LG BD370 – Blu-ray és MKV egy helyen?

Miután megszabadítottuk csomagolásától főszereplőnket, egy fekete, téglatest alakú fémdoboz került asztalunkra. Jobban megszemlélve őkelmét, egy igen pofás, magyarul tetszetős lejátszó került birtokunkba, mely bekapcsolás után tovább fokozta a kiváló dizájnra és ergonómiára tett megjegyzéseinket (picit bővebben lásd később).

Így érkezett

A front rész igen egyedire sikeredett, az arculatot egyértelműen a középen elhelyezkedő nagy kerek gomb uralja, mely körül különböző színek pompáznak a média típusától függően. Természetesen e kör alakú kis “kitüremkedés” segítségével tudjuk felébreszteni álmából a BD370-et, tőle kissé balra van a tálcanyitó-, míg jobbra a play/pause gomb. Az ily módon megfelezett arculat márkafelirattal rendelkező burkolata mögött bújik meg a lemeztálca, mely megfelelő gyorsasággal és átlagos zenebonával közlekedik, míg jobb oldalt egy lehajtható fedelet találunk, mely a fluoreszcens kijelző mellett egy USB-csatlakozót és három további gombot (stop és léptetés előre/hátra) rejt:

Az alsó rész nem hoz lázba minket, szellőzőnyílásokon kívül más nincs ott, minthogy a tetőn is csak pár logót találunk az átellenben terpeszkedő Youtube-matricával egyetemben:

Összességében elmondhatjuk, hogy nem egy tankszerű, elpusztíthatatlannak ható megépítéssel van dolgunk (a műanyagok használata van természetesen előtérben), azonban semmi panaszunk nem lehet e tekintetben (sem).

Most éppen CD van benne

A popsi jellemzését most sem hagyhatjuk ki, hiszen számunkra ez igen fontos tulajdonságokkal bíró terület. A csatlakozókon kívül — melyek sajnos nem aranyozottak (ejj, be telhetetlenek vagyunk…) — itt találhatjuk meg a 230 V-os betáp két villáját, valamint pár matricát és figyelmeztetést:

Gyorsan térjünk át a specifikációk ismertetésére, ahol a feljebb lefotózott lehetőségeket is felsoroljuk:

• Modellnév: LG BD370
• Video DAC: 148 MHz / 12 bit
• Audio DAC: 192 kHz / 24 bit
• Jel/zaj viszony (analóg csatlakozók): 100 dB
• Támogatott lemezek: szinte az összes CD/DVD/BD, kivéve: SACD, (S)VCD, hibrid BD/DVD és DVD-RAM
• Támogatott videoformátumok: MPEG-2 (HD), MPEG-4 AVC (H.264), SMPTE VC-1, DivX, MKV és AVCHD
• Támogatott audioformátumok: LPCM, Dolby Digital (Plus), Dolby TrueHD, DTS, DTS-HD (Master Audio), MPEG-1/2, WMA és MP3 (utóbbi három PCM-ként dekódolva)
• Csatlakozók: komponens, kompozit, sztereó audió (RCA), koax és optikai S/PDIF, HDMI v1.3a és LAN (RJ-45), valamint az előlapon egy USB 2.0
• Támogatott felbontások:
  • Kompozit: 576i
  • Komponens: 576i/p, 720p, 1080i/50 Hz (másolásvédelemmel ellátott lemezek esetén max. 576p)
  • HDMI: 576i/p, 720p, 1080i, 1080p/50 Hz, 1080p/24 Hz
• Egyéb szabványok: Deep Color HDMI, x.v.Color, BD Profile 2.0 (BD-Live), HDMI-CEC (SimpLink)
• Extrák: többcsatornás hang lekeverése analóg sztereóra, videofelskálázás 1080p-ig, YouTube videók lejátszása, internetes frissítés
• Weboldal: LG BD370
• Fogyasztás:
  • Készenléti (kikapcsolt): 1 W alatt
  • Működés közben: 18 W
• Méretek: 43 × 24,5 × 5,4 (cm)
• Tömeg: 2,8 kg

A hátsó csatlakozók közelebbről

A készülék tudása nem mindennapi, szinte még a sonkás-sajtos-gombás-kukoricás pizzát is megeszi. A BD370 lehetőséget biztosít régebbi kijelzők meghajtására is, azonban mi egyértelműen egy full HD-s megjelenítőt javasolunk hozzá. Sztereó erősítő is használható hozzá végszükség esetén, hiszen rendelkezik egy erre a célra tartogatott RCA-párral, azonban régebbi, csak analóg bemenetekkel rendelkező többcsatornás erőlködő kiesik a körből, hiszen az LG nem biztosít analóg 5.1-es kijáratot. Ebből következően mi legalább egy HDMI 1.1-gyel felszerelt AVR-re tesszük le a voksunkat (mivel ezen az összkomfortos digitális kijáraton képes minden hangformátumot kiadni a játékos LPCM formátumban), persze az igazi egy 1.3a szabványt támogató monstrum lenne (mint ahogy mi is egy ilyet használtunk a teszthez – lásd később).

Egyetlen restanciánk van még, ami nem más, mint a doboz tartalma:

A hozzávalók között jól látható a vaskos, többnyelvű kézikönyv, valamint a mellékelt HDMI-kábel is. Ez utóbbi esetén üröm az örömben, hogy önmagában a tény dicsérendő, azonban a lejátszó — és vélhetően a megjelenítő is — azért ennél komolyabb madzagot érdemel.