KuKirin G2 Master – A roller, ami felforralja a vért az ereimben, de nem akar megölni

A rollerek egy dologban biztos hasonlítanak az autókhoz. Van belőlük olyan, ami arra jó, hogy elvigyen A-ból B-be, és van olyan, ami tele löki a véred adrenalinnal. A KuKirin G2 Master egyértelműen a második csoportot erősíti, de nem úgy, hogy közben az életedért rettegsz.

Nézd meg videós bemutatómat is!

Bevezető

Eltelt már néhány év, amióta először elektromos rollerre álltam. Kipróbáltam elég sok gépet a kicsi ropi rollerektől a bivaly 6000 wattosig, így azt gondolom van némi rálátásom a témára. Tudom, hogy mit ajánljak, ha csak napi néhány kilométert akarsz megtenni, akkor is, ha ezzel járnál munkába, akkor is, ha a szabadidős tevékenységekhez vennéd igénye.

Tudom, hogy mit ajánljak, ha dombos (hegyes) vidéken laksz, akkor is, ha 70 kilós vagy, de akkor is ha 120. Meg tudom mondani, hogy milyen rollert fogsz szeretni, ha sportosan szeretsz haladni, azt is, hogy mi lesz a kedvenced ha az adrenalin fröccsöket kedveled, de azt is, hogy mi lesz a kedvenced, ha a nyugis tempó a Te világod.

Roller ugyanis millió féle van, még, ha a laikus ezt nem is látja elsőre.

A KuKirin G2 Master egy sportos roller, egy izgalmas roller, egy erős roller. Nem annyira erős, hogy gyakorlott rolleresként halálfélelmed legyen, nem annyira, hogy ne lehessen könnyedén ellensúlyozni a fellépő erőhatásokat térből, csípőből, de annyira mindenképpen, hogy folyamatos vigyor legyen az arcodon, ha felállsz rá.

A KuKirin G2 család jelenleg három tagból áll. Ezek a Pro, a Max és a Master. Már ránézésre is jól látszik, hogy a családfa közös, a felfüggesztés, a rugózás/lengéscsillapítás, a méretek mind hasonlóak. Azonban, míg a Pro és a Max csak egy sportosan kinéző, de használat közben kevéssé sportos érződő roller, addig a Master már a belépő a kőkemény, többezer wattos, duplamotoros világba. Igaz, még mindig csak az alsó lépcsőfok ide, de pont emiatt lesz alkalmas azok számára, akik:

1. Nem igénylik a hajletépő gyorsulást,
2. féltik az életüket,
3. de azért fel akarnak tudni menni egy nagyobb emelkedőn is.

Már a váz robosztusságán is látszik, hogy a Kukirin mérnökei egy magasabb lépcsőfokot céloztak meg. Lecserélték a régi vázat, ami igazán jó hír, mert a csavaros váznyakkal volt (van) azért probléma, helyette egy fix, öntött váznyakat használtak, amibe, nagyon okos módon nem fűzték bele a kábeleket, így még egy esetleges törés esetén is könnyebb lesz a javítás.

Az állítható keménységű első- és hátsó rugóstag, a taposó vastagsága, a hátsó saroktámasz és az ülés hiánya mind azt mutatják, hogy a Master már nem a sportosnak látszani akaró apukák és tinédzserek járműve lesz, hanem azoké az embereké, akik kinőtték az 350 wattos kategóriát, rendelkeznek némi gyakorlattal, és szeretnék élvezni az erőt, amit egy 2000 wattos roller adhat.

Mert a KuKirin G2 Master bizony már 2000 wattos darab, míg a G2 Pro-nak be kellett érnie 600 wattal, de a G2 Max is csak 1000 wattal gazdálkodhatott.

A motorok száma is árulkodó. Magam részéről jobban szeretem, ha a maximális teljesítmény két motoron jelentkezik. Persze ezt is szokni kell, mert laza talajon nagy meglepetésekkel szolgálhat egy gázadásra elpörgő elsőkerék, de mégis, pl. jelen esetben sokkal kellemesebb, ha a 2000 watt nem csak a hátsó keréken jelentkezik, hanem elosztva 1000+1000 wattra az első és hátsó kerékre.

A forma tehát a G2 családon belül hasonló. A Master méretében és tömegében jelentősen eltér a Pro verziótól, de kevéssé a Max-től. Utóbbihoz képest a tömeg csak 2 kilogrammal lett több, de hossz pedig megegyezik. Ez utóbbi azért érdekes, mert látványra a Master nyúlánkabbnak tűnik, hosszabbnak látszanak a villák is. Talán optikailag csal meg minket azzal, hogy a megszokott konzervatív kinézetű hátsó sárvédő helyett egy jóval sportosabbat kapunk.

Vannak dolgok, amik nem változtak a Max-hez képest, ilyen például a műszerfal, amivel már tavaly megismerkedhettem a Kukirin M5 Pro kapcsán. Változott és javára az indexkapcsoló, illetve az azt tartalmazó kapcsolócsoport, amin a világítás és a duda nyomógombja is megtalálható.

A jobbra-balra húzós index kapcsoló helyett benyomósat kaptunk, ami szerintem valamivel jobb megoldás. A tologatós kapcsolón, főleg, ha kesztyű is van rajtad elég nehéz eltalálni a középső állást, amikor nem indexelsz, a nyomógombnál viszont egy nyomás index, még egy index kikapcsolás, szóval így azért könnyebb a dolgunk.

Tetszik a Master esetén az is, hogy a töltőcsatlakozó végre nem a trepni oldalán van, hanem felül a váznyakon. Ezen van egy rugós fedél is. Nem tudom ez meddig fogja bírni a strapát, elég vékonynak tűnik, de ha bírja, akkor sokkal jobb megoldás lesz, mint az oldalra helyezett csatlakozók, kevésbé jut be a víz ide, mint oldalra.

Oké lássuk gyorsan a gyári adatokat!

Ahogy feljebb írtam, a KuKirin G2 Master 2000 wattos, vagyis 2 x 1000 wattos roller. Hajt az első és a hátsó keréken is. Természetesen tárcsafékeket kapunk a megálláshoz, ezek azonban még nem hidraulikus fékek, amit egy picit azért fájlalok, úgy érzem egy ilyen kategóriájú, erősségű, végsebességű rollerre illett volna már a hidraulikus fék.

A gyári adat szerint az ajánlott végsebesség 25 Km/óra, ami nyilvánvalóan csak vicc akart lenni, hiszen elérhető ezzel a rollerrel a 60 Km/óra is. Persze ehhez max 75 kilónak kell lenned, kell egy kis hátszél meg lejtő is, de elérhető. Reálisan én olyan 50-55 kilométer/órát mondok rá látatlanban, de a teszten majd kiderül mit tud a kicsike!

A vízállóság IP54-es vagyis ez sem egy búvárroller, de azért a felfröccsenő víz talán nem árt majd neki. A megmászható emelkedő 20 fokos, az egy töltéssel megtehető táv a gyár szerint 70 kilométer, ehhez pedig egy 20,8 Ah-ás akkumulátorban (52 voltos rendszer) tárolhatjuk az energiát, amit 10-11 óra alatt lehet csurig tölteni.

A méretek is lényegesek, kinyitva a gép 126 x 59,5 x 131,5 centiméteres (vagyis 126 hosszú, 59,5 széles a kormánynál és 131,5 magas a kormányrúdnál), a nettó tömege 33- a bruttó tömege 39 kilogramm. Lényeges még a taposó mérete, ez 49 x 19 centiméteres.

Világítás természetesen van elől és hátul, elől fehérfényű LED fényvető, hátul pedig pirosfényű lámpa, ami egyben a megszokottak szerint féklámpa is. A trepni kétoldalán elől és hátul sárga fényű lámpák vannak, amik egyben indexként is funkcionálnak. Sötétben ezek egész jól látszanak.

A magasabb kategória jeleként a trepni két oldalán még színes, világító KuKirin felirat is van. Nem szeretem ezeket a csicsákat, de tagadhatatlan, sötétben minden plusz fény életet menthet, szóval nem bánom, legyen világító KuKirin felirat!

Nem szóltam még a kerékméretről ez 10 colos, a gumik ballonosak, a mintázatuk vegyes használathoz les megfelelő, vagyis nincsenek nagy bütykök, de nem is a megszokott teljesen sima aszfaltra való gumik ezek.

Utolsó adatként pedig a terhelhetőség, ami nem változott a kisebb gépekhez képest, maradt a 120 kilogramm.

Jöhetnek a tapasztalatok!

Kezdjük a vezethetőséggel!

Bár azt írtam a cikk elején, hogy a KuKirin G2 Master azoknak lesz jó, akik kinőtték a kisebb rollereket ezzel nem mondtam teljesen igazat. Az a helyzet ugyanis, hogy a KuKirin G2 Master azoknak is jó lesz, akik kisebb ropi rollerről akarnak átszállni egy komolyabb gépre.

Ennek oka mindössze annyi, hogy a KuKirin G2 Master esetén a kétmotoros kialakítás miatt összes 6 teljesítményfokozat áll rendelkezésünk az egészen barátságostól a határainkat feszegetőig. Kapunk ugyanis 3 teljesítményfokozatot, emellé kapjuk az egy- illetve kétmotoros üzemmódot, 2 x 3 pedig hat teljesítményfokozatot jelent.

Az egymotoros, legkisebb fokozaton a roller rendkívül barátságos, és bár abszolút kezdőknek első rollernek így sem biztos, hogy ajánlanám, kellő érettséggel, odafigyeléssel, óvatossággal az abszolút kezdőknek sem lesz túl sok.

Megjegyzem, mielőtt valaki felteszi a kérdést, nem, egy 10-11-12 éves gyereket nem állítanék rá így sem. Azért egy motorral is 1000 watt van alattunk, és csak egy-két gombnyomás, hogy az 1000 wattos „barátságosból” 2000 wattos szörnyeteg legyen. Szóval a döntés a tiéd, én biztos nem raknám a fiaim alá ezt a gépet.

Ahogy haladunk feljebb a fokozatokban, majd kapcsoljuk be a második motort úgy válik a roller egyre fickósabbá, agilisebbé. A nagyobb sebesség már nagyobb fékezésekre késztet minket, de szerencsére, hiába bowdenes a fék a 100 kilós tömegemet (plusz a roller tömegét) is megfogja, így 40-45 kilométer per órás sebességről is meg lehet gyorsan állni anélkül, hogy átesnék a kormányon.

Itt persze megint fel kell emlegetnem a gyakorlatot, mert azt még mindig jó tudni, hogy a rolleren (ahogy a motorokon is) a kormány azért van, hogy kormányozzunk vele, nem azért, hogy arra támaszkodjunk. Szóval nagyobb sebességnél bizony át kell helyezni a testsúlyt, fékezésnél hátra, gyorsításnál meg előre.

Ahogy a specifikációban írtam a rugóstagok keménysége állítható. Elsőre úgy éreztem, hogy túl keményre vannak hangolva, de használat közben kiderült, hogy az agilis használat mellett a saját testsúlyomhoz tökéletes volt a hangolás. 75-80 kilóhoz szerintem kemény lesz, de szerencsére lehet rajta finomítani, mindenki saját magára szabhatja a rugózást.

Természetesen kipróbáltam terepen is, aszfalton is, nagyobb tempóval és poroszkálva is. Azt gondolom, hogy ez a roller nem a poroszkálásra lett tervezve. Nem mintha ne lehetne vele lassan menni, egyszerűen csak nem adja ki magát úgy. Kívánja a sebességet, kívánja a sportos használatot, ilyenkor érezni micsoda tűz lobog benne.

Ezzel együtt, a 2000 watt még nem az az erő, ami miatt folyton IFA csíkos lesz a gatyád. Nem fogsz vele autókkal versenyezni (szégyellem magam miatta, de a tavaly nálam járt 6000 wattos rollerrel csináltam ilyet, nem bírtam ki), de arra elég ez az erő, hogy keményen kelljen már kapaszkodni, hogy a saroktámasznak gyorsításnál ne csak esztétikai, hanem valós szerepe is legyen már.

A 2000 watt elegendő már arra, hogy felvigyen az emelkedőkön normális sebességgel. Itt jön megint a duplamotor és a kapcsolhatóság előnye, hiszen, ha nem arra kell a plusz erő, hogy száguldozz, hanem arra, hogy hegyet tudj mászni, akkor erre is lehetőséged van.

A nagyméretű nyomógombbal menet közben is tudod ki- vagy bekapcsolni a második motort, így ha egy nyugis tempóval eléred az emelkedőt akkor sem kell leszállnod és tolni a gépet, elég, ha „beröffented” a második motort, ha érzed, hogy nagyon lassulsz. Persze ilyenkor azért illik egy pillanatra elengedni a gázt, nehogy meglepetés érjen.

A végsebességnek megadott 60 kilométert óránként nem sikerült elérnem. Ez mondjuk kb. várható is volt, nagyon nem lepett meg. Azért az 55 kijött belőle. Ez szerintem bőven jó. Ami a végsebességnél sokkal fontosabb a gyorsulás és a nyomaték. Ha nem gyorsulsz megfelelőképpen, akkor az autók közötti közlekedés veszélyesebb mutatvány, mert lámpától indulva vagy egy körforgalomba behajtva állandóan el akarnak majd tiporni. Kivéve, ha legyorsulod induláskor az autókat, amire a G2 Master esetén van némi esélyed, mert ha elég bátor vagy, akkor kétmotort működtetve, a hármas fokozaton indulásnál az első kerék aszfalton is képes elpörögni, olyan hangot adva, hogy a gyönyörtől könnybe lábad a szemem.

A végére még egy dolog, a hatótáv. Nos, talán senkit nem fog meglepni, hogy 70 kilométer csupán egy szép álom. Alacsony testtömeggel, fékezések, gyorsítások nélkül, alacsony sebesség és egymotoros működés mellett talán, de hangsúlyozom, csak nagyin talán elérhető ez a táv, de valós körülmények között, főleg duplamotoros használat mellett nem.

Ahogy számoltam az én testsúlyommal, vegyes használat mellett, nem kitaposva a szemét 35- maximum 40 kilométer a reális. Ha vadulsz, ha két motort használsz felezd meg ezt is. Azt, hogy ez sok vagy kevés, esetleg elegendő nem tisztem eldönteni, neked kell tudni, hogy mekkora távokat és miképp szeretnél megtenni a géppel.

Kalkulálnod kell azzal is, hogy a teljes töltéshez 10-11 óra reális adat, vagyis egy 8 órás munkaidő alatt nulláról nem fogod csurig tölteni.

Azt azért mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy a reálisan elérhető 35-40 kilométer sem kevés, hiszen pl. Budapesti viszonylatban ez egy Érd-Budakalász táv, és rendkívül meg lennék lepve, ha valaki azt találná ki, hogy ő bizony minden nap el akar rollerezni Érdről Budakalászra majd délután vissza. Nem tűnik túl életszerűnek a dolog.

Egy töltéssel megtehető reális táv sem kevés, megint csak Budapest viszonylatban egy Campona – Árpád-híd távolságról beszélünk, ez olyan 16-17 kilométer, vagyis óvatosan közlekedve oda-vissza megteheted az utat egy töltéssel. Megjegyzem, én még ekkora távot sem biztos, hogy rollerrel szeretnék megtenni Budapesten minden nap.

Szóval a hatótáv tekintetében szerintem a valós, elérhető kapacitás is bőven elegendő véleményem szerint.

Összegezzünk!

A KuKirin G2 Master egyértelműen az evolúció jelenlegi csúcsa a G2 családban. Erős és hatalmas szintlépés a tavaly csúcs Max-hez képest is, hiszen a Max 1000 wattjához képest a Master 2000 wattot hozott, ráadásként pedig kétmotoros megoldást. Nagyon nagy pirospont jár azért, ahogy a teljesítmény fokozatokat hangolták, a legkisebb fokozaton, egy motorral szinte gyerekjáték a használat, a vezethetőség könnyű, a fékek is jók.

Azt nyilván nem tudom megmondani ennyi idő után, hogy mi lesz a géppel 2 év múlva, nem tudom, hogy fogják bírni a csapágyak, a fékek. Amit viszont szinte biztosra tudok mondani, hogy a KuKirin G2 Master egy rendkívül jó alapot ad. Erős, strapabíró a szerkezet, így, ha esetlegesen a csapágyakat cserélni kell, akkor sem dőlsz majd a kardodba, mert a szerkezet többi része jó eséllyel sok-sok évig ki fog szolgálni.

Számomra rendkívül szimpatikus az új váznyak kialakítás, ami már ránézésre is fényévekre van a régi csavaros megoldástól. Persze pozitív értelemben. Nem mondom, hogy nem láttam már eltörni öntési hibás alumínium öntvényt, de ez ritka, mint a fehér holló. Ezzel szemben a régebbi csavarozós megoldás miatt olvastam már elég sok panaszt, miszerint ezek hajlamosak megadni magukat.

Azt kell mondanom, hogy a G2 Master nem csak erőben és sebességben lett a csúcs, hanem minőségben is. Talán csak a hidraulikus fékek hiánya, ami miatt kötözködni tudok, de semmi más. Az összeszerelés, az anyagok minősége, a műszaki megoldások teszik a Master-t magasabb a legjobb KuKirin G2 rollerré, sőt a Kukirin (Kugoo) egyik, ha nem a legjobb rollorjévé.

Kinek ajánlom a gépet? A KuKirin G2 Mastert elsősorban olyanoknak ajánlom, akik ki fogják, ki akarják használni a benne lévő tüzet, meg akarják lovagolni, kiélvezni az izgalmat, amit a gép ad.

Nem jelenti ez azt, hogy a másoknak nem lenne jó, hiszen hegyes, dombos vidéken a második motor és a plusz 1000 watt nagyon jó szolgálatot tesz majd akkor is, ha amúgy nem vagy egy száguldozós típus. A remek lengéscsillapítás miatt nem jelent majd nagy gondot, ha az út minősége közepes vagy rosszabb, nem lesz probléma, ha járdákról kell leugratni, és az sem, ha esetleg lazább, erdős talajon használnád.

Ahogy írtam, a 2 x 3 teljesítményfokozat nagyon tág teret ad a használatra, legyen a felhasználó gyakorlott vagy csupán haladó képességű.

Jó lesz a G2 Master városba és vidéki „csatangolásra” is. Jó lesz munkába járni, de arra is, hogy a haverokkal kimenjetek a város szélére kiereszteni kicsit a gőzt.

Mindenki másnak, aki jobban szereti a nagyon nyugodt, kényelemes gurulást még mindig inkább az általam jelenleg használt KuKirin M5 Pro-t ajánlom szeretettel a figyelmébe!

A cikk végére maradt az ár, ami szerintem nem lett vészes, lévén egy kétmotoros, 2000 wattos gépről beszélünk, ami már-már közelíti a tökéletest. A Banggood tavaszi akció között is megtalálható gépért a KG2MSTHU kuponkóddal 331 000 forintot kell fizetnünk a cikk írásának pillanatában, ami dollárban alig 900-as árat jelent. Ez ebben a kategóriában nagyon jó ajánlatnak számít. A szállítás természetesen európai raktárból történik és természetesen ingyenes. Ha szeretnél egy ilyen gépet, akkor az alábbi hivatkozásra kattintva megvásárolhatod:

Kukirin G2 Master elektromos roller