Kipróbáltuk – Formabontó 3D monitor az LG-től!

Ez a cikk nagyban eltér a megszokott monitor bemutatóktól, mivel be szoktuk mutatni a kijelzők külsejét és igyekszünk fotókkal illusztrálni a kép minőségét. Ezek a részek most kimaradnak. A külső tekintetében azért, mert az LG D2342P nulla cicomával ellátott, külsőleg mondhatni unalmas kijelző. Nem csúnya, csak éppen semmi szemet magához vonzó érdekesség sincs rajta. A káva szép fényes, ahogy a talp is. A menü sem változott, mindössze a egy 3D menüponttal bővült, ahol a jobb és bal szemnek szánt képet cserélhetjük fel.

A képminőséget sem feszegetjük. Hagyományos TN+film panel, annak minden jó és rossz tulajdonságával. Az egyetlen kérdés a kép minőségénél az lehetett, hogy a kijelző előtti polarizált szűrő elvesz-e a fényerőből. Jelentem nem, illetve ha igen, akkor a háttérvilágítás lett oly mértékben növelve, hogy nem tűnik fel a veszteség. Szerencsénkre a LED háttérvilágítással ellátott kijelzők alapból több fényt, jobb kontrasztarányt tudnak produkálni mint elődeik, és ez az LG D2342P számára kifejezetten jól jön. Egyéb tekintetben is “átlagosnak” mondható a kijelző, már ha egy LED-es, Full HD felbontású 23 colos kijelző átlagosnak mondható. Jó lenne, ha így lenne, de azt gyanítjuk hazánkban nem ez az átlag, sajnos.

Sokkal érdekesebb kérdés a 3D hatás, illetve a 3D működés. Nos, az LG-nél egy egészen szokatlan módszert választottak, ami számunkra egyben nagyon szimpatikus is. Lepaktáltak a TriDef 3D szoftver készítőjével, és e szoftver segítségével játszhatunk, mozizhatunk a harmadik dimenziót is igénybe véve. E szoftver érdekessége, hogy képes bizonyos mértékig a hagyományos módon készült fényképeket, filmeket is háromdésíteni, hogy ronda szóval éljünk.

Miért szimpatikus számunkra ez a megoldás? Több dolog miatt is, így itt most egy jó hosszú felsorolás következik!

Azért mert platform független, legalábbis a hardver oldaláról. Teljesen mindegy, hogy AMD (ATI) vagyNVIDIA videokártya dolgozik a gépünkben. A polarizációs technológia további előnyei az USB-s adóegység hiánya, az, hogy nem kell hozzá külön meghajtó programot telepíteni, hogy a szemüveget nem kell tölteni, és mivel a szemüvegben nincs akkumulátor kisebb a tömege, kényelmesebb viselet, ráadásul nagyjából 3000 forintból vehetünk másodikat, ha ketten szeretnénk 3D-ben filmet nézni.

Ha ez nem lenne elég a polarizációs technológiáról fontos tudni, hogy jóval kevésbé fárasztja a szemet, mint a shutteres megoldás. Ez nem csoda, hiszen bár ott a szemek eltakarása meglehetősen gyorsan váltakozva történik, a villogás mégis látható, emiatt könnyen alakul ki szédülés, hányinger azoknál, akik erre érzékenyek. Ezen a problémán csak az fog segíteni, ha megjelennek a 240 hertzen működő panelek, ahol a szemüvegek is dupla annyit villanhatnak percenként, mint a jelenlegi megoldásoknál, szám szerint 120-at.

Az előnyöknek még nincs vége! A gyártó alapból két szemüveget ad majd a monitor mellé. Az egyik egy teljesen normál, a mozikban már megszokott okkuláré lesz, a másik viszont egy rendes szemüvegre felcsiptethető kiegészítő. Ez nagyjából azt jelenti, hogy mostantól nem akadály, ha valaki dioptriás szemüveget visel, hiszen ezzel együtt is használhatja a 3D képességeket. Amúgy nem haszontalan, hogy ezt a kiegészítőt a 3D mozikba is elvihetjük magunkkal, és használhatjuk ott is szemüveggel együtt.

Feljebb már írtunk a platform függetlenségről. Ez ugye azt jelenti, hogy nem vagyunk egytelen gyártóhoz sem kötve videokártya tekintetében. Van a számítógéppel kapcsolatban még egy fontos momentum, még pedig az, hogy a polarizációs technológia hardver éhsége is alacsonyabb, mint a shutteres megoldásé, így gyengébb gépekkel is háromdézhetünk akadás nélkül.

Bár az árat mindig a cikk végére írjuk, most másképp teszünk, mivel az LG által megjelölt ajánlott fogyasztói ár is az előnyök közé sorolható, még pedig nem is kicsit. Ez bruttósítva 85- és 90 ezer forint közötti összeget jelent.  Akár hogy is nézzük, ez az ár meglepően alacsony, hiszen itt alapból egy jó fajta LED háttérvilágítású kijelzőről beszélünk. Ha 3D képes megjelenítőt keresünk, akkor ilyen áron nem fogunk mást találni, legfeljebb használtan.

Sorolnánk még az előnyöket, de nem szeretnénk nagyon pártoskodónak látszani, ezért leírjuk a polarizációs megoldás hátrányát is. Míg a hagyományos shutteres technológia érzékeny a horizontális betekintésre, addig a polarizációsnál a vertikális betekintési szög a kényes pont. Ez azt jelenti, hogy a kép akkor lesz szellemkép mentes, ha a fény teljesen merőlegesen érkezik róla a szemünkbe. Emiatt kénytelenek vagyunk vagy megemelni a monitort, ami nem túl kényelmes, vagy a dőlésszöget változtatni, ami viszont kicsit szokatlan. Persze ez még mindig jobb, mint a shutteres szemüveg, ami sokkal kevesebb fényt enged át, igazán jó 3D hatás csak nagyon kis horizontális betekintésnél van, ráadásul csak egyenesen ülve nézhetjük, mert egyébként egyre sötétebb lesz a kép.

Most jöhet a szubjektív értékelés a 3D képről. Aki olvasta előző, hasonló témában íródott cikkünket az tudja, hogy mi egyértelműen e megoldás mellé tesszük voksunkat, még akkor is, ha ott vannak azok a fránya hátrányok. Ami viszont pozitívum, hogy a 3D érzet jóval gyengébb, mint a shutteres szemüvegnél. Most csodálkozhattok, hogy miért pozitívum az, ha rosszabb a 3D hatás egy 3D monitornál. Az ok egyszerű. Míg a shutteres szemüveg által létrehozott kép élesen elkülöníthető mélységi szintekre osztja a képet, addig a polarizációs nem. A shutteres szemüvegnél sokszor érezzük úgy, hogy a film szereplői nem mások, mint kartonra ragasztott, színészekről készült fotók. Tudjátok, olyanok, mint amilyenek a mozik előterében állnak. Az érzés olyan, mintha ezeket a karton színészeket mozgatnák egymás mögött. Túl sok, túl steril 3D élményt kapunk.

Ezzel szemben a polarizált megoldás sokkal közelebb van ahhoz, amit a valós életben tapasztalunk. Talán írtuk már valahol, hogy számunkra ez olyan különbség, mint ami az LCD és a plazma tévék között van. Egy plazma felbontása lehet olyan mint egy LCD kijelzőé, ám míg az utóbbi tű éles képe szinte már természet feletti, szinte zavaró élességet ad, addig a plazma kicsit elmossa ezt, és bár a felbontás nem csökken, a szemet kevésbé irritálja, kevésbé tűnik természetellenesnek. A polarizációs technológia pont így viszonyul a shuttereshez. Természetesebb, számunkra minden képpen élvezhetőbb.

Ahogy írtuk, az előző sorok a saját, szubjektív véleményüket mutatják be. Sok 3D kijelzőt láttunk már, így azt gondoljuk nem beszélünk nagy ostobaságokat, de ettől függetlenül mindenkinek azt ajánljuk, hogy ha 3D kijelzőt szeretne vásárolni, akkor előtte, ha teheti, próbálja ki mind a két technológiát. Az LG-nél erre kínálkozik is mód, hiszen van bemutatóterem, ami földi halandók számára is látogatható.

Addig is vagy elfogadjátok az általunk írtakat vagy sem. Ezt nem tudjuk befolyásolni. Sajnálatos módon egy írott, de még egy videós cikk esetén sem lehet a 3D hatást bemutatni, vagy a különböző technológiákat számotokra is látható módon összehasonlítani.

Végszó

A végére is értünk ennek a kicsit furcsa monitor bemutatónak. Ez az írás picit sem hasonlított felépítésében az eddigi tesztekhez, hiszen a 3D hatás, ami ennek a kijelzőnek a fő fegyvere nem mutatható be.

Ami viszont bizton állítható, hogy az LG-nél a bátorságból nincs hiány. Nem átallottak szakítani az eddig elterjedt 3D megoldással, az NVIDIA féle shutteres szemüveggel, és piacra dobták a tavalyi évben bemutatott televíziójuknál használt technológiát egy monitoron. Jól tették, hiszen véleményünk szerint a platform függetlenség, az egyszerűbb szemüveg, a szemnek kellemesebb 3D érzet jóval többet nyomnak a latba, mint a technológiával járó negatívumok. Fontos még egyszer leírnunk, hogy napjainkban még nem vásárolható meg olyan 3D megoldás, aminek ne lennének negatívumai. A vásárlásnál tehát azt kell mérlegelni, hogy a 3D élmény/negatívumok osztás milyen értéket ad. Mi azt mondjuk, hogy a polarizációnál jobb lesz ez az érték, mint a shutteres megoldásnál. Magyarán, ha választanunk kéne, akkor egyértelműen ezt választanánk, legyen szó monitorról vagy televízióról. Minket ismét meggyőzött az LG!