Igazoltan sportos – Kukirin G3 roller teszt
A Kukirin G3 filigrán külseje mögött egy fiatalos szív dobog.
Tartalomjegyzék Mutasd
Nézd meg videós tesztemet is, ha tetszett iratkozz is fel csatornámra!
Bevezető
A KuKirin G3 rossz ütemben érkezett hozzám a KuKirin G4 után. A G4 után, ami engem konkrétan lenyűgözött. Persze nem volt teljesen hibátlan az sem, de 320-330 ezerért egy nagyon izgalmas, mégis nagyon élhető elektromos roller lett.
A KuKirin G3, ahogy a nevéből sejthető egyel alacsonyabb kategóriába versenyzik, így az ára is alacsonyabb. 300 ezer forint alatt, olyan 270-280 ezer táján kapjuk meg a forint aktuális árfolyamától függően. A gép szép lett, jó lett, de erősen spórolós a G4-hez képest. Nehezen tudok a nagytesótól elvonatkoztatni, de megpróbálom ebben a cikkben nem összehasonlítani a két gépet, hanem szimplán a G3-ra összpontosítani, előnyeivel és hátrányaival.
Olvassátok!
Képességek
Az a furcsa helyzet állt elő, hogy örülök neki, hogy tavaly csak egy KuKirin jutott el hozzám tesztre, az M5 Pro. Ez az új sorozat első tagja volt, kiérlelt, szinte hiba nélküli roller, ami könnyebb terepen is boldogul, de a városi poroszkálásra is kitűnő.
Az örömömet az okozza, hogy a tavaly kiadott KuKirin (vagyis sokszor még KugooKirin) rollerek nem voltak hibátlanok. A G3 egyenesen csapnivaló lett, de a G4 is szenvedett életveszélyes problémától. Emiatt nagyon nem bántam, hogy hozzám csak idén jutottak el, amikor is mind a kettőből megérkezett a ráncfelvarrott verzióból.
Ezekben a frissített 2024-es változatokban javították a tavalyi kiadások lényegében minden hibáját. Igen, a G3 esetén is. Emiatt azután, ha a G3-ban gondolkoztok majd, akkor, ha utána olvastok más tesztekben, akkor nézzétek meg, hogy ne a 2023-as változatról szóljon az írás, mert félrevezető lehet. A 2024-es KuKirin G3 sok tekintetben már egy teljesen új roller!
Más tekintetben nem változott, ilyen például a futómű. A drágább KuKirin rollerek rendes rugóstagot kaptak, vagy a számomra etalonnak számító M5 Pro-ba előre konkrétan két remek gázos csillapítót építettek. Ehhez képest a G3 a régebbi torziós felfüggesztést kapta.
Ez a torziós megoldás sem rossz, én különösebben nem félnék tőle, néhány ezer kilométert biztos elmennek majd a torziós rugók a belső gumibakok cseréje nélkül, ha meg cserélni kell, akkor majd veszel egy újat bele és kicseréled. Már persze, ha addig el nem adod a gépet és veszel helyette egy újabbat.
Sokan szidják ezeket a rugós, gumibakos megoldásokat, nekem meg eszembe jutott, hogy annak idején a Zsigulimban egy gumibakos hardy tárcsa kötötte össze a váltócsonkot a kardántengellyel. Orosz volt, szar volt, de hány (20???) éven keresztül bírta a gumibakos megoldás annak ellenére, hogy ott azért jóval nagyobb erőket kellett kibírnia.
Persze a hardy tárcsa meg a gumibakos torziós megoldás csak annyiban hasonlít egymásra, hogy gumi van ebben is meg abban is, de értitek, attól, hogy nem egy rugóstag, hanem gumi, még elég nagy erőket kell tudni elviselni az olcsóbb megoldásnak is.
A lényeg tehát, hogy a lengéscsillapítás egy olcsóbb megoldás lett a G3-ban, aminek a legnagyobb hátránya, nam az, hogy pillanatok alatt elromlik, hanem az, hogy nem állítható a feszessége, de erről később írok még.
A futóműhöz tartozik még a kerék is, ami természetesen levegős, nem tömör gumi. A mérete 10,5 colos, ami ennél a roller méretnél szerintem jó adat. Persze jobb lenne 11-es, de ne legyünk telhetetlenek. A gumi mintázata nem tipikus kemény burkolatra való, inkább vegyes használatot feltételez, amúgy tévesen, de erről is később.
A fékrendszer a szokásos első+hátsó mechanikus tárcsafék, megfejelve a motorfékkel. Ez utóbbi természetesen a hátsó kerékre hat, lévén abban van a motor, ami egész combos, 1200 wattos darab.
Az elektromos rendszer amúgy 52 voltos, az akkumulátor 18 Ah- vagyis 936 Wh kapacitású. Szerintem ez is olyan érték, ami miatt nem szabad panaszkodnunk. A töltési idő nulláról százra 8-10 órát vesz igénybe. Mielőtt elfelejtem lényeges, hogy az akkumulátorcsomag szabvány 18650-es cellákból lett építve, ami azt jelenti, hogy hiba esetén jó eséllyel javítható a pakk.
A G3 nem egy nagy roller, ahogy a cikk első mondatában írtam egészen filigrán darab. 120 x 129 x 66 cm-es méretével és 25 kilós tömegével nem számít nagynak, odamértem a Lime rollerjei mellé, kb. azzal egyezik meg, persze a Lime rollerjei jóval ruppótlanabb darabok. A gyártó a maximális terhelhetőségre 100 kilót ad meg, én csak kicsivel vagyok ezalatt, szóval erősen érdekelt, hogy mit fog alattam produkálni a roller.
A gyári adatok szerint a gép 50 Km/órás sebességre képes, a megtehető hatótáv pedig 70 kilométer egy töltéssel. Érdekes és előg erősnek tűnő adat a megmászható emelkedő szöge, ami 30 fokos.
Nem beszéltem még a kijelzőről és a lámpákról. A fejidomban beépített 3 LED-es fényszóró van, a LED-ek két oldalán az irányjelzők villognak sárga fénnyel. A hátsó lámpa a hátsó taposó alatt van, ez piros fénnyel világít, fékezésnél villog, indexelésnél meg a két oldala villog, pirosan…
A műszeregység már az új kiadás (erről is ismerszik meg messziről, hogy ez már a 2024-es kiadás), ami színes és érintésérzékeny gombokkal van ellátva. Ide szórom még be a másik ismertetőjét a 2024-es kiadásnak, ez pedig a kormányrúd lehajtó mechanizmusa, ami teljesen lecserélődött, ez is messziről észrevehető változás.
Figyeljetek oda, a régebbi verziót én már nem vásárolnám meg!
Gyorsan lezavartam a specifikációt, következhet az élménybeszámoló!
Tapasztalatok
Kezdem a rossz dolgokkal, amik közül először a futóművet kell említenem. Istentelenül kemény lett. Néhol 100- máshol 120 kilót írnak terhelhetőségnek. Én karcolom a 100-at sajnos, de még alattam is nagyon kemény a lengéscsillapítás. Egy 75 kilós ember alatt nem tudom mire lehet számítani, szerintem nulla körüli rugózásra. Ahogy írtam a feszítés nem állítható, így marad az, hogy a gumikat kicsit puhábbra kell fújni.
A második rossz a G4 esetén is emlegetett műszeregység. Szép, hogy színes, de annyira kicsi a fényereje, hogy napsütésben semmi nem látszik belőle. A G4-nél nem említettem, hogy a bekapcsológomb nyomogatásával tudunk a három sebességi fokozat között is váltani és a lámpát is betudjuk onnan kapcsolni, ehhez nem kell a „láthatatlan” érintésérzékeny gombokat használni.
De hiába áll rendelkezésre az érintésérzékeny gombok mellett mechanikus gomb a kapcsolgatásra, ettől még a műszeregységen nem fogjuk látni milyen fokozatban van a roller vagy hogy világít-e a lámpa.
Nem mondom, hogy a tavalyi megoldás jobb volt, de ez nem mentség, illene fejlődni, mert hiába jó a dizájn, ha a végeredmény használhatatlan.
A lámpák is olyanok, hogy vannak, de minek. Az első „fényszóró” hagyján, bár ez sincs fasorban sem a KuKirin M5 Pro dupla fényvetőjéhez képest. Az index az első lámpában ott van, ahogy a G4 esetén itt is azt tudom pozitívumként említeni, hogy legalább nem a kerék magasságában van, ott tuti senki nem látja, itt azért van esély rá, hogy észreveszik. Legalábbis szemből.
A hátsó lámpa ugyanis végképp hajítófát nem ér. Kicsi, gyenge a fénye a normál helyzetjelzőként és féklámpaként is. A legrosszabb még sem ez, hanem az iScooter iX6 indexét idéző semmire se jó pirosan villogó fény. Szóval a hátsó lámpa szerintem kuka.
Nekem a trepni is kicsi volt. A 44-es lábaim csak úgy férnek el a rolleren, hogy az egyik lábam fent van a saroktámaszon. Vagy támaszkodok vele, vagy a saroktámasz lapos tetején tartom. Vagyis lényegében egy lábon állok a rolleren, mert a hátsóra nem tudok terhelni, maximum, ha fékezésnél hátra helyezem a súlypontomat. Fárasztó.
Kis helyezkedéssel a T lábtartás azért felvehető, vagyis a jobb lábam egyenesen előre néz, a bal meg mögött teljesen keresztben. Ez kb. olyan, mintha pálcika rolleren állnék, de a lehetőség azért adott.
Sajnos a kormányoszlop magassága nem állítható. Szerencsére egy elég jó középértéket kapunk, így a 184 centimmel abszolút használható, de érzésem szerint 190 centi lehet a felső határ.
Mik a jó dolgok?
Van azért ebből is elég sok! Kezdjük a motorral, ami végre nem egy vicc 1000 wattos, hanem valóban annyit tud, mint amit ígérnek. Vagyis itt nem a csúcsnyomaték 1200 watt a valóságban pedig nem 500-600 watt a teljesítmény, hanem valóban, ténylegesen 1200 watt, és ez erősen érződik is használat közben.
Például a gyorsulás remek, főleg race módban. Persze továbbra is “csak” 1200 watt, így autók között, nagyobb forgalomban csak végszükség esetén használnám.
A másik a fék. Komolyan mondom, szinte már sok is a jóból. A tárcsafékek harapnak, és amikor fékezéskor a motorfék is beindul, akkor erősen kell hátrafelé dőlnöm, hogy ne essek át a kormányon. Megjegyzem ez leginkább a vészfékezésnél áll, mármint az átesés lehetősége, de hát ezt is ki kellett próbálnom.
Érdekes módon a végsebesség és a hatótáv is egész közel áll a gyári adatokhoz. Nekem 47 kijött sebességben, bár tuti csal az óra, de akkor is, a 43-44 kilométer óránként meg lesz még 100 kilóval is, alacsonyabb testtömeggel meg több is kijöhet a gépből.
A hatótávnál a 70 kilométer nyilván hülyeség, de elég sokat mentem vele és nálam a 40 meg lett forszírozott üzemben is, szóval kicsit spórolva, mondjuk 80-90 kiló közötti testtömeggel az 50-et sem tartom elérhetetlennek.
Milyen a KuKirin G3-mat használni?
Nos, hiába a terepes gumik, ezzel a rollerrel terepre menni igazi gyötrelem. Túlzás nélkül. Nem rugózik, úgy pattogok minden gyökéren és kavicson, hogy azon imádkozom ne essen ki alólam. Aprószemű kavicson sem volt jó, nem éreztem azt a biztonságot, mint a G4 (vagy a G2 Master vagy az M5 Pro) esetén.
Keményebb burkolaton ugyanakkor teljesen megváltozik a gép. Na akkor sem lesz G4 belőle, már csak a végsebesség miatt sem. Míg a G4 esetén azt mondtam, hogy autók között is jó, a G3-ra ez nem igaz. Ez egy igazi városi ficsúr, ami a kerékpárutakon lesz elemében. Kényelmesen, 25-30 kilométer per óra közötti sebességgel kivisz a világból, de ha kell, azért képes 45-ig is felpörögni, szóval van tartalék a teljesítményben, ami jó, mert néha ez húz ki a bajból.
Kanyarokban teljesen jól, semlegesen viselkedik. Hátsókerekes, de nagy gázadásra sem nő az első keréknél a kanyar íve, tartja szépen azt az ívet, amit a kanyar elején kijelöltem neki, biztonságban éreztem magamat rajta.
A kis méret lehet előny is, meg hátrány is. El kellett vinnem szervizbe az autónkat, és a G3 csont nélkül, ügyeskedés nélkül befért a csomagtartóba. A kis tömeg miatt könnyű volt betenni, könnyű kivenni, és a szervizben csak pislogtak, amikor ott hagytam az autót, felpattantam a rollerre és elszáguldottam.
A G4 vagy az M5 Pro esetén megszenvedtem a csomagtartózással, pedig egy kombi Ford Focus-t használunk, nem pedig egy 206-es Peugeot-ot. Szóval a kis méret áldás is lehet adott esetben!
Kinek tudom a KuKirin G3-mat ajánlani?
Két célcsoportot említenék meg. Az egyik azoknak a csoportja, akik viszonylag kicsi, maximum 15-20 kilométeres távokat akarnak városban, jó minőségű utakon megtenni. Erre a G3 teljesen megfelel, hiszen a jó úton nem rázza szét se magát, se az utasát. Mindenképpen kell, hogy az utas legalább a lábak terén rendelkezzen valami izomzattal, mert mint írtam az út nagy részében jó eséllyel egy lábadat fogod terhelni. A gép amúgy jól össze van rakva, a mindennapi használatra tökéletes lesz.
A másik célcsoport a fiatalabb, mondjuk úgy 16 év körüli korosztály, akik nem csak közlekedni, hanem vagánykodni is akarnak a rollerjükkel. A hátsó lábtartó kínálja magát, hogy felállj rá, ráterhelj a hátsó kerékre és felrántsd egykerékre a rollert. A hátsó kerékbe épített motor nyomatéka remek, tényleg könnyedén lehet vele egykerekezni. Szoktam mondani, írni, hogy a gyári reklámfilmek túloznak, amikor ilyen kunsztokat mutatnak bennük, de a KuKirin G3 esetén ez nem igaz. Ezzel tényleg lehet vagánykodni.
Ebben a vagánykodásban amúgy nagyon jó partner a futómű is. A kőkemény lengéscsillapítás kimondottan előny ilyenkor, mert véletlenül sem fog a hátsókeréknél felütni, nem szottyadt össze még a 100 kilóm alatt sem, szóval kimondottan jól jött a keménysége.
Még egy dolog, amiről nem írtam, a megmászható emelkedő. Nos, az 1200 watt nem 2000 watt, a közelünkben lévő legnagyobb, tesztelésre használt emelkedőn a 2000 wattos G4 felvitt, de az 1200 wattos G3 csak kis trükközéssel birkózott meg a feladattal. Szerintem a 30 fok sok lesz neki. Ugyanakkor a parkolóházas tesztben a sportmódban még nem, de a race módban már képes volt felvinni az emeletre. Ez tetszett, azt hittem az 1200 wattjával el fog vérezni.
Nézzétek meg a videót, abban láthatjátok is, amikről ebben a fejezetben írtam!
Mi legyen az összegzés?
A Kukirin G3 egy jó roller lett, de az ízlésemhez képest kicsit sok negatívumot tudtam felsorolni. Vannak persze egyértelműen jó tulajdonságai is, hogy mást ne mondjak az ára, hiszen ilyen kapacitású akkumulátorral, ilyen erős, valóban 1200 wattos motorral szerelt gép nincs túl sok. Főleg olyan nincs, ami annyira jól néz ki, mint a KuKirin G3.
Szóval nem tudom egyértelműen azt mondani, hogy vedd meg, de azt se, hogy ne. Ha azt gondolod magadról, hogy az átlagnál kicsit sportosabb vagy, ha úgy érzed, hogy a G3 sportosságát is ki tudod használni, ha a napi megteendő táv nem lesz 15+15 kilométernél több, akkor a G3-mat szeretni fogod.
Ha autók között is kéne menned vele, vagy ellenkezőleg, inkább a cammogósabb, de cserébe kevésbé fárasztó, de kényelmesebb közlekedést szereted, akkor a KuKirin G3 számodra rossz választás lesz, első esetben a G4-et (esetleg még sportosabbat szeretnél, akkor a G2 Master-t) javaslom, utóbbiban az M5 Pro-t.
A gép minőségét szerintem nem érheti kritika, a felhasznált anyagok, a térhálós váz a lengőkaroknál, a narancs színezés szép lett, igazán mutatós. Az összeszerelés minősége is frankó, és, ahogy írtam a torziós rugók heteken belül történő elromlásától sem tartanék.
Szóval, összegzésképp úgy zárom ezt a cikket, hogy az ár/teljesítmény arány igazán remek ennél a gépnél, ha úgy érzed a fentiek alapján, hogy erre van szükséged ne gondolkozz sokat, vedd meg, szeretni fogod!
A cikk végére maradt az ár, ahogy az lenni szokott. Ha megrendeled a gépet, akkor cseh raktárból küldik hozzád, ára a HUKKKG3 kuponkóddal 261 ezer forint itt:
KuKirin G3 elektromos roller
