Ütheted, vághatod, ez bírni fogja a strapát, örök élet plusz egy nap, ráadásul még világít is!

Tartalomjegyzék Mutasd

Bevezető

A pécés vagy konzolos játékosok világa sok-sok éve külön világot jelent a perifériák terén. Ezen persze nem kell csodálkozni, hiszen a játékos kiegészítők jóval nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, mint irodai társaik. A billentyűzeteknek, egereknek ki kell bírniuk sok-sok kattintást, a füleseknek strapabíró kábel kell, ráadásul külsőleg sem szabad szerénynek kinézniük, sőt, van bennük nem kevés exhibicionizmus is, szeretnek feltűnősködni a külsőjükkel, a beépített villogó ledekkel és az átlagtól jócskán elütő formákkal. A jó gamer kiegészítő, periféria tehát ilyen. Feltűnő, csiricsáré, de mégsem játékszer, sőt, sokkal erősebb, komolyabb, mint a normál, otthoni vagy irodai használatra tervezett darabok.

Ebben a cikkben egy játékosoknak készült billentyűzetet ismerhettek meg, ami olcsó, jól néz ki, és bírja a strapát.

Mitől jó, ha mechanikus?

Érdemes rögtön az elején tisztázni, hogy pontosan mitől mechanikus egy billentyűzet, egyáltalán, miért jó ez nekünk? Az ilyen típusú megoldásoknál minden gomb alá egy külön rugóval ellátott (mikro)kapcsolót szereltek. Ez azt eredményezi, hogy a billentyű útja a lenyomásnál megnő, a visszajelzés a leütésről sokkal markánsabban érzékelhető, mert halljuk azt az apró kattanást, amikor a kapcsoló működésbe lép. Értelemszerűen a mechanikus klaviatúrák némiképp hangosabbak hagyományos társaiktól, na meg a kapcsolók ilyen magas számú alkalmazása bizony tetten érhető az árcédulán is. Előny viszont a tartósság, a ghosting mentesség (egyidejűleg több billentyűlenyomást is gond nélkül érzékel), a javíthatóság (probléma esetén csak a sérült kapcsolót kell cserélnünk), a gyors és precíz kommunikáció. Az sem mellékes, hogy a hozzáértők szerint a hosszú billentyűút és a kevésbé határozott alsó pont miatt az ujjainknak is jót tesz a mechanikus működés, kevésbé terhelődnek az ízületek.

A vérbeli játékosoknak érdekes lehet, hogy a mechanikus kapcsolók érzékelési pontja nagyjából a billentyűút felénél van, tehát a membrános verzióhoz mérten itt valamelyest gyorsabban tudjuk a jelbevitelt intézni. Természetesen nagyon csekély időnyereségről van itt szó, ettől függetlenül tény, hogy a profi játékosok szeretnek minden milliszekundumot kinyerni, és ennek nyilván jó oka van.

A Motospeed kínai gyártó, így nem a méreg drága Cherry mechanikus kapcsolókat, hanem azokkal megegyező klónokat használ a billentyűzetében. A CK80 két féle kapcsolóval rendelhető, az arany és az ezüst változattal. A leírásban természetesen a Cherry van megadva hivatkozási pontnak, vagyis ebben az esetben az ezüst a Cherry Red, míg az arany a Cherry Blue kapcsolóknak felel meg. Mi az aranyat vettük, ami a következő értékekkel bír:

Működési erő: 50 gramm (rugós ellenállás);
Billentyűérzékelés: a kezdőponthoz képest 2,0 +/-0,3 mm után;
A billentyűút teljes hossza: 4 mm;
Az érzékelési pont meghatározható lenyomáskor és van kattanó hang;
Élettartam: 60 millió kapcsolás

Csomagolás és külső

Profi doboz, színes képek és a főbb adatok mind ott vannak a fekete kartondobozon. Igazán polcbarát csomagolás, ami így nem csak webáruházakban, hanem hagyományos boltokban is jól fogyhat. Megemelve a csomagot érezzük a tisztességes tömeget, ami azt jelzi, hogy bent is valami robosztus szerkezet vár minket, sok fém alkatrésszel.

A fedelet felnyitva egy antisztatikus zacskóban meg is találjuk a billentyűzetet, a két oldala becsúsztatva az ütések ellen védő hungarocell sapkákba. Már amikor kivesszük a dobozból bizalomkeltő a cucc, a közel másfél kiló húzza a kezünket rendesen. Talán feleslegesnek gondoljátok egy billentyűzet esetén ezt a súlyt, de higgyétek el, itt minden dekára szükség van. Egyrészről nehéz is spórolni, mert a kapcsolók egy vastag fémlapba vannak ültetve, ami persze egyben a billentyűzet felső része is. Itt jön a képbe a strapabíróság, mert nem elég az, ha a billentyű kibírja az 50 millió leütést, ki kell bírnia deformálódás nélkül a váznak is. Ráadásul itt a leütések erőssége nem biztos, hogy azonos lesz azzal, mint amikor Te a Facebookra írsz üzenetet, esetenként ennél sokszor nagyobb erőhatásokat is ki kell bírnia, akár azt is, ha a játékos dühében az asztalt veri vele.

Más részről a tömegnek szerepe van abban is, hogy a billentyűzet stabilan álljon az asztalon. Nem elég, ha gumitalpakat ragasztanak rá, ha nincs meg a megfelelő súly elcsúszhat, ezen pedig meccsek dőlhetnek el. Szóval, aki profi, vagy akár csak félprofi, az biztos nem egy kétdekás műanyag billentyűzettel fogja megváltani a világot.

Amúgy a Motospeed CK80 egy teljes értékű billentyűzet, így találunk rajta numerikus részt is. Ez az összetettebb játékoknál jól jöhet, egy sima FPS esetén lényegében nincs értelme, persze azért nem árt, mert így akár munkára is használható.

A billentyűzet kiosztása teljesen hagyományos, egyedül talán az Enter gomb az, ami nem a szokásos nagyobb méretű, így gépelésnél szoknom is kellett, hogy ne a felette lévő Ű betűt ütögessem. Amíg nem kapcsoljuk be, addig a CK80 egy teljesen hagyományos, nagyjából 20 évvel ezeleőtt gyártott klaviatúrának álcázza magát, olyannak, amiről a sok használattól lekoptak a betűk. Egyedűl talán a színe árulkodik, mert akkoriban minden törtfehér volt, a Motospeed viszont fekete és szürke gombokat használ, és a fém felsőrész is szürke. Nekem kimondottan tetszik ez a kicsit retro érzés, amit csak a baloldalon található tekerentyű tör meg. A billentyűzet alja már nem fémből, hanem érezhetően vastag műanyagból készült, itt igazából már nem is fontos a fém alkalmazása, az alsó lapnak leginkább takaró szerepe van. Ennek ellenére kapott némi mintát is, hogy fejjel lefelé is menő legyen.

A gamer klaviatúrák sokszor kapnak szövetborítású kábelt, aminek az oka az, hogy a szövetborítás miatt nehezen tud csomózódni, gubancolódni. A Motospeed CK80 kábele azonban nem szövetes, ez kicsit meg is lepett, de ennek ellenére a gyakorlatban jól működik. Megfelelően vastag, ráadásul nagyon hajlékony, így se kiszakítani, se eltörni nem lesz könnyű, bírni fogja a mindennapos csatákat.

Használat

A Motospeed CK80, ahogy azt többször leírtam gamer billentyűzet, igaz az olcsóbb fajtából. Ez az olcsóság abban nyilvánul meg, hogy nem jár mellé segédszoftver, nem lehet programozni, makrózni. Ez sokak szemében komoly hátrányt jelent, de sajnos a világ már csak ilyen, az alacsony árba kevesebb képesség fér. Így is kapunk egy Zeus nevű lapkát, ami segít abban, hogy gyors legyen a billentyűzet leütések érzékelése, és hogy képes legyen egyszerre több billentyű leütését is kezelni. Szóval az alapok megvannak ahhoz, hogy sikeres játékos legyen belőlünk ezt a klaviatúrát használva.

Persze azért nem kell teljesen extrák nélkül élnünk, nem véletlenül kerültek RGB ledek a háttérvilágításba. Ezeknek több funkciójuk is, a játékosok számára talán a fontosabb, hogy öt főbb játéktípushoz kapunk beállítást, amikor is csak azok a gombok világítanak, amit az adott stílushoz —használni szoktunk. Ami a gamerek számára fontos még, hogy le lehet tiltani a Windows billentyűt. Ennek játék közben van komoly szerepe, hiszen egy véletlen lenyomással már kint is találjuk magunkat a Windows asztalon, ez pedig hentelés közben sosem jön jól.

Ahogy a bevezetőben is írtam, a gamer perifériáknál fontos az is, hogy jól nézzenek ki. A Motospeed a billentyűzeteinél figyel is erre, emiatt nem kevesebb, mint tizenkét féle fényeffektből választhatunk, amik a billentyűkön fognak megjelenni. Erről készítek egy rövid videót is, mert ez talán jobb. Mintha szóban próbálnám elmagyarázni mi történik.

Amiről nem szóltam még a külsőbél, hogy nem csak a billentyűk világítanak, de a felső fém részen körben is találunk világító csíkokat. Ezek külön is ki- bekapcsolhatók, bekapcsolt állapotban pedig a billentyűkön futó effektek jelennek meg oldalt is.

A billentyűzet kapott multimédiás funkciókat is. Ezek számomra kicsit feleslegesnek tűnnek, de valószínűleg nem csak én érezhettem így, hanem a gyártó is, mert a multimédiás programokhoz tartozó funkciókat nem tüntették fel a billentyűkön. Amúgy az FN gomb és az F billentyűk együttes lenyomásával csalhatók elő ezek a képességek. Az FN+F1 elindítja az alapértelmezett lejátszóprogramot, az FN+F2 a keresést, az F3 a kedvenceket, az F4 némít, az F5 leállít, az F6 az előző számra lép és így tovább. Ha fel lenne a gombokon is tüntetve talán még használnám is, de az biztos, hogy sosem fogom tudni megjegyezni, hogy mi hol van, magolni pedig mindig utáltam. Szóval van ez is, tudja, csak minek…

Végezetül egy mondat az oldalt található tekerentyűhöz. Ennek két szerep jutott. Az egyik a hangerő állítása, a másik a billentyűzet háttérvilágításánál a fényerő állítása. Ügyes gondolat volt ez a kis extra, mert játék közben nem is kell levennünk a szemünket a képernyőről, hogy ezeket állíthassuk, a kezünk könnyen megtalálja és használja a potmétert.

Konklúzió

Mint minden ilyen bemutatónál, itt is az a legfontosabb kérdés, hogy megéri e az árát az adott termék. Mivel Kínából jön olcsó, ehhez kétség sem fér. Szerencsénkre a Motospeed nem egy apró gyártó, rengeteg termékkel van jelen a piacon. Az, hogy Európában kevésbé ismertek nem jelent semmit, mert sok olyan gyártó van, amiről még nem is hallottunk, Kínában pedig olyan darabszámokat értékesít, amiről az EU-ban még a neves cégek is csak álmodozhatnak. Szóval a lényeg, hogy a Motospeed CK80 olcsó is, jó is. Nem mondom, tényleg jó lett volna bele egy kis makró lehetőség, de be kell látni, hogy ez a tudás még a kínai termékeknél is eőrs 20-30 dollárral feljebb indul csak.

Lássuk a negatívumokat. Szerencsére nem sok van, egészen pontosan kettő. Az egyik, hogy a billentyűzeten nincsenek magyar ékezetes betűk. Ez megszokható, ráadásul egy játékos billentyűzetről beszélünk, ahol a felhasználás területe miatt annyira nem is létkérdés ezek megléte. A másik, számomra kicsit zavaró momentum, hogy a billentyűk tetején a betűk és számok már félhomályban is csak akkor olvashatók, ha be van kapcsolva valamilyen háttérvilágítás. Szerencsére van olyan mód, ahol nem villognak eszement módjára a betűk, hanem mi választhatjuk ki milyen színű legyen a megvilágítás, ráadásul a fényerő is állítható, de azért néha mégis kikapcsolnám, mert minek világítson folyamatosan.

A lényeg az, hogy nálam, a teszt alatt a Motospeed CK80 rendesen helyt állt. Az ujjaim szerették, az ízületek nem kezdtek el fájni még 2-3 óra játék után sem, ami azt jelenti, hogy a mechanikus kapcsolók ilyen szempontból jól dolgoztak. De jól dolgozott a billentyűzet más szempontból is, a gombok formája, a tetejük kialakítása szinte lehetetlenné teszi a mellé ütést, kellőképpen ki vannak mélyítve. A felületük nagyon enyhén érdesített, de éppen annyira csak, hogy az izzadt ujjak ne csússzanak le róla, azért az ujjbegyünkről a bőrt nem fogják lekoptatni egy hosszabb játékkal töltött hétvége után sem. Ahogy feljebb írtam a gombok mérte is megfelelő, a kisebb méretű Enter pedig szokható.

Visszatérve a megéri e kérdéshez, a válasz határozott igen, lévén a kevés és csekély súllyal bíró negatívum mellé sok-sok pozitívumot kapunk, mindezt pedig megfizethető áron.

Ha sokat játszol, vagy a gyereket lepnéd meg vele, akkor itt megtalálod: