Kipróbáltuk: ASUS TUF SABERTOOTH Z77 - rés a pajzson

Nagy vihar közeleg, méghozzá Z77-es szupervihar. Az eleje már itt volt, most az ASUS üdvöskéjét hozza a szél. Ezzel a Z77-es lapok sora koránt sem ér véget, de ezt az előzetes gyorstesztet az ASUS TUF Sabertooth Z77-nek szenteljük. Sajnos a harmadik generációs processzorok még egy ideig nem érhetőek el, így ebben a tesztben is egy Sandy Bridge-t hívtunk segítségül, méghozzá egy Intel Core i7-2600k-t. Az ASUS friss Sabertooth modellje rengeteg érdekességet tartogat, vágjunk is bele!

Az biztos, hogy a Sabertooth Z77 már első ránézésre is sokkol, persze pozitív értelemben. Az alaplap nyomtatott áramköréből alig látszik valami, mivel a Sabertooth Z77 egy úgynevezett Thermal Armort (hőpajzs) kapott. A melegedéssel kapcsolatos funkcióját akkor tudja ellátni, ha a helyükre illesztjük a csomagban található két darab apró kiegészítő ventilátort, amelyek légáramlást keltenek.

A Thermal Armor úgy van kialakítva, hogy a ventilátorok munkája kapcsán különféle légcsatornák keletkeznek, és a meleg levegő egy meghatározott utat bejárva, meghatározott helyen távozik az Armor alól. Amennyiben nem alkalmazzuk a kiegészítő légkavarókat, ez a képesség elvész, viszont a Thermal Armor ilyenkor is pajzsként szolgál, és a fizikai behatásoktól megvédi az alaplapot és annak komponenseit.

Így jelenlétével mindenképp nyerünk, arról nem is beszélve, hogy nagyon érdekes látványt nyújt. A PCB egyébként szabvány ATX méret, azaz 30,5 × 24,4 cm-es mérettel kell számolni. A nyomtatott áramkör fekete színű, de az egyetlen csupasz, látható terület az LGA1155 foglalat és a RAM slotok környéke. A CPU-t és az egyéb fontos elemeket a „TUF Engine” látja el energiával, mely gyakorlatilag a Digi+ VRM egy továbbfejlesztett revíziója. Összesen 14 fázissal operál (8 + 4 + 2), egy félig digitális, félig analóg, hybrid megoldásról van szó továbbra is.

Természetesen a fejlett tápellátás stabilitást, kedvező fogyasztást és jó tuningpotenciált eredményez. Az Intel legújabb, VRD 12.5 szabványa is támogatott, így a socket természetesen a második és a harmadik generációs Core processzorokat egyaránt fogadja, a DIMM slotokba (négy darab) pedig DDR3 modulok ültethetőek, maximum 32 GB kapacitással, és a szokásos JEDEC órajeleken kívül akár 2667 MHz-es frekvenciával (OC). A platform révén a kétcsatornás üzemmód érhető el.

A memóriasínek mellett jobbra a PCB szélén a megszokott helyen pihen a 24-tűs ATX tápcsatlakozó, mellette a MemOK gombbal, melyet megnyomva a rendszer detektálja a modulok tulajdonságait, és olyan paramétereket állít be, amelyekkel a rendszer biztosan képes lesz elindulni. Bár a burkolat miatt ezek most kevésbé látszódnak, muszáj szót ejtenünk az alaplap alsóbbrendű komponenseiről!

A TUF deszkák alkatrészei “Military Class” minősítésűek. Mit jelent ez? Tartósan terhelésálló, nagy teljesítményt a legszigorúbb környezetekben is a független partner által ellenőrzött, katonai szintű előírásoknak is megfelelő robusztus TUF tekercsek, szilárdtest-kondenzátorok és MOSFET alkatrészek alkalmazásának köszönhetően. A TUF tekercsek, más néven fémötvözet tekercsek nem közönséges vasból, hanem különféle fémek ötvözetéből készülnek, így megbirkóznak a hagyományos alkatrész teherbírásánál 25 százalékkal magasabb, akár 40 A névleges árammal is. Az egydarabos tokozás pedig megszünteti a rezgő hangok kibocsátását, emellett kiváló karakterisztikákat és tartósságot eredményez, extrém körülmények között is.

A TUF Thermal Radar valós időben figyeli az alaplap kritikus részeinek a hőmérsékletét és automatikusan szabályozza a ventilátorok sebességét, hogy a rendszer megőrizze a kiváló stabilitást és ne melegedjen túl. Egy sor érzékelő található az alaplap számos alkatrésze mellett, és van lehetőség akár külön-külön is figyelni őket. A Thermal Radar automatikusan kiszámítja az ideális ventilátorsebességeket a felhasználók által az egyes komponensekhez megadott különféle paraméterek alapján, így minden hűvösebb és tartósabb marad.

Itt debütál egy új szolgáltatás is a „FAN Overtime” képében, mely a minőségi tápoktól merített ötletből táplálkozik. Az eljárás lényege az, hogy ha a rendszer olyan állapotban áll le, amely előtt jelentős terhelés érte, és a konfig hőmérséklet adatai magasak, akkor az alaplap a ventilátorokat továbbra is működésben tartja még egy kis idő erejéig, így a forró levegő nem reked meg a komponensek közvetlen környezetében, a hőfokoknak van idejük normalizálódni.

Bár általában nem tulajdonítunk nagy jelentőséget a dolognak, bizony az elektrosztatikai védelem is “életet menthet”. A Sabertooth Z77 ezt a kérdést sem hagyja figyelmen kívül. Az ESD Guards az alaplap alkatrészeinek egyedi védelme a váratlan elektrosztatikus kisülések (ESD) ellen. Az elektrosztatikus kisülések villámgyorsan történnek, és a hatásukat sokszor alulbecsülik. Az ASUS exkluzív feltöltődés-gátló lapkája, a védőáramkörök és az I/O hátlap négyszer jobb védelmet kínál az alkatrészek élettartamának megnövelése érdekében. A fenti bekezdések információinak értelmében nem meglepő, hogy az ASUS 5 év garanciát vállal a TUF családban fellelhető alaplapokra.

Megemlítendő még a „Dust Defender”, melyet gyakorlatilag porvédelemnek mondhatunk. Ez a Thermal Armor kiegészítésének is tekinthető. A por nagy mennyiségű jelenléte nem kívánt következményekkel járhat a rendszer működését illetően, pláne, ha egy kis nedvességgel, párával is keveredik a dolog, és a szemnek sem vonzó látvány. Egy szó, mint száz, amennyire lehetséges, a por ellen védekezni kell, vagy folyamatosan tisztítani. A Thermal Armor már egy elég komoly pajzsot képez alapból, de az ASUS a bővítősínek, a RAM slotok és a tűs kivezetések védelmére is gondolt, és formára kialakított védőfedeleket mellékel hozzájuk. Így csak azokat kell felszabadítanunk, amiket valóban használnunk, a többi élvezheti a védelmet.

BIOS EPROM-ból egy darab került integrálásra, de ez a Sabertooth Z77 kapcsán bőven elegendő, hiszen ha bármi balul sülne el a frissítés során, és megsérülne a BIOS, az ASUS BIOS Flashback szolgáltatásával egy pendrive és egy USB port segítésével bármikor könnyedén visszaállíthatjuk azt, így a BIOS-frissítés művelete veszélytelen. Természetesen grafikus felületű, egérrel vezérelhető UEFI BIOS-ról van szó, melyet az ASUS már régóta alkalmaz termékein.

A Z77 PCH a megszokott helyén fekszik, lapított, sűrűn bordázott, TUF-szintű borda hűti. Mellette csücsülnek a NYÁK szélén az elforgatott SATA csatlakozók, szám szerint nyolc darab. Ebből a két fehér és a négy fekete a Z77-ből érkezik, előbbi kettő a 6 Gb/-os, az utóbbi négy pedig a régi szabványt támogatva, így nincs változás a Z68-hoz képest. A fennmaradó két barna ugyancsak 3.0-s port, de ők az ASMedia ASM1061 külön vezérlő szülöttei. A Z77-tel kapcsolatos jó hír a natív USB 3.0 vezérlő megléte, ennek eredményeképp egy „front headert” (zöld) máris találunk a két barna SATA mellett, melyre USB 3.0 panelt kapcsolhatunk. A PCB alján a tűs kivezetések is szabadon vannak, ezek közül a három darab USB 2.0 header a kiemelendő Charger+ funkcóival, melyekkel hat darab portra tehetünk szert.

Bár a Thermal Armor miatt nem látszik, a nyomtatott áramkörön egy integrált hangkeltő is lapul, méghozzá egy 8 csatornás Realtek ALC892 lapka, azaz nincs különösebb meglepetés. Ethernet vezérlőből egyet kapunk, ez pedig a PCH-ban szunnyadó Intel 82579V.

Lássuk a bővítősíneket! Ma már gyakorlatilag nincs olyan asztali PC-be szánt alaplap, amely ne nyújtana támogatást egy többkártyás rendszer kiépítéséhez, inkább az a kérdés, hogy az adott deszka 2, 3 vagy 4 darab videokártya összekapcsolását teszi lehetővé (igaz, a felhasználók döntő többsége továbbra is egy videokártyát használ). Nos, az ASUS TUF Sabertooth Z77 három darab teljes szélességű PCI Express sínt kínál, ebből kettő GEN 3 támogatással bír. Egykártyás módban az első slot ×16-os módban dolgozik, két kártya esetén ×8-os módra elegendő PCI Express szál jut. A harmadik teljes szélességű foglalat csak ×4-es működésre képes, ennek ellenére maximum a 3-way SLI és CrossFireX támogatott. Ezek mellé kapunk még három darab GEN 2 szabványú, ×1-es PCI Express sínt.

Vizsgáljuk meg a hátlapi kínálatot! A sor mindjárt négy darab USB 2.0-val indul, azaz a jóöreg PS/2 portra a Sabertooth Z77 esetében már nem számíthatunk. Ezt követően egy nagy szünet következik, a ventilátor itt szívja be a friss levegőt, amit aztán végigkeringet a csatornákon. A PCB alján azért ott figyel a kis „BIOS flashback” mikrokapcsoló, ennek a segítségével tudjuk visszaállítani a BIOS-t, ha problémánk akadt a frissítés során. Ezt két darab USB 3.0 és két darab eSATA követi, 6 Gb/s-os sebességgel.

Ez után egy optikai kimenetre, egy natív HDMI-re és egy DisplayPortra lehetünk figyelmesek, amely azt jelenti, hogy az IGP használata és a Lucid Virtu MVP ennél az alaplapnál is támogatott a PCH-nak megfelelően. A sor az RJ45 LAN csatlakozóval és további két USB 3.0-nal folytatódik, amely azt jelenti, hogy az ASUS az USB 3.0-s portok növelésére külső vezérlőlapkát alkalmazott (ASMedia ASM1042), mivel a Z77 PCH csak kettő ilyet kínál. Végezetül az analóg jack csatlakozók láthatóak.

A PCI Express 3.0 mára már alap, most erről a technológiáról szólunk néhány szót.

A PCI Express 3.0 jellemzői, újdonságai:

A PCI Express a Peripheral Component Interconnect Express rövidítése, mely egy soros kialakítású buszt, adatkapcsolatot takar. A PCI Express mára szinte teljesen leváltotta elődeit (PCI, PCI-X, AGP). Természetesen ez a szabvány is folyamatos fejlődésben van. Az 1.x változatok 250 MB/s-os (2,5 GT/s) sebességre voltak képesek 1 szálon, 16 szál esetén ez 4 GB/s-os (40 GT/s) tempót jelentett. A 2.x szabvány megduplázta ezt a sebességet, így minden értéket kettővel kell megszoroznunk.

A PCI Express 3.0 kapcsán is duplázásról lehet beszélni, azaz szálanként immáron 1 GB adat tolható át másodpercenként, 16 szál esetén ez 16 GB/s-os (128 GT/s) adatátvitelt jelent, ami a jövő grafikus kártyáinak is kellő mozgásteret biztosít. Bár a megjelenését előbbre tervezték, végül erre az évre csúszott át. Természetesen a szabvány visszafelé kompatibilis.

A felvehető teljesítményt tekintve eltérő információk vannak, de annyi bizonyos, hogy szabvány szerint egy átlagos PCI Express bővítőkártya 25 wattot fogyaszthat (×1: 10 watt az indításhoz), ez alól kivétel a PEG, a PCI Express Graphics mód, ilyenkor az adott grafikus kártya maximum 75 wattot szippanthat fel a sínen keresztül. Ezt egy kiegészítő 6-tűs tápcsatlakozóval további 75 wattal, míg egy 8-tűssel 150 wattal lehet megtoldani. Így jön ki a (75+75+150) a 300 wattos maximális szabvány szerinti felvehető teljesítmény. Természetesen vannak modellek, amelyek ezt figyelmen kívül hagyják, például a két darab 8-tűs tápcsatlakozóval rendelkező kártyák adott esetben túllépik a 300 wattot. Elméletileg ezzel kapcsolatban a PCI Express 3.0 vonatkozásában nincs változás.