Igen ígéretes a VIA C7-család!

Alig vagyunk túl néhány nappal a VIA Esther magos processzorairól szóló első hírünk egy éves évfordulóján, és már érkeznek is az első példányok!

Komolyra fordítva a szót a VIA mostanában meglehetősen lassan halad az egyébként igencsak ígéretesnek tűnő fejlesztéseivel. A C7 néven forgalomba kerülő termékcsaládnak már régen a piacon kellene lennie, de jobb későn, mit soha, úgyhogy lássuk, mire is számíthatunk.

A 128 KB elsőszintű és 256 KB másodszintű gyorsítótárral szerelt központi egység 800 MHz-es rendszersínt használ, támogatja az SSE, SSE2 és SSE3 multimédiás utasításkészletet, és a madarak azt csiripelik, hogy 2 GHz körüli órajelet várhatunk tőle. Ez óriási előrelépés lenne, hiszen az eddigi VIA-termékek 1,00-1,30 GHz körül jártak, és mégis rengeteg területen nagy sikerrel alkalmazzák őket mind a mai napig.

Az IBM 90 nanométeres csíkszélességgel dolgozó üzemében készülő C7 továbbra is illeszkedik a VIA stratégiájához: sok mindenre elég teljesítmény hihetetlenül alacsony fogyasztás és hőtermelés mellett. A többek között az AMD nyolcadik generációs processzorai esetén használt Silicon On Insulator technológia rendkívüli mértékben segít az energiatakarékos megoldások készítésében, így például a VIA C7-ek 30 négyzetmilliméter körüli magja üresjáratban 0,1(!) W-ot fogyaszt, míg teljes terhelésen, 2 GHz mellett legfeljebb 20 W-ra számíthatunk. Szerencsére a C7-ből is készül ultraalcsony fogyasztású változat is: az 1,80 GHz-es kiadás már beéri legfeljebb 15, az 1,50 GHz-es legfeljebb 12 W-tal.

A C7-M támogatja a VIA PadLock Hardware Security Suite névre hallgató biztonságtechnikai csomagját, melynek része a ma már széles körben alkalmazott vírus- és féregellenes NX bit támogatása is. Emellett az RSA-kódolást segítő Montgomery Multiplier kódoló és biztonságos Hash-algoritmusok (SHA-1 és SHA-256) támogatása számos célrendszer esetén nagyon hasznosnak bizonyulhat. A PadLock Data Encryption Engine a világ első processzorba épített hardveres véletlenszám-generátora, ennek a tikosításban és adatvédelemben lehet fontos szerepe.

Bár sokak számára bizonyára hihetetlen, bizony néhány szuperszámítógép is a VIA eddig alkalmazott C3-asaira épül, mert bár egyetlen C3 versenytársaihoz képest elég gyenge teljesítményt nyújt, fogyasztása és hőtermelése arányaiban annyival alacsonyabb, hogy sok esetben jobban megéri többezer C3-at összekapcsolni, mint fele- vagy harmadannyi erősebb példányt. Nem lesz ez másként a C7-ekkel sem, csak ezúttal már egy léptékkel magasabb teljesítményre számíthatunk.

A C7 NanoBGA tokozása soha nem látott területekre repítheti az x86-os processzort

Bár hivatalos teszteredményekkel egyelőre nem szolgálhatunk, nagyon érdekes következtetéseket vonhatunk le az alábbi VIA-féle grafikonból. Bár ők természetesen a Wattonkénti teljesítménnyel szeretnék felhívni magukra a figyelmet, kis számolással kitalálhatjuk, hogy bizony a VIA C7-család az eddigiekhez képest meglehetősen erősnek bizonyulhat, hiszen a C7 20 és a Pentium M 25 W-os fogyasztását alapul véve könnyen lehet, hogy például egy Celeron M teljesítményét hozza is a VIA terméke. Az pedig már rengeteg mindenre elég egy általános célú számítógép esetén is, és óriási fejlődés lenne a társaság korábbi versenyzőihez képest.