A monitorokat a külső szempontjából nagyjából négy fő csoportra oszthatjuk. A legegyszerűbbek az irodai munkára szánt kijelzők. Utánuk következnek a dizájnos külsőt kapott monitorok, melyeket leginkább egy főnöki asztalon tudunk elképzelni. A harmadik a játékosoknak szánt megoldás, míg a negyedik a profi grafikus munkára szánt kijelzők csoportja.
Mindegyik csoportnak meg van a maga jellemzője, ami alapján könnyű felismerni őket. Az egyszerű irodai darabok nélkülöznek minden csicsát, nem is tudnak sokat. A maximum díszítés egy diszkrét krómcsík lehet. A drágább „főnőki” monitorok sok esetben pont annyit tudnak, mint az olcsóbb irodai darabok, ám a kijelzőt egy pofásabb burkolatba csomagolják, elé plexit tesznek, és eladják másfélszeres áron. A játékosoknak szánt darabok már az érdekesebb kijelzők közé tartoznak, bár itt is általános TN+film panel használata, ami rögtön gátat is szab a komolyabb nyálcsorgatásnak. Az utolsó csoport a profiknak szánt kijelzők csoportja. Jellemző rájuk, ahogy az ASUS most tárgyalt darabjára is, hogy szépnek nem, viszont rendkívül robosztusnak tűnnek. Vastag káva, nagy talp, semmi plexi. Ez nem is baj, ez a forma az, amiről mindenkinek az jut eszébe, hogy na ez aztán komoly darab lehet, és általában ez így is van.
A külső kapcsán a PA246Q esetén két fontos dolgot kell megemlítenem, és mind a kettő rendkívül szimpatikus. Az egyik, hogy teljesen hétköznapi gombok kaptak helyet a káva bal alsó felén. Nem érintés érzékeny a felület. Nincsenek a gombok elrejtve, hogy állandóan tapogatózni kelljen utánuk. Ott vannak az előlapon, finoman, de határozottan működnek.
A másik fontos dolog a talp, pontosabban az állvány, ami a kijelzőt tartja. Mostanában egyre gyakrabban találkozom olyan monitorokkal, ahol már az is jó esetnek számít, ha a képernyőt döntögethetjük. Nos, egy profiknak szánt kijelző ezt nem engedheti meg magának. A kijelző magassága pontosan 10 centiméterrel emelhető a legalsó ponttól számítva. A dönthetőség -5 és + 20 fok között lehetséges, de ez még nem minden. A kijelzőt el is forgathatjuk 90 fokban, így használhatjuk portré módban is. Az állvány és a talp találkozásánál fokbeosztást találunk, így a vízszintes elforgatás is beállítható.
A dizájn tekintetében – ha itt beszélhetünk egyáltalán dizájnról- egyetlen furcsaságot találunk, ez pedig a káva alsó felén húzódó piros vonal, ami miatt akár a ROG család tagjának is képzelhetjük. Ha valamibe mindenképpen bele akarunk kötni a külső kapcsán, akkor ez lehet, de lássuk be, ez szőrszálhasogatásnak is vacak.
Ami még a külsőhöz tartozik, azok a csatlakozók, ebből pedig az ASUS kijelzőjén extrém mennyiséget találunk. A képet HDMI, DisplayPort, DVI vagy hagyományos D-Sub csatlakozón keresztül juttathatjuk be. Meglehetősen ritka megoldás, és valóban csak a felsőkategóriára jellemző, ha a gyártó USB HUB-ot épít a monitorába. Itt ez is megtalálható, így két USB csatlakozóval gazdagodunk. Ez nagyon jó dolog, hiszen a pendrive-on tárolt anyagainkat egyszerűen másolhatjuk a gépünkre, de közben akár egy webkamerát is csatlakoztathatunk.
Itt is elsüthetjük a jól bevált fordulatot, miszerint, ha ez nem lenne elég. Valóban, ha ez nem lenne elég, akkor végezetül említsük meg, hogy a káva oldalán egy 7-1-es memóriakártya-olvasót is elrejtettek a mérnökök. Azt gondolom, hogy egy munkára szánt monitornál ez igen nagy piros pontot érdemlő megoldás.
Következzen a belső, ami legalább olyan izgalmas lesz, mint az eddig leírtak!