Kipróbáltuk: Intel Ivy Bridge 3770K-val és Intel DZ77GA-70K alaplappal

Végszó

Az Intel egy újabb “házi feladatot” tudott le, és mint azt az utóbbi évek ékesen bizonyítják, nem szokta összecsapni a leckét. Ez 100 %-ig igaz az Ivy Bridge-re is. A tick-tock elv tovább ketyeg, és ez a tick lépés ismét nagyon jóra sikerült. A gyártástechnológia immáron az x86 CPU-kat tekintve a világon elsőként 22 nanométeres csíkszélességnél jár, egy újfajta tranzisztort is sikerült a végleges gyártásig, piacképes állapotig eljuttatni, amelynek meglett az eredménye, hiszen a Sandy Bridge csúcsmodellekhez képest a számítási teljesítmény 5-15 %-kal nőtt (egyes alkalmazásoknál több/kevesebb is lehet), miközben a fogyasztás már a Sandy Bridge igen visszafogott szintjéhez képest is tovább csökkent. Nagyobb teljesítmény kevesebb fogyasztással? Az ilyet mindig szeretjük.

Ez összességében azt eredményezik, hogy a Core i7-3770K ma a világ leggyorsabb négymagos processzora, és ő rendelkezik ebben a kategóriában a legjobb ár/teljesítmény mutatóval is. Sajnos friss AMD processzort ezúttal nem tudtunk csatarendbe állítani, de mivel a Bulldozer már a Sandy Bridge-dzsel szemben is elvérzett, nem nehéz megállapítani, hogy a szakadék tovább nőtt a két gyártó felsőkategóriás modelljei között. Amiben az AMD jobb, az az integrált grafikus mag, az Intel ezen próbált változtatni akkor, amikor a HD 3000 továbbfejlesztésébe kezdett, és megalkotta az IGP HD 4000-et. Az új modell már DirectX 11 és DirectCompute támogatással bír, de még megannyi fejlesztés belekerült a szilíciumdarabkába. Méréseink és a rendelkezésre álló információk szerint a teljesítménybeli ugrás a HD 3000-hez képest 25-35 %, mely összességében alacsonyabb fogyasztással és jobb képminőséggel társul. Persze azt halkan jegyeznénk meg, volt is hova is hova fejlődni a HD 3000 szintjéről. Jelenleg úgy áll a dolog, hogy teljesítményben körülbelül a HD 6530D-t sikerült néhol befogni, esetenként megelőzni, ez a két IGP elég közel van egymáshoz, ami azonban azt is jelenti, hogy a HD 6550D-től a HD 4000 továbbra is messze elmarad.

Ha tehát a legerősebb IGP a célunk, akkor érdemes a TOP AMD APU-k között nézelődni, ha azonban egy gyors processzort akarunk alacsony fogyasztással és egy használható IGP-vel, azaz egy jóval kiegyensúlyozottabb termék a cél, akkor nem kérdés, hogy az Ivy Bridge az első számú célpont. Persze azt nem szabad elfelejteni, hogy ezek felsőkategóriás termékek, és az árak is ezek szerint alakulnak. Az itthoni állapotokat és az árfolyamot is jól tükrözi, hogy egy Core i7-2600K még mindig 75 000 Ft körül van, egy 2700K 4-5000 Ft-tal drágább nála. Egy Core i7-3770K jelen pillanatban 85 000 Ft körül mozog, azaz durván 10 000 Ft-tal drágább egy 2600K-nál, ez a differencia a teljesítmény- és fogyasztáskülönbség fényében teljesen reális és indokolt. Váltani persze Sandy Bridgre-ről nem érdemes, a fejlesztés elsősorban egy korábbi rendszer esetén lehet ajánlott és racionális döntés. Az egyetlen terület, ahol a Core i7-3770K némileg elmaradt a várakozásoktól, az a tuning, illetve a túlhajtás mellé társuló fogyasztás és melegedés.

A dolgok jelenlegi állása szerint az Ivy Bridge nem igazán lett jobban húzható a Sandy Bridge-hez képest, viszont a magas órajelek magas üzemfeszültséggel társítva radikálisabb módon hatnak ki a fogyasztásra és a hőtermelésre, így történhetett meg az, hogy az Intel gyári vízhűtése éppen csak el tudott bánni a 4800 MHz-en forrongó i7-3770K-val. Érzésünk szerint ez egyelőre egy gyártástechnológiai sajátosság, amit vélhetően az Intel a jövőben akár egy újabb steppinggel orvosolni fog, ezen kívül egy 4800 MHz-es tuning egyébként sem tekinthető átlagos felhasználásnak, így csak a komolyabb és az extrém tuningosok szomorkodhatnak kissé. Bár az i7-3770K a legerősebb Ivy Bridge, és ezért itthon kevés ember engedheti meg magának, érdemes lesz figyelni a közép és az alsókategóriás modelleket, biztos, hogy lehet majd találni gyöngyszemeket. Az Ivy Bridge és a Core i7-3770K meggyőzött, éppen ezért kategóriájában egyértelműen ajánlott.

Tartalomjegyzék Mutasd

Core i7-3770K

Végezetül néhány szó az Intel DZ77GA-70K alaplapról. Pozitív benyomással búcsúzunk tőle, csúcskategóriás lap módjára viselkedett ittléte alatt, atomstabil volt, a tuning amit pedig elértünk vele, önmagáért beszél. Felszereltségére sem lehet semmiféle panaszunk, mindent megkapunk a nyomtatott áramkörre integrálva, amire csak szükségünk lehet, amit pedig nem, azt a dobozba mellékelve találjuk, gondolunk itt például az USB 3.0-ás előlapi panelre és a WiFi + Bluetooth modulra.

Igényes körítés, minőségi, egyedi külső megjelenés és csúcstechnika (talán az integrált audio kapcsán lehetne még szintet lépni) jellemzi az Intel DZ77GA-70K-t, amely nem olcsó, de nem is meghökkentően drága, a bruttó 62 000 Ft-os vételár szerintünk egy kedvező ajánlat ebben a kategóriában, és a számos extra mellé még 3 év garanciát is kapunk. Így hát nem csoda, hogy szerintünk az Intel DZ77GA-70K-t bátran lehet vásárlásra ajánlani, meg is kapja a megérdemelt ajánlott plecsnit!