Philips 349X7FJEW – Ultra széles vászon, ultra jó kép
Mivel továbbra sem áll rendelkezésemre a színhelyesség, kontraszt és fényerő mérésére szolgáló eszköz, kénytelen vagyok a net hiteles tartalom szolgáltatóihoz fordulni. Ezek szerint a Philips 349X7FJEW egy kimondottan jó monitornak számít, hiszen az sRGB lefedettség 100-, az Adobe RGB lefedettség pedig 80 százalékos. Kimondottan jó a feketéje is, hsiezn mindössze 0,35 cd/m2 értéket mérhetünk fekete háttér esetén. A fényerő a gyári érték alatt van, 232 cd/m2 a megadott 300 cd/m2 helyett. A kontraszt már szemre is jónak tűnt, a mérések szerint is az, 670:1-hez az értéke.
A fentiek alapján ez a monitor hozza azt, amit egy VA paneles megoldástól elvárhatunk. Bár a pontos értékeket szemre lehetetlenség megállapítani, a remek fekete és a jó kontrasztarány már használat közben is feltűnt, ahogy sajnos az is, hogy ennek a kijelzőnek talán a leggyengébb pontja a háttérvilágítás egyenetlensége. Ez filmnézésnél és normál irodai használatnál egyáltalán nem feltűnő, hacsak nem egyszínű és fekete hátteret látunk. Ilyen esetekben viszont feltűnően nagy fényerő különbségeket láthatunk. A feljebb hivatkozott mérések szerint az eltérés maximuma mindössze 16 százalék, ami végül is hihető, hiszen, ahogy írtam is, a jelenség leginkább a teljesen fekete hátterek esetén szembetűnő.
A gyakorlatban nálam a monitor jól teljesített. Tulajdonképpen nem is vártam mást, hiszen a Philips, pontosabban az MMD egyik legújabb kijelzőjéről beszélünk. Ahogy a bevezetőben is írtam, továbbra is örülnék egy ilyen monitornak a Karácsonyfa alatt, igaz, ahhoz hogy beférjen alá, termetes fát kell majd venni.
Ahogy az előző monitor teszt után, most is nehezemre esik a kijelzőt elcsomagolni és visszaküldeni. Véleményem szerint, bár a 349X7FJEW nem a legdivatosabb 4K felbontást adja, mégis, a mindennapokra sokkal jobban bevált, mint egy rendes 4K-s kijelző. Az ultraszéles panelen minden elfér, igazán remek azokhoz a munkákhoz, ahol több programot kell egyidejűleg futtatni.
Bár a televíziók esetén megbukott a hajlított kijelző, most, hogy már a második ilyen megoldást próbálhattam ki állítom, hogy az íróasztalon igenis van helye. Van, mert napjaink kijelzői egyre szélesebbek, és egy flat panel tőlünk távol lévő szélei, sarkai már nagyon távol kerülnek, rosszul beláthatók, míg a hajlított kijelző esetén a kép szinte körbe vesz minket. Sokkal inkább használjuk így a perifériás látásunkat is, sokkal kevesebbet fordítgattam a fejem, mint a megszokott dupla, de darabonként csak 22 colos FHD kijelzőm előtt.
A végére két dolog maradt még. Az első, hogy kinek ajánlom ezt a monitort, a másik, hogy akinek ajánlom mennyiért tudja megvenni.
Nos, ez a monitor véleményem szerint leginkább munkára megfelelő. Munkán persze érthetjük az otthoni munkát is, például a nyaralós videók megvágását. Játékra túl széles, túl nagy a felbontás, nagyon izmos, így egyben drága vas kell ahhoz, hogy ennyi képpontot megfelelően meghajtson. Mondom ezt még akkor is, ha itt van nekünk az AMD FreeSync, amiből leginkább a játékosok profitálnak.
A 4 ms válaszidő játékhoz még éppen elmegy, multimédiához, filmekhez viszont már elegendő. Itt is a széles vászon ami felesleges, hiszen ilyen, 21:9-es képarányú film nincs, így vagy kinagyítjuk a képet, de akkor lemaradnak részek alul és felül, vagy nem nagyítjuk, de úgy meg kapunk fekete csíkot körbe.
Szóval a lényeg, lehet rajta játszani, lehet filmet nézni, lehet vele mindent csinálni, amit monitorral csinálni szokás, de legjobban mégis dolgozni lehet rajta.
És akkor az ár. A nagyon széles, nagyon nagy, nagyon nagy felbontású kijelző ára nagy. Azt hiszem ezzel nem leptem meg senkit. Jelenleg a legolcsóbb hazai ár 242 ezer forint. Ahogy mondani szokás, ezért már autót is kapni, azon ráadásul több az üveg, és ha kinézünk az ablakon mérhetetlenül nagy a felbontás. Félre a viccel, tényleg nem olcsó, de hát tud is valamit! Nagyon jó monitor, nagyon jó paraméterekkel, hosszú ideje az, amit a leginkább megtartanék. Sajnos nem lehet, de így is szerencsés vagyok, hiszen három hétig használhattam. Köszönöm!
