Hordozható médialejátszó van már a piacon. Elég talán a WD illetve az ASUS termékeit említeni. Ebbe a sorba, ezek ellenfeléül érkezett a HXF2. Igaz, volt egy HXF1 is, de erről sok szót most nem szólnánk. Sok mindenben – így külsőben – megegyezett a kettes verzióval, de például az MKV fájlokkal nem boldogult. Emiatt aztán nem is került már a hazai boltokba, nem is lett volna értelme, mert már meg is jött a javított változat.
A lejátszó felülnézetből…
Kezdjük a külsővel! Egy hordozható lejátszónál nagyon nem mindegy hogy néz ki. Ezeket hordozzuk, szem előtt vannak, nem nagyon tudjuk egy félreeső sarokba elpaterolni, hogy ne bántsa a szemünket. Ezt az LG-nél is tudják, így egy nagyon mutatós készüléket foghatunk kezünkbe. A forma jól eltalált, az alsó borítás szélének kerekítése miatt jól, biztosan tartható tenyérben, eközben pedig hüvelykujjunkkal tudjuk az alsó részen elhelyezett gombokat nyomkodni. Ezekből hármat találunk az előlapon. Egy M gombot, mely a főmenübe navigál minket, egy stop gombot, amivel a lejátszott anyagokból tudunk kilépni a menübe, végezetül középen egy kerek alkalmatosságot melyben négy nyíl és egy OK felirat látható. Ez utóbbiakkal tudunk a menüben navigálni, illetve az OK szolgál az anyagok lejátszásának elindítására. A gombok kapcsán fontos megjegyezni, hogy ezek mind érintés érzékeny felületűek, vagyis gyakorlatilag nem kell semmit benyomni, elég a burkolat felületét megérinteni. A házzal kapcsolatban fontos még, hogy teljesen egyforma a jobb és a baloldalán, így jobb és balkezesek egyaránt tudják használni.
…és alulnézetből
A lejátszót természetesen nem csak kézzel lehet vezérelni. Az LG mellékel egy közepes méretű távirányítót is, melyről minden funkciót elérünk a gumi gombokkal. Lehet a lejátszott állományt több lépésben lassítani vagy gyorsítani. Lehet gyorstekerni, változtathatunk feliratot vagy hangsávot a lejátszott film alatt, ha van miből választani. Lehet a képet nagyítani vagy kicsinyíteni, és persze a hangerőt is állíthatjuk. A képeket nézegetés közben lehet forgatni, a feliratokat film közben lehet nagyítani, kicsinyíteni, felemelni vagy letolni, valamint lehet a betűk színét is változtatni. Magyarul az összes funkciót csak a távirányítóval érjük el. A távkütyü révén tehát a HXF2 teljes értékű asztali lejátszót is helyettesíthet, ami egyes esetekben, helyszűkében jól jöhet.
Érintésérzékeny gombok
A fedlap fényes, az alsó borítás mattosított. Ha szemből nézzük, akkor a baloldalon találjuk a bekapcsoló gombot, a csatlakozók pedig a készülék felfelé néző oldalán kaptak helyet. Itt négy nyílást találunk. Az első az USB kapu, melyen keresztül feltölthetjük állományainkkal a lejátszót, a második egy 3,5-es jack, ám ezen nem három szekció van hanem négy, így nem csak hang, hanem kép is jön rajta keresztül. Ehhez a gyártó kábelt is ad, amivel normál RCA csatlakozón keresztül vihetjük ki a képet és a sztereó hangot tévénkre. A jack mellett nagyon helyesen egy HDMI aljzatot találunk, ami már nem számít extrának, inkább az számít cikinek, ha lehagyják egy lejátszóról. A következő, egyben utolsó csatlakozón keresztül táplálhatjuk meg energiával a lejátszót. Ez utóbbi használata elengedhetetlen, hiszen akkumulátort nem tartalmaz a player. A külsőn túl is vagyunk, a többit a képek elmondják helyettünk. Ám mielőtt még rátérnénk a szoftverre meg kell említenünk, hogy a borítás alatt egy 320 GB-os merevlemez rejtőzik, ezen tárolhatjuk számtalan zenénket, vagy számos HD filmünket. Egy adattal vagyunk még adósak, ez pedig a lejátszó térbeli kiterjedése. Az LG HXF2 153 x 94 x 25 milliméteres kitejedésű térből szorítja ki a levegőt.
Csatlakozók
