Az első, de talán a legfontosabb újdonság, hogy a Trinityben a Piledriver modul váltotta a fel a Llano Stars kódnevű processzormagját. Mostanra már talán sokaknak nem újdonság, hogy a Piledriver a jelenlegi asztali FX processzorokban fellelhető Bulldozer továbbfejlesztésének tekinthető. A főbb jellemzők, újdonságok röviden a következők:
- 4 processzormag és széleskörű utasításkészlet támogatás (FMA4/3, AVX, FC16, AES és XOP)
- javultak a Flex FP-ben és az integer magokban található ütemezők
- a Bulldozerhez mérten hatékonyabb lett az elágazásbecslés és a gyorsítótár kezelés
- IOMMU v2 és Radeon Memory Bus
- Az L1 TLB (Translation Look-aside Buffer) mérete kétszeresére nőtt
- Modulonként 2 MB másodszintű gyorsítótár, azaz összesen 4 MB
- 4,2 GHz-ig üzemelő Turbo CORE technológia
Összességében a design a Bulldozerhez mérten nem sokat változott – az alapelv továbbra is a két integer mag összekapcsolása, melyek rendelkeznek saját elsőszintű gyorsítótárral, de a másodszintű átmeneti tárolón és a lebegőpontos egységen már osztozniuk kell –, hiszen az idő rövidsége (a Llano APU még alig múlt egy éves), illetőleg a gyártástechnológiát érintő nagyobb változások hiánya miatt erre nem volt mód. Kiemelendő az IOMMU v2 implementálása, minek köszönhetően a diszkrét kártyák a processzor beavatkozása nélkül – ez lényegesen meggyorsítja az egész folyamatot – elérhetik a rendszermemóriát. Az RMB (Radeon Memory Bus) pár sorral lentebb kerül bemutatásra.
Ahogy az várható volt, a Trinity memóriavezérlője támogatja az 1866 MHz-es DDR3 modulokat, és az alacsony feszültségű (1,25V-os) memóriákkal is elboldogul. Az AMD még egy érdekességet bemutatott ezen területről, hiszen az asztali Trinity akár 64 GB-nyi rendszermemóriával is elboldogul. A marketingesek azonnal kiemelték, hogy a RAM disk által még az igazán fickós SSD meghajtókat is porig alázhatjuk.
Ami nem változott, az az integrált PCI Express vezérlő, mely továbbra is csak a 2.0-s szabványt ismeri, a vezérlő pedig összesen 24 sávból áll. Akkor számoljunk: az APU és a Fusion Controller Hub között itt sem a Hyper-Transport link tartja fent az összeköttetést, hanem a négy PCIe sávot kisajátító Universal Media Interface (UMI). A tervezők a külső grafikus kártyáknak összesen 16 sávot osztottak ki, így bár nem túlságosan életszerű, de CrossFire rendszerek kiépítésére is van lehetőség. A fennmaradó négy sávról a gyártók rendelkezhetnek.
Nem mehetünk el szó nélkül a Trinity egyik kellemetlen tulajdonsága mellett: az új termékcsalád FM2-es tokozással rendelkezik és a régi rendszerek felé nincs átjárhatóság.
A sebesség azonban nem minden, hiszen a hordozható számítógépek piacán a fogyasztás is igen meghatározó tényező. A Trinity APU-ban elsőként megjelenő Resonant Clock Mesh (RCM) technológia a Cyclos égisze alatt fejlődött ki. Ez a megoldás 4 GHz-es, vagy még ettől magasabb órajelen üzemelő processzormagok esetében akár 5-10 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményezhet, ami az új termékek brutális üzemi frekvenciáira tekintve kifejezetten biztató. Nem untatnánk olvasóinkat az eljárás mindenre kiterjedő részletezésével, de annyit mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy az RCM egyfajta elektromos energia újrahasznosítást valósít meg.
A Piledriver modul és a 4 utas grafikus feldolgozók (VLIW4) ellenére valamelyest nőtt a lapka fizikai kiterjedése és a tranzisztorszám is. Utóbbi kettő áldozata ismét a harmadszintű gyorsítótár, de úgy gondoljuk, hogy ezt egyszerűen nem lehetett másként megoldani.
Ha már előzőleg szóba került az IGP, akkor röviden itt is érdemes egy listát készíteni:
- VLIW 4 architektúra
- Legfeljebb 384 shader processzor
- 800 MHz-es üzemi frekvencia
- DirectX 11 támogatás
- AMD OverDrive és Turbo Core támogatás
- DisplayPort 1.2, Discrete Digital Multi-Point (DDM) Audio és Eyefinity támogatás
A GPU terén sokkal drasztikusabb változások történtek, ami jól tükrözi azt, hogy a jövőben mire szeretné helyezni a hangsúlyt az AMD. A korábbi 5 utas szuperskalár processzorok (VLIW5) helyét 4 utas feldolgozók (VLIW4) vették át, a túlhajtásban jeleskedő vásárlók pedig annak örülhetnek, hogy a chip órajele az AMD OverDrive segédprogramban is módosítható. Változott a grafikus processzor „bekötése” is: a CPU és az IGP közötti kommunikációt a 128 bites Fusion Control Link (FCL) garantálja, ezenfelül a 256 bites Radeon Memory Bus-on át a grafikus egység közvetlenül el tudja érni a 64 bites, kétcsatornás memóriavezérlőt. Az FCL hatalmas mennyiségű adatmozgatást biztosít az IGP és a CPU között (a GPU hozzáférhet a koherens memóriatartományhoz, még a processzormagok elérhetik a grafikus egység framebufferét) , ami a jövőre tekintve megintcsak biztató, miután a HSA vélhetően egyre fontosabb szerepbe kerül. Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a Turbo Core 3.0 most már nem csak a CPU órajelét tudja emelni, hanem esetenként a GPU sebességét is.
A grafikus részleg ugyan kevesebb stream processzorból gazdálkodhat, mint az előző generáció (400 helyett 384), viszont ezek kihasználtsága jelentősen javult, eközben az üzemi frekvencia is egy másik dimenzióba emelkedett, ennek megfelelően ezen a téren is javulást tapasztalhatunk. Az AMD a jobb kiegyensúlyozás jegyében a textúrázók számát 20-ról 24-re emelte, a raszterizálók száma viszont változatlanul nyolc. Az IGP lényegében a Cayman kódnevű GPU-val áll közeli rokonságban, így a Llanohoz mérten a némileg felokosított hardveres tesszellátornak (AMD Gen8) is örülhetünk. Még erősebben a földbe nyomva az ásót láthatjuk, hogy a stream processzorok 6 darab SIMD motorba „rendeződtek”, s ezekbe összesen 16 négyutas tömböt találunk. Minden SIMD négy textúrázót kapott és a hivatalos bemutató anyagból az is kiderül, hogy a chip összesen 32 Z/Stencil renderelőt birtokol.
A GPU Compute jegyében a dupla pontosság is támogatott, ám a sebesség az egyszeres pontosságú műveletekhez képest tizenhatodára esik vissza – szerintünk már ez is több, mint amit egy IGP-től el lehet várni. Utóbbihoz kapcsolódik a DirectX 11, a DirectCompute 11 és az OpenCL 1.2 támogatás, de ezek az AMD frontján már abszolút kötelező elvárásoknak számítanak.
Multimédiás fronton az UVD 3-as motor mellett a VCE (az Intel Quick Sync Video AMD-s megfelelője) is helyet kapott, mely a H.264-es videók transzkódolásának felgyorsítására hivatott. Az UVD a H.264-es 3D tartalmak hardveres gyorsítás mellett egyszerre két HD felbontású anyaggal is elboldogul. Az Eyefinity 4 mellett az APU a HDMI és a DisplayPort kimeneten keresztül nyolccsatornás audió kezelésére is képes, a támogatott formátumok pedig a következőek: PCM, AC-3, DTS, Dolby True HD és a DTS Master Audió.
Az architektúrát érintő bemutató végén álljon itt egy rövid összefoglalás. Adódik a kérdés, mit várhatunk, mit remélhetünk az új asztali APU sorozattól? Nos, elsősorban jobb grafikus teljesítményt – mi nagyjából 20-25 százalékra tippelünk. A CPU kapcsán azt gondoljuk, hogy minden bizonnyal jobb energiahatékonyságot, kellemesebb üresjárati fogyasztást kapunk. Pozitívum, hogy összességében a sebesség a legtöbb otthoni felhasználó számára kielégítőnek mondható, de ne lepődjünk meg azon, ha az A8-3870K néha gyorsabb, mint az A10-5800K! Aki ezeket el tudja fogadni, az örömét lelheti az új generációban. Aki nem, az tekintsen (még egyszer) az árcédulára és nézze meg a konkurens megoldásokat.
