Intel Viiv: digitális jogrendszer nélkül
Az Intel Digitális Otthon egyik alapkövének nevezhető platform nem támogatja majd a digitális jogkezelő-rendszereket.
Az Intel Viiv (ami angol kiejtéssel leginkább a “five”, vagyis “öt” szóra hasonlít) a Windows Media Center köré épül: az ilyen, Intel által hitelesített rendszerek főleg digitális média kezelésére, keresésére, letöltésére, lejátszására, esetleg TV-műsorok felvételére használhatók — természetesen úgy, hogy mindeközben a nappalinkban, a kanapéról irányítjuk, egér és billentyűzet helyett távirányítóval.
A Viiv követelményei megszabják, hogy a rendszer Pentium D, Pentium Extreme Edition vagy Core processzort használjon, valamint Intel gyártmányú lapkakészletet, LAN-vezérlőt, és HD-audio feldolgozására képes hangprocesszort tartalmazzon. Nem maradhat ki a “Quick Resume” technológia sem, amely a hordozható számítógépekhez hasonló hibernálási állapotok használatával gondoskodik a mindössze pár másodperces bekapcsolási időről. Érdekesség, hogy a távirányító csak mint ajánlott melléklet szerepel.
Az Intel tervei szerint a Viiv platformok mellé speciális szoftvert is mellékelnek majd, ami sokkal kényelmesebbé tenné a hang- és videoanyagok átmásolását mobil eszközökre: segítségével például a videók formátuma és felbontása automatikusan konvertálódna hordozható lejátszónk specifikációinak megfelelően. A könnyebb választás érdekében ezeket — a Viiv platformnak megfelelő számítógépekhez hasonlóan — külön jelzéssel látják majd el, csak úgy, ahogy a kompatibilis televíziókat, DVD és Blu-ray lejátszókat, és egyéb asztali rendszereket is.
A digitális jogkezelés, más néven a DRM kérdése gyakran felmerül mostanában. Az Intel álláspontja a Microsoftéval pont ellentétes; mivel az egész rendszer azon alapul, hogy egyik eszközről hogyan másolhatunk egy másikra zenét és filmet teljes kényelemmel. Mostanra már egészen biztos, hogy a Viiv specifikációi közül kimarad majd a különböző DRM-technológiák támogatása. Don MacDonald, az Intel “Digitális Otthon” részlegéért felelős vezérigazgatójának szavaival élve — “Nem feltételezhetjük azt, hogy minden vásárló bűnöző, és egyébként sem a mi dolgunk csendőrködni a különböző letöltések jogszerűsége felett”.
