Száz éve született a modern számítástechnika atyja

100 éve született a második világháború idején titkos náci kódokat feltörő Alan Turing brit matematika zseni.

Turing 1912. június 23-án látta meg a napvilágot Londonban. Születésének 100. évfordulóján több városban konferenciákkal és kiállításokkal tisztelegnek a matematika Einsteinjeként tisztelt tudós előtt, akit életében üldöztek homoszexualitása miatt.

“Turing kétségkívül az egyetlen, aki a legbonyolultabb intelligenciatípusok – az emberi és a mesterséges intelligencia, valamint a katonai felderítés (angolul: intelligence) – közül mindháromban egyaránt megváltoztatta a világ arculatát” – írta a Nature című brit tudományos folyóirat nemrégiben megjelent szerkesztőségi cikkében.

Turing rakta le a modern számítástechnika alapjait, meghatározta a mesterséges intelligencia kritériumait, feltörte a német hadsereg titkos kódjait, amivel egyesek szerint milliók életét mentette meg és lerövidítette a háborút.

1936-ban Turing, aki korábban bejelentette, hogy “agyat akar építeni”, cikket jelentetett meg, amelyben leírta az “univerzális Turing-gépet”. Ő volt az első, aki “adatok” formájában akart programokat adni a gépnek, hogy az a mai számítógéphez hasonlóan egyidejűleg több feladatot is el tudjon végezni. Amikor tervei alapján végül 1950-ben megépítették, a Turing-féle Automatic Computing Engine (ACE) elnevezésű berendezés volt a világ leggyorsabb számítógépe.

“A számítógép feltalálása olyan hatalmas eredmény, hogy furcsának tűnhet ennél nagyobb érdem keresése. Feltételezem azonban, hogy a náci kódok feltöréséhez való hozzájárulása sokkal nagyobb befolyással volt a világra” – mondta Jack Copeland matematika szakértő, több Turingról írott könyv szerzője.

 A nagyközönség Turing nevét leginkább onnan ismeri, hogy munkatársaival sikerült feltörnie az Atlanti-óceán északi részén cirkáló német tengeralattjárók kommunikációjához használt Enigma-gép kódját. Egyes tudósok szerint ezzel siettette Hitler bukását. A háború után Turing a mesterséges intelligenciával foglalkozott, amelynek máig érvényes logikai kritériumait is meghatározta, a gépi intelligenciát tesztelendő imitációs játékát, a Turing-tesztet ma is alkalmazzák. 

 Szenvedélyesen szerette a biológiát, matematikai tehetségét a morfogenezis területén is kamatoztatta, azt próbálta megfejteni, hogyan alakulnak egyes formatípusok az állat- és növényvilágban, például a zebra csíkjai vagy a tehén foltja – ezek elmélete ma is foglalkoztatja a kutatókat. Turing 1954-ben, 41 éves korában hunyt el ciánmérgezésben, miután az akkor Nagy-Britanniában még üldözött homoszexualitása miatt 1952-ben elítélték a “jó erkölcs megsértéséért”, és gyógyszeres kasztrálásra kényszerítették. Egyesek úgy vélik, hogy a különcségeiről ismert Turing mérgezett alma segítségével öngyilkos lett, de ezt hivatalosan soha nem erősítették meg. A manchesteri egyetem közelében álló emlékműve mindenesetre padon ülve ábrázolja, almával a kezében.

Forrás: MTI