Kipróbáltuk: ASUS Maximus 5 Extreme és Formula: gyilkos páros

Legutóbbi cikkünk bevezetőjében tomboló kánikuláról és némi állóvízről számoltunk be a hardverek világában, ennek a fele most is igaz. A hőség tovább tombol, de a nyári nyugalom kezd semmissé válni a piacon, kezdődnek az iskolakezdési promóciók, a nagy akciók, jönnek az újdonságok. Azonban jelen cikkünkben még két nyári slágerrel foglalkozunk, melyeket az ASUS gondos kezei keltettek életre, és Ivy Bridge/Sandy Bridge vonalon ott vannak a legjobb tuningos alaplapok között. A név nem ismeretlen, hiszen a Maximus sorozat még az X38 idején kezdődött, a Z77 éra két LGA1155 alapú variánsa pedig a Maximus V Extreme és a Maximus V Formula. Lássuk, mit tudnak!

 

Maximus V Extreme

 

A lap természetesen a Republic of Gamers család egyik legújabb képviselője, a termékvonalra jellemző csomagolással, körítéssel és színvilággal. Az álló formátumú doboz két fiókra van osztva, az egyikben a lapot, míg a másikban a temérdek mennyiségű kiegészítőt találjuk: SATA kábelek, WiFi és BT 4.0 modul (mini PCI Express Combo card, mSATA felülettel és vezetéknélküli vezérlőkkel), telepítőlemez matricával, WiFi antennák, hátlapi lemez, SLI híd, matricák a kábelekre, Q-konnektorok, ROG Connect kábel, „játszok, ne zavarj tábla!”, stb.

 

A NYÁK Extended ATX szabványú, 30,5 × 27,2 cm méretű, azaz apró házakba nem ajánlott. A szokásos ROG-design-t kapjuk, fekete PCB, fekete csatlakozókkal, piros berakásokkal megvadítva. Most is, mint mindig, impresszív a látvány. A LGA1155 foglalat körül a hagyományt követve L-alakban helyezkednek el az Extreme Engine Digi+ II tápellátás fázisai. A CPU-nak 8, az iGPU-nak 4 darab, míg a memóriáknak 2 darab fázis jutott. Így a 24 tűs ATX tápcsati mellett egy 8 és 4 tűs kiegészítő aljat is integrálásra került, hogy megfelelő mennyiségű energiát tudjunk beküldeni a lap irányába.

 

 

Az LGA1155 foglalat jobb oldalán pihennek meg a memóriafoglalatok, 4 darab DIMM slot kétcsatornás DDR3 támogatással, maximum 32 GB kapacitásig és 2800 MHz (OC) sebességig, magyarán a RAM moduljainkból is képesek lehetünk kicsikarni a maximumot, ha nem valamilyen „noname” darabokkal vágunk neki a kalandnak. Természetesen az X.M.P. profilok alkalmazására is lehetőség van. Ha már itt járunk, érdemes tovább pillantani a nyomtatott áramkör széle felé, ugyanis ide még bőven kerültek érdekességek, noha ezek nagy része az előző ROG modelleken már látható volt. Ilyen a debug LED, amely két darab 7 szegmens kijelzőből áll, és a kódoknak köszönhetően mindent megtudhatunk a rendszer aktuális állapotáról.

 

Aztán itt vannak a fizikai vezérlőgombok, a bekapcsolás és a reset, a PCI Express sínek manuális kapcsolását lehetővé tévő mikrokapcsoló, a MemOK/GO button és az LN2/slow mode kapcsolója, ahogyan ide kerültek a kivezetett mérési pontok is. Melléjük a 24 tűs ATX tápcsatlakozó költözött, majd a piros tűs kivezetés egy USB 3.0 panelhoz használható. A SATA szekció 8 darabból áll. A 2 darab fekete a Z77 PCH-ből érkező 3 Gb/s-os port, mely mellé még 2 vörös tatozik 6 Gb/s-os sebességgel, illetve a lap alján is megbújik még egy SATA2 felület, valamint egy mini-SATA csatlakozó. A maradék 4 darab vörös csati szintén az újabb szabványt támogatja, de jelenlétük az ASMedia vezérlőnek köszönhető.

 

A melléjük integrált fekete „doboz” a Subzero Sense, melyről korábban már szót ejtettünk: ehhez két hőmérséklet-mérő szenzor csatlakoztatható, egyiket a CPU és az azt hűtő LN2 blokk közé, másikat pedig a GPU és az azt hidegen tartó LN2 blokk közé helyezhetjük, így pontosan tudatában lehetünk annak, hogy hány fokos mínuszoknál járunk (-193 és +135 fok között mér), anélkül, hogy drága digitális thermométerre költenénk (sajnos a kábelek és a rajtuk lévő hőmérők nem részei a csomagnak, ezeket külön kell megvásárolnunk). A PCB alján a megszokott helyeken találjuk a további tűs kivezetéseket előlapi csatlakozók, gombok, bővítőpanelok számára. Innen kicsit beljebb fekszik a Z77 PCH, melyen robosztus, de kellően alacsony, küllemben sem gyenge borda terül el, mely egy nikkelezett hőcsőn keresztül kapcsolatban áll a kisebbik bordával, amelyen üzem közben a ROG logo és felirat pirosan világít. Ez a kis borda a PLX kiegészítő PCI Express vezérlőt hűti.

 

Ha már PCI Express, az M5E kapcsán bizony van miről beszélni a bővítősínek vonatkozásában is. A NYÁK-on összes 6 darab PCI Express sín került a birtokunkba, melyből 5 darab teljes szélességű. Nem csoda tehát, hogy az ASUS PLX lapkákat alkalmazott az elegendő PCI Express vezeték megszerzésére, ennyi teljes szélességű PCI Express sín kapcsán pedig egyértelmű, hogy a Quad-SLI és a Quad CrossFireX rendszerek kiépítése és rutinfeladat az M5E számára. Hogy biztosan legyen megfelelő menyniségű kakaó, az első sín bal felső sarkához a mérnökök egy kiegészítő 6-tűs PCI Express tápcsatlakozót is elhelyeztek, ahol további „üzemanyag” áramolhat be a működéshez.

A PCB felületéről dióhéjban ennyit, lássuk a hátlapi kínálatot! A sor mindjárt a friss Thunderbolt csatlakozóval kezdődik, melyből egy darabot kapunk.

 

Ezt a miniPCIe Combo kártya helye követi, amely csatlakoztatásával újabb értékes felületetekre, valamint Blutooth-ra és WiFi-re tehetünk szert. Utána két mikrokapcsoló, a BIOS Flashback és a ROG Connect következik, utóbbihoz a következő, 4 USB 2.0 portból álló oszlopban a legalsó személyében meg is kapjuk a csatlakoztatási felületet. A folytatásban az RJ45 LAN csatlakozó látható két darab USB 3.0 kíséretében, majd a multimédiás felületek következnek: digitális optikai hangkimenet, natív HDMI és DisplayPort. Ehhez kapcsolódóan meg kell említeni, hogy a Lucid Virtu MVP támogatott.

A folytatásban nagy örömünkre egy kombinált PS/2 csatlakozót pillanthatunk meg, melyet két USB 3.0 zár le, legvégül pedig az analóg jack csatlakozók és egy optikai hangbemenet(!) látható.

 

A Maximus V Extreme-t kiveséztünk, térjünk rá a Maximus V Formulára, illetve a két lap közötti különbségekre!