A magas felbontás alkalmazásának lényege, a szem érzékelési képességeit meghaladó kijelző létrehozása; az átlagos használati távolság figyelembevétele mellett.
A Retina Display elnevezést az Apple foganasította meg, mikor a tavalyi év folyamán piacra dobta az iPhone 4-et, aminek 3,5 colos kijelzőjén 960 x 640 pixel helyezkedett el. Ezt normális távolságból nézve, a sas szemű felhasználók sem láthatják pixelesnek, arról már nem is beszélve, hogy a felhasználók körének milyen hányada lenne egyáltalán a kiszámított biológiai határ észlelésére. Az Intel egy hasonló koncepcióról beszélt az IDF alkalmával Retina Quality név alatt.
Az ultrabookok kijelzője mellett, amik általában 13 col körül alakulnak, és ez nem fog változni a jövőben sem. Ilyen méret mellett, 2560 x 1440 pixeles felbontás lehet elegendő a cél elérésére. Ekkor olyan pixelsűrűséget érnek el a megjelenítők, ami már 35 cm-es távolságból érzékelhetetlen. Ezek az adatok az IDF-ről származnak, konkrét végtermékekről származó információk nincsenek egyelőre.
Számolni kell viszont a negatív hatásaival is a nagyobb kijelzőnek. A fogyasztás a gyártó diáinak alapján nagyából másfélszerese lehet ami nem jelentős növekedés a minőségbeli javulást figyelembe véve. A másik probléma a szolgáltatott tartalmak terén keresendő a 16:9-es képarányú kijelző csak a játékoknak és a filmeknek kedvez. A weboldalak nagy része azonban fele ekkora felbontásra lett optimalizálva és 4:3 aránnyal dolgozik, ezekkel egy táblagép esetében nincs gond, mert ott teljesen más a képfeldolgozás, és egyszerűen zoomolhajuk a képet a különböző tartalmakra szinte azonnal, de ez egy notebook esetében ez közel sem ilyen egyszerű feladat lenne. Dokumentumszerkesztésnél szintén hasonló lenne a probléma.
Forrás: vr-zone
