A fiatalok internet-, média- és kultúrahasználati szokásait mutatták be a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös, Balatonalmádiban rendezett konferenciájának előadói szerda délután.
Ságvári Bence, az MTA Szociológiai Intézetének kutatója az EU Kids Online felmérés eredményeiről számolt be, amely 2010-ben mérte fel a fiatalok internetezési szokásait. Mint mondta, az internet korába beleszületett úgynevezett “digitális bennszülötteknek” uniós átlagban 36 százaléka véli úgy, hogy jobban ért a világhálóhoz, mint szülei, míg Magyarországon a 46 százalékuk. A magyar gyermekek 5, míg az európaiak 10 százaléka blogol. Pornográf tartalmakkal a hazai fiatalok 12 százaléka találkozott már a neten, az európai átlag ennél 2 százalékkal magasabb. A felmérésből kiderült az is, hogy Európában a 11-16 éves korosztály 87 százaléka csak személyes ismerőseivel tart fenn online kapcsolatot, és mindössze 9 százalék azok aránya, akik idegenekkel ismerkednek a neten, de általában kortársakkal, és ha személyesen is találkoznak velük, akkor a találkozókra nem egyedül mennek el. Ságvári Bence szerint a magyar gyermekek jobban követik a szülői utasításokat az uniós átlagnál: mindössze 20 százalékuk hagyja figyelmen kívül ezeket, míg uniós szinten a 28 százalékuk.
A hagyományos kulturális közeg megszűnőben van, a társadalmi folyamatok változásai között ezt is figyelembe kell venni – mondta a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet kutatási igazgatóhelyettese. Bauer Béla az opera-, színház-, múzeumlátogatási, valamint hagyományos és netes olvasási szokásokat mérte fel a fiatalok körében, és megállapította, visszaszorulóban van a hagyományos kulturális intézmények látogatottsága azok körében, akik a digitális korba születtek bele. Bauer Béla egy három ízben, 2000 óta elvégzett vizsgálat eredményeit mutatta be és elmondta: míg 2000-ben a 15-29 évesek 9 százalékának háztartásában volt internet, mára szinte mindenki hozzájut ehhez. Boda Judit, az Axel Springer munkatársa a média iránti csökkenő igényről és forrásokról, és az ezzel egyidejűleg meglévő túlkínálatról számolt be előadásában. Mint mondta, a XX. század második fele óta az rövidíti meg a gyermekkort, hogy az újabb és újabb eszközök egyre több lehetőséget adnak a fiatalok számára arra, hogy bepillantsanak a felnőttek világába. Ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarországon a gyermekek fele egyedül tévézik, további 16 százaléka pedig egy vele egykorúval. Már a 6 évesnél fiatalabbak is használják a világhálót, a közösségi média használata pedig 11 éves kortól válik természetessé a gyermekek számára. Az Országgyűlési Biztosok Hivatala az interneten keresztül próbálja elérni a gyermekeket, növelni a jogtudatosságukat és felkutatni a fiatalokat érintő társadalmi problémákat – mondta előadásában Borza Beáta, a hivatal főosztályvezetője. Mint mondta, a 2008-óta működő gyermekjogok.obh.hu már pozitív eredményeket hozott. A főosztályvezető beszámolója szerint egy 2008-as, az ENSZ által készített felmérés szerint bár világviszonylatban a fiatalok 67 százaléka tudta, hogy a 18 év alattiakat speciális jogok illetik meg, Magyarországon ennek csak a megkérdezettek 38 százaléka volt tudatában. Borza Beáta arról is beszámolt, hogy a tavaly, a hivatal által lefolytatott mintegy nyolcezer ügy 13 százaléka volt gyermekjogi vonatkozású.
Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára azt mondta: az elektronikus ügyintézésé gördülékenyebbé tételével az internetezés iránt kevésbé fogékony korosztályok is megtanulhatják a világháló biztonságos használatát.
Forrás: MTI
