A használathoz egy szoftvert kell gépünkre telepíteni. Ez gyerekjáték, néhány kattintás, majd a hardver teljesítményének felmérése után már is asztalunkon láthatjuk a kezelőfelületet.
A teljesítménymérés előre vetíti, hogy itt bizony szükség lesz normális processzorra és memóriára, ha megfelelő sebességgel szeretnénk az eszközt használni. Mint minden szoftveres megoldásnál, úgy itt is a központi egységre van bízva a munka. Jelen esetben ez a munka a szkennelés közepette készülő képek összefésülése, majd feldolgozása lesz.
Az egér oldalán két kis nyíl mutatja a beolvasható szélességet. Az olvasást a bal oldalán található gombbal indíthatjuk és állíthatjuk le. Beolvasás közben, ha nem egy egyszerű aláírást, hanem nagyobb oldalakat és képeket szeretnénk digitalizálni szükség lesz arra, hogy az egeret végig vezessük a teljes területen. Eközben két dologra kell oda figyelni. Az egyik, hogy a beolvasó ablak alatt és felett található szenzorok lehetőség szerint a lapon maradjanak, a másik, hogy a beolvasott sávok részben fedjék egymást, hogy ne maradjon ki a beolvasandó lap egyetlen részlete sem. Ha mégis kihagyunk egy részt, akkor sem kell megijedni, az egér felemelése nélkül visszatérhetünk a kimaradt részhez.
Mi történik, ha beolvasás közben véletlenül felemeljük az egeret? Tulajdonképpen semmi. Tegyük vissza a lapra, lassan mozgassuk rajta a már beolvasott felület felett. Egy idő után a szoftver „felveszi a fonalat” megtalálja a beolvasott képrészletet és folytathatjuk a szkennelést.
Ahogy az előző oldalon olvashattátok akár A3-as méretig használhatjuk a szkennert. Ez valóban így van, ám a meglehetősen kicsi levilágító ablak miatt nem fogjuk szeretni ezt a méretet. Bizony, már egy A4-es lapon is sok hurkot kell megtennünk, mire minden részlet digitalizálásra kerül. Még egyszer mondom, nem lehetetlen a dolog, csak éppen nem túl kényelmes. Mondjuk úgy, ha nincs más lehetőségünk A3-as lap beolvasására, akkor ez is megteszi.
A beolvasás amúgy teljesen zökkenőmentes. Az egeret a célterület felett mozgatva szépen „berajzoljuk” a dolgokat a gépünkbe. Érdemes egyenletes sebességgel, és enyhén íves mozdulatokkal dolgozni. Ha össze-vissza rángatjuk előfordul, hogy a beolvasott kép összeillesztése nem lesz tökéletes.
Ha a teljes beolvasásra szánt területet látjuk a képernyőn, akkor az oldalán lévő gombbal leállíthatjuk a szkennelést. Ekkor egy egyszerű szerkesztőfelületen láthatjuk a beolvasott tartalmat. Ezen kivághatjuk a hasznos területet, illetve elforgathatjuk azt. Amikor ezzel is megvagyunk, akkor rákattintunk az OK gombra, és a szerkesztett kép átkerül a kezelőprogram felületére.
Ezen a felületen dönthetjük el, hogy mit szeretnénk tenni a képpel. Ha képként és nem szövegként szeretnénk vele tovább dolgozni, akkor egyszerű fogd és vidd módszerrel dobhatjuk át mási programba, legyen ez Paint, Photoshop vagy Gimp. Ha dokumentum beolvasást végeztünk, akkor a szöveg beillesztés gombra kell kattintanunk, ezután pedig nem volt megnyitva üres Word vagy Excel dokumentum, akkor a vágólapról beilleszthetjük a szöveget. Ha a gomb megnyomásakor volt doksi nyitva, akkor a szöveg egyből ott landol.
Mivel a szkenner szoftvere OCR funkciókkal is rendelkezik a szöveget felismeri és rögvest szerkeszthető anyagként jelenik meg a szövegszerkesztőben vagy táblázatkezelőben. A program rengeteg nyelvet támogat, én az angol és a magyar beállítást, imígyen angol és magyar szövegek felismerését próbáltam ki. Ez tökéletesen működött is!
Az alábbi képen látszik, hogy a kezelőszoftver segítségével nem csak tovább szerkeszthetjük, hanem rögtön fel is használhatjuk a beolvasott anyagot. Megoszthatjuk Flickr, Facebook vagy Twitter felületen, ha ezt nem szeretnénk egy gombnyomással egy levél mellékletévé tehetjük. Ha rögtön ezt sem szeretnénk, akkor az előbbiekben felsorolt formátumokban menthetjük, esetleg rögtön nyomtathatjuk is.
Hol hibázhatunk? Ahhoz, hogy a beolvasott kép rendesen „összeillesztődjön” – csúnya szó- elengedhetetlen, hogy a beolvasó ablak alatt és fölött lévő érzékelők közül minimum az egyik a beolvasandó lap fölött maradjon. Ha mind a kettő a lap felett van akkor viszonylag gyorsan mozgathatjuk az egeret, ha csak az egyik, akkor ajánlatos lassítani. Ha mind a kettő elveszti a beolvasandó lappal a kapcsolatot, akkor a kép szét fog esni, és kezdhetjük elölről a beolvasását.
Ha sok szöveget, mondjuk A4-es lapokat olvasunk be, akkor érdemes megfelelő helyet hagyni az asztalon, hogy az egeret teljesen végigvezethessük a doksin anélkül, hogy a kábel vagy az bármibe is beleakadjon.
Talán leírtam a lényegesebb dolgokat a használattal kapcsolatban, most jöhet az értékelés!
