Monitor mennyországban jártam – AOC és Philips kijelzők minden mennyiségben

A vérbő AOC gamertől a futurisztikus Philips irodai monitorig láthattam a közeli jövőt.

Prológus

Akik régebb óta ismernek, azok tudják, hogy nem a kínai kütyükkel indult a pályafutásom. Jóval korábban, még 2001-ben, a HOC indulásakor egy igazi számtech/tuning magazin voltunk. Foglalkoztunk hardverekkel, szoftverekkel, játékokkal, de szigorúan a PC-s világban maradva.

Amikor az oldal a fénykorát érte saját irodában dolgoztunk, több kolléga is írta a teszteket, híreket, cikkeket. Én akkor leginkább a kijelzőkkel foglalkoztam, azok álltak közel a szívemhez.

Persze az idők változnak, ahogy a HOC témái is, de a monitorok témája még mindig közel áll hozzám. Ugyanakkor el kell ismernem, hogy az utóbbi években kicsit lemaradtam a legnagyobb újdonságokról. Persze tudom mi fán terem az OLED, a Quantum Dot meg társaik, de én még erősen ott tartottam, hogy mi a jobb a játékra a VA vagy az IPS, és ott, hogy lehet elérni az IPS kijelzők esetén a legalacsonyabb válaszidőt.

No, már nem itt tart az ipar, immár az OLED paneleke hasítanak.

Amikor befutott a meghívó az AOC/Philips eseményére megörültem. Nem csak azért, mert egy levegőt szívhattam a hazai „sztár tech YouTuberekkel”, hanem azért, mert az AOC volt az a gyártó, aki miatt 2016 legvégén kirángattam a HOC.hu-t a tetszhalott állapotából, és 4 hosszú év után újra elkezdtem teszteket írni (újfent köszi Dorka! 😉 )

Szinapszis

Most annak a résznek kéne következnie, hogy milyen monitorokat láttam pontosan, de ilyen rész nem lesz. Már csak azért sem, mert elég sok félét láttam, próbálok a cikkbe minél több képet beszúrni.

Inkább ott kezdem, hogy a rendezvény a Hotel Vision-ben volt. Az épület a Belgrád rakparton található az Erzsébet híd pesti hídfője közelében, vagyis elég szép helyen. Szemben a Gellért hegy, aminek a tetején éppen szétcsapták a Citadellát (van véleményem róla, de nem írom le).

Nekem azonban nem ezért volt izgalmas ez az épület, hanem azért, mert ez volt a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) székháza, innen szambázott elő állandóan Torgyán Józsi bácsi, itt osztotta az észt az újságíróknak és itt sütögette el a béna poénjait. Szóval tök érdekes érzés volt belépni az épületbe, még úgy is, hogy mára köze nincs az egykori pártiroda hangulatához.

A sajtóteremben már ott vártak a minket a monitorok, és mit tesz isten, Zalaegerszegről indulva én értem oda legkorábban, így volt időm végig járni a felhozatalt, és mindent le is fényképeztem még az előadások kezdete előtt.

Volt némi harapnivaló is meg italok, gyümölcsök, sajtok, saláták, de vagyok olyan szégyenlős, hogy valahogy nincs pofám egy ilyen rendezvényen a fejemet tömni. Szóval maradt az almalé.

Ahogy a címből kiderült, amelyik asztalon nem kaja volt, ott az AOC és a Philips termékei sorakoztak az asztalokon az olcsóbb kategóriától a csúcsdizájn, csúcsminőség, csúcsméret ívelt csodákig.

Ahogy fent írtam, egy kicsit kiestem a monitor gyártás figyeléséből. Amikor legutóbb AOC és Philips vonalon mozogtam, akkor az volt az érzésem, hogy az AOC a gamer vonalat, a Philips meg az irodait viszi. Nos, kiderült, hogy ez közel sem így van. Inkább úgy néz ki a dolog, hogy az AOC a fiatalosabb, bevállalósabb gamer vonalat viszi, de mellett azért vannak nagyon komoly grafikusai monitorok is, míg a Philips inkább az irodai vonalat viszi, de mellett ott vannak az über szuper gamer megoldások is.

Ezek a gamer megoldások viszont teljesen mások, mint az AOC esetén. Talán a korom meg a kicsit már konzervatív ízlésem miatt hozzám sokkal közelebb állnak a Philips letisztult vonalakkal, elegáns dizájnnal rendelkező gamer termékei, ezeket szívesebben használnám.

Igen, azt hiszem ez a nagy különbség a két márka között. Az AOC egy gamer szobájába való, a Philips meg akár egy cégvezetőjébe is, aki titokban mondjuk Night Hunter nick név alatt gyakja az ellenfeleket valami játékban. Szóval értitek, a Philips az érettebbek vonala, az AOC a játékosabbaké.

De, mint írtam ez is rendkívül csalóka, mert az AOC neve alatt olyan kijelzőket láttam, mint például az U3 sorozatból a Q27U3CV, ami OLED panellel és brutális színhűséggel kápráztat el minket (hardveresen kalibrált színhűség (Delta E<2), Calman Ready kalibráció, stb.). Na tessék, azt mondtam, hogy nem fogok típusokat említeni, de azt azért mégis kénytelen voltam.

Na, de ha már megtettem egyszer megteszem másodszor és harmadszor is (de negyedszer már nem), mert azért a Philips irgalmatlan méretű irodai monitorától (49B2U6900CH) is letettem az arcomat. Emberek, ez tényleg brutális élmény! 32:9-es oldalaránnyal, 48,8 colos képátlóval, 5120 x 1440-es felbontással, beépített webkamerával, igaz „csak” VA panellel.

Na, hát ezt a monitort el tudnám képzelni az asztalomon, pedig alapvetően nem vagyok különösebben oda a hajlított kijelzőkért!

Igaz, az ugyancsak 49 colos Philips Evnia 49M2C8900L gamer monitort sem lökném messze magamtól, a fehér (ezüst?) kerettel és talppal rendkívül elegáns darab ez is. Van itt minden, mi szem s szájnak ingere! QD OLED panel, 49 colos (124 centis) képátló, 5120 x 1440-es felbontás, 0,03 ms válaszidő, HDR400, 144 Hz-es képfrissítés, hab a tortán a 90 wattos UCB-C csatlakozás.

Ja, és hogy ne feledjem, a hátulján Abilight fények is vannak, itt Ambiglow-nak hívják ezt.

Tudjátok, ez a technológia úgy működik, hogy a monitor beépített érzékelői folyamatosan figyelik a képernyő tartalmát, és ennek megfelelően állítják be a kibocsátott fény színét és intenzitását​. Ez különösen hasznos lehet filmnézés, játék vagy akár munkavégzés közben is, mivel a környezeti fények növelik a képernyő mélységét és kontrasztját.

Ami amúgy engem meglepett (megint csak a lemaradásom a technológia terén), hogy ma már nem az a kérdés, hogy VA panel legyen vagy IPS, meg nem az, hogy az IPS, hogy legyen elég gyors. Ott tartunk, hogy az OLED panelek 1 ms, sőt, 0,1 ms alatti válaszidőket tudnak. Ezt megfejelve ezeknek a kijelzőknek a színgazdagságával, a HDR képességekkel, a durván mély feketékkel, tényleg egy egészen más világ már, mint, amibe én szocializálódtam.

Persze a monitorokon kívül volt más program is, voltak előadások, de, tudom nagyon gáz, engem ezek már régen sem kötöttek le. Elmesélték, hogy szeretnék a piaci részesedést növelni, hogy mennyire jó éveik voltak Covid idején, amikor megugrott a home office miatt az eladás, hogy mennyire rossz volt utána, és azt is megtudhattuk, hogy a piac tulajdonképpen azóta sem tért magához.

Hallhattunk rövid beszámolót az új monitor családokról is, az irodai vonalról a beépített KVM switchekkel és webkamerákkal (ezek amúgy tényleg jó dolgok), Szóval lényegében 10 perc alatt végig szaladtunk a teljes termékvonalon. Készítettem néhány fotót a PPT-ből, beszúrom ezeket is ide, nézegessétek, ha érdekes számotokra.

A lényege a dolognak egyébiránt az volt, hogy az AOC és a Philips márkákkal a gyártó MMD felveszi a kesztyűt és megküzd a koreai nyomulással. A portfóliót nézve ez nem is lesz lehetetlen feladat, jelenleg inkább a vásárlók hiányát érzem problémának, de ezen Ők nem fognak tudni segíteni, hiszen a monitorokra szükség lenne, már csak pénz kéne a vásárláshoz.

A piac egy cseppet összezuhant és nem csak a magánvásárlók, hanem a cégek is eltűntek a vevői oldalról, szóval hazánkban nem csak a nagy vetélytársak utolérése a feladat, hanem vevők megtalálása. Ehhez pedig a hazai árérzékeny piacon leginkább az olcsóbb kijelzőket kell erősebben tolni, és a bemutatóban elhangzottak szerint ebben nem is lesz hiány.

Epilógus

Szóval az a helyzet, hogy jó volt. Sajnos, bár próbálom magam megerőszakolni, nem vagyok egy igazán társalgós típus, nehezen vegyülök el, főleg ilyen szakmai eseményeken. Néztem a menő YouTube arcokat, néztem a sajtó egyéb képviselőit, és rá kellett jönnöm, hogy a világ elszaladt mellettem, vagy inkább előlem. Fura érzés, hogy a régebbi generáció már szinte teljesen eltűnt az ilyen rendezvényekről, bár persze lehet, hogy aki maradt a szakmában, az már mind vezetőként dolgozik, és emiatt nem járnak sajtóeseményekre sem.

Ezzel együtt jó volt kicsit kimozdulni, jó volt kicsit beleszagolni az újságírás (úristen, ez is milyen elavult kifejezés már) levegőjébe, és főképp jó volt testközelből látni ezeket a csudaszép és csudajó monitorokat. A fejlődés jól láthatóan nem állt le ezen a téren sem, bár igazán nem tudom, innen még hova lehet fejlődni. Még nagyobb felbontás? Még jobb színtér lefedettség? Még jobb válaszidők?

AOC és Philips (és persze Dorka), a magam részéről nagyon köszönöm a meghívást, egy élmény volt, remélem találkozunk még!

Nektek, nyájas olvasóim pedig maradnak a képek, amikből megpróbáltam minél többet beszúrni ide a cikkbe, hogy átélhessétek, legalább részben, amit én átélhettem!