A Vernee MIX 2 pont ugyan olyan dobozban érkezett, mint a Mars Pro. A fehér, felülről négyzetalakú, amúgy lapos dobozban a tartozékok is ugyan azok, azzal a különbséggel, hogy a MIX 2 nem Type-C csatlakozót kapott, hanem hagyományosat.

A telefont kézbe véve két gondolat futott át a fejemen. Az első, hogy iszonyatosan jól néz ki, a második, hogy kimondottan nehéz. Nem kézleszaggatósan nehéz, hanem olyan van benne anyag érzésem volt tőle. Tudjátok, szeretjük becsapni magunkat azzal, hogy ami nehezebb az jobb is, mert sok benne a vas. A Vernee telefonjánál a nagyobb tömeg nem a több vas, hanem a több üveg miatt van, ahogy azt tudhatjátok már, a hátlapon is üveg borítást találunk.

Szóval, a telefont először kézbe fogva már meg is jött az a hűha érzés, amit érezni szeretek, ha új kütyüt vásárolok. Azt hiszem ez az érzés az egyik oka annak, hogy annyi vackot vásárolgatok össze, mert mindtől ezt az érzést várom, de a legtöbbtől sosem kapom meg.

A Vernee MIX 2 nem fukarkodott, már a bekapcsolás előtt megadta azt a kielégülést, amit vártam. A bekapcsolás pedig csak tovább fokozta az érzést, mert a kijelző gyönyörű, erős fényű és hatalmas. A színekben csak úgy tobzódunk ránézve, és ekkor már tudtam, hogy a Mars Pro menni fog, ő pedig maradni.