Ha autó és net közül kellene választani, akkor a megkérdezett felsőoktatási hallgatók közel kétharmadánál az utóbbi lenne a nyertes.
A Cisco második alkalommal tette közzé a Cisco Connected World Technology Report című nemzetközi tanulmányát, amely a hétköznapi élet, az internet és a hálózatok mindent átszövő kapcsolata közti összefüggésekre világít rá. A kutatássorozat idei jelentése rámutat arra, hogy mindennapi életünkben egyre nagyobb szerepet töltenek be a hálózatok, olyannyira, hogy a megkérdezettek egyharmada szerint az internet ma már az emberi élet olyan nélkülözhetetlen eleme, mint a levegő, a víz, az élelem és a lakóhely. A válaszadók több mint fele már nem tudná az életét az internet nélkül elképzelni, mivel az az „életük szerves részévé vált”. Az ilyen és ehhez hasonló megállapítások jól érzékeltetik a munkavállalók új generációjának gondolkodásmódját, elvárásait és viselkedésmódját, valamint azt, hogy mindez milyen hatással van gyakorlatilag mindenre – az üzleti kommunikációtól és a mobil életstílustól kezdve a munkaerő-felvételen és a vállalati biztonságon át a cégek versenyképességének megőrzéséig.
A felsőoktatásban tanuló hallgatókra, valamint a 30 éves és ennél fiatalabb szakemberekre kiterjedő, 14 országot felölelő nemzetközi felmérés a fentiek mellett azokra a kihívásokra is felhívja a figyelmet, amelyeknek a cégek a jelen és a jövő munkavállalói és üzleti elvárásai között egyensúlyozva igyekeznek megfelelni. Az új kihívások közé tartozik a mobilitás ugrásszerű terjedése, a biztonsági kockázatok növekedése, valamint azok az új technológiák, amelyek segítségével az információk helytől függetlenül elérhetővé válnak – legyen szó akár virtualizált adatközpontokról, számítási felhőkről vagy hagyományos vezetékes és vezeték nélküli hálózatokról.
A kép nagyítható.
A legfontosabb megállapítások:
Az internet az emberi élet egyik alapvető eleme.
Nemzetközi szinten a megkérdezettek harmada (33%) véli úgy, hogy az internet az emberi élet egyik alapvető eleme. A válaszadók mintegy fele (a hallgatók 49%-a és a munkavállalók 47%-a) hajlik arra, hogy egyetértsen a fenti megállapítással. Összességében a felmérésben szereplők négyötöde szerint az internet létfontosságú, a mindennapi élet nélkülözhetetlen alkotóeleme.
A válaszadók több mint fele (a hallgatók 55%-a, a munkavállalók 62%-a) már nem tudná az életét az internet nélkül elképzelni, mivel az az „életük szerves részévé vált”.
Ha választaniuk kellene az internetkapcsolat és az autó között, nemzetközi szinten a felsőoktatásban részt vevő hallgatók közel kétharmada (64%) inkább az előbbit választaná.
Az új közösségi életforma: az internet a partneri kapcsolatok és barátságok felett áll?
Nemzetközi szinten ötből két hallgató (40%) arról számolt be, hogy az internet számukra fontosabb, mint a randevú, a barátokkal együtt töltött idő vagy a zenehallgatás.
Míg a korábbi generációk a személyes társasági érintkezést részesítették előnyben, az új generációnál már jól látszik az online kapcsolattartás előretörése.
Világszerte a megkérdezett hallgatók több mint negyede (27%) úgy gondolja, hogy Facebook profiljának aktualizálása fontosabb a csoportos szórakozásnál, a randevúknál, a zenehallgatásnál vagy a barátokkal szervezett programoknál.
Mobil eszközök használata az információszerzésben – a televíziózás és az újságolvasás vége?
A hallgatók kétharmada (66%) és a dolgozó fiatalok több mint fele (58%) valamilyen mobil eszközt (noteszgép, okostelefon, táblagép) nevezett meg a számukra legfontosabb technológiaként.
Most már biztos, hogy mire az új generáció munkába áll, nemzetközi szinten az okostelefonok veszik majd át az asztali gépek szerepét. Ezt bizonyítja, hogy a felmérésben szereplő hallgatók immár 19%-a okostelefonját tartja a „legfontosabb”, napi szinten használt eszköznek, míg az asztali gépek 20%-nyi szavazatot kaptak. A felmérés megállapításaival tovább folytatódik a vita arról, hogy valóban szükség van-e a hagyományos értelemben vett irodákra, hiszen immár gyakorlatilag bárhonnan, így otthonról vagy nyilvános helyszínekről is elérhető az internet és a munkahelyi hálózat. Már a 2010-es Cisco jelentés is arról számolt be, hogy az alkalmazottak 60%-a szerint a hatékony munkavégzéshez nincs szükség irodákra.
Az elmúlt két év felméréseinek eredményei egyértelműen azt bizonyítják, hogy a televízió népszerűsége folyamatosan csökken a megkérdezett korosztály körében, akik egyre inkább a mobil eszközöket, így a noteszgépeket és az okostelefonokat részesítik előnyben. Nemzetközi szinten tízből már csak kevesebb mint egy hallgató (6%) és munkavállaló (8%) nyilatkozott úgy, hogy napi szinten a televízió életük legfontosabb technológiai eszköze. A csökkenés várhatóan tovább folytatódik, hiszen egyre több tévéműsor és film érhető el már mobil eszközökön is. A nyomtatott kommunikáció zsákutca? A nemzetközi felmérésben megkérdezettek mindössze 4%-a nyilatkozott úgy, hogy információikat leginkább továbbra is a napilapokból szerzik be.
Ötből két hallgató (21%) az órákhoz szükséges tankönyveken kívül már legalább két éve nem vásárolt hagyományos, papíralapú könyvet.
A közösségi média hatása és a figyelemelterelés a mindennapi életben
Tízből kilenc hallgató (91%) és munkavállaló (88%) rendelkezik Facebook profillal, és ezek közül a hallgatók közül 89%, a dolgozók közül pedig 73% napi rendszerességgel látogat el saját oldalára. Minden harmadik válaszadó (33%) naponta legalább öt alkalommal nyitja meg Facebook fiókját.
A hallgatók arról számoltak be, hogy projektmunkáik vagy házi feladataik készítését folyamatosan azonnali üzenetek, közösségi médiából érkező friss hírek vagy telefonhívások szakítják meg. Ötből négy hallgatót (84%) óránként legalább egy alkalommal zavarnak a munkájában. Minden ötödik (19%) arról számolt be, hogy óránként legalább hat alkalommal fordul vele ilyen elő, azaz átlagosan minden 10. percben. Minden tizedik hallgató (12%) pedig már nem is tudja megszámolni, hogy egy adott feladat végzése közben hányszor szakítják félbe.
Egyre inkább halványodni látszik a munka és a magánélet közötti határvonal, mivel a megkérdezett alkalmazottak 70%-a „ismerősnek jelölte” főnökét és/vagy munkatársát a Facebookon.
A Twittert használó alkalmazottak kétharmada (68%) nyomon követi főnöke vagy munkatársai tevékenységét a Twitteren, 42%-uk mindkettőt figyeli, viszont közel egyharmaduk (32%) nem kívánja a magánéletét a nyilvánosság elé tárni.
