Bevezető
Hosszú idő telt a HD 5750 és HD 5770 megjelenése óta. A két juniper chipre épülő kártya közvetlen ellenlábassal a Geforce GTS 450 megjelenéséig nem találkozott. Bár a GTS 450 nálunk mutatott produkciója meggyőző volt, mindazonáltal, ahogy a jól ismert mondás felújított változata tartja: nem lehet egy kártyával két lovat megütni. A Geforce GTX 550 Ti feladata viszonylag egyszerűnek mondható, hiszen egy közel másfél éves terméket kell lenyomnia — ezen a piacon ez már egy “emberöltőnyi” idő –, ebből kifolyólag a HD 6850-el vetjük össze a teljesítményét. Kétségtelen, hogy a piac ebben a szegmensben már most erősen túltelített. A zavart tovább fokozza a HD 6790 megjelenése, de a pletykák szerint hamarosan megérkezik a GTX 560 (igen, Ti jelzés nélkül) is. Vásárló legyen a talpán, aki most teljesen kiigazodik a jelenlegi kínálaton…
NVIDIA GeForce GTX 550 Ti
Technológia és a gerillamarketing
A jelek szerint az NVIDIA a “fontolva haladás” útjára lépett, hiszen több új szériás grafikus kártyát minimális változtatásokkal készített el. A jelentősebb fejlesztések helyett a kaliforniai vállalat kisebb-nagyobb marketing trükkökbe kezdett.
Anno a GeForce3 család egyik csúcskategóriás modellje kapta meg elsőként a Titanium megkülönböztető jelzést. A “Ti” azóta, mondhatni egyet jelentett a kompromisszum nélküli teljesítménnyel, a kiváló ár/érték aránnyal.
Az újdonság GF116-os GPU-ra alapoz, amely a korábban bemutatott GF106 ráncfelvarrott variánsa. Négy darab SM blokkból épül fel, egy SM-en belül pedig ugyanúgy 48 CUDA mag dolgozik, azaz összesen 192 darab CUDA core. Változatlan a 32 darab a textúrázó egység, a három darab ROP-blokk és három 64-bites memóriablokk, illetőleg az alapterület (240 mm2) és a tranzisztorszám (1,17 milliárd) is. A grafikus processzor alapterületét tekintve látható, hogy nem alaptalan az összevetés az AMDBarts chipjével.
Változatlan a DirectCompute 5.0, a PhysX, a CUDA, DirectX 11, a stereoscopic 3D technológia megléte, akárcsak Dolby TrueHD és DTS-HD Master Audio jelátvitel HDMI-n keresztül.
Van is, meg nincs is 1 GB
Az előd esetében (GTS 450) a gyártási kihozatal növelése érdekében 8 raszterizáló egységet deaktiváltak, de cikkünk főszereplőjén már egy teljes értékű GPU üzemel. Itt rögtön egy komoly problémával szembesültek a fejlesztők, — illetőleg az eladásokért és marketingért felelős részleg. A konkurencia felhozatalát tekintve 768 MB videomemória már ebben a szegmensben is nagyon rossz fényt vetít egy kártyára.
A CUDA-Z alkalmazás: balra a GTS 450, jobbra a GTX 550 Ti.
A GTX 550 Ti memóriái hat darab 32-bites csatornán csatlakoznak a GPU-hoz, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy hat darab memóriachip alkalmazására van szükség. Az optimális kihasználtság és a terhelés egyenletes elosztása érdekében minden memóriavezérlőnél azonos méretű – esetünkben 128 MB-os – chipeket érdemes felhasználni. Könnyen kiszámolható, hogy így “csak” egy 768 MB-os kártya születne. Mivel az NVIDIA ragaszkodott az 1 GB-os értékhez, ezért vegyesen 128 MB-os és 256 MB-os chipeket alkalmazott. Utóbbi chipekhez csak egy memóriavezérlőn keresztül fér hozzá a GPU (a három helyett) így a sávszélesség a harmadára esett. A további szóismétlések elkerülése végett érdemes megtekinteni a lenti ábrákat.
GF116
Forrás: anadtech
Természetesen egészen addig nincs probléma, amíg a videomemória igény nem lépi át a “bűvös határt”, a 768 MB-ot. A kellemetlen meglepetések akkor kezdődnek, amikor a “maradék” 256 MB VRAM is felhasználásra kerül, mert a maga 32832 MB/s sávszélességével inkább egyfajta koloncnak tekinthető. Az ilyenkor fellépő lassuló, ingadozó teljesítmény garantáltan rontja játékélményt.
NVIDIA GeForce GTX 550 Ti
A fenti okból kifolyólag mi azt tanácsoljuk Olvasóinknak, hogy a Geforce GTX 550 Ti kártyát magas felbontásban, játékok alatt “fokozott figyelemmel” használják, főként ha azok VRAM igénye magasnak tekinthető. A problémát ellenben nem érdemes túlmisztifikálni. Egy ilyen szintű grafikus processzorból valószínűleg előbb fogy el kraft, semhogy korlátozó tényezővé váljon közel 1 GB VRAM.
