét frekvenciatartomány előnye, hogy viszonylag költséghatékonyan lehetne rajta mobilinternet-szolgáltatást nyújtani. Ismét szóba került egy újabb mobilszolgáltató megjelenése is, Fellegi – mint elmondta – személy szerint kívánatosnak tartaná egy negyedik mobiltelefon-társaság megjelenését, de azt a befektetőknek kell eldönteniük, hogy belépnek-e erre a piacra vagy sem. A kormányzat feladata ennek kapcsán, hogy nyitva tartsa ennek lehetőségét – tette hozzá a tárcavezető. Ezzel is többször próbálkozott már a korábbi kormányzat, legutóbb bő két évvel ezelőtt, amikor négy cég pályázott a szolgáltatási lehetőségért, s ha a tendert végül nem fújták volna le, akkor már az elmúlt év végén megcsörrentek volna a legújabb mobiltelefon-társaság készülékei. Kérdés, hogy erre meddig kell várni. Szakemberek egy része ugyanis úgy véli, hogy a magyar piac nem bírna el egy újabb szereplőt, s ezt jelzi, hogy bár a korábbi pályázaton – főleg az azt megelőzőhöz képest – jelentős számú érdeklődő vett részt, de tekintélyes, a nemzetközi piacon jelenlévő vállalkozás nem bukkant fel.
