Minden cikk elé illik bevezetőt írni. Ahogy egy jó fogalmazásnál is három jól elkülöníthető részt szoktunk megkülönböztetni, a bevezetést, a tárgyalást, és a befejezést. Azt is tudjuk, hogy az első és az utolsó rész a rövidebb, míg a tárgyalás maga a történet, amit le szeretnénk írni.
Hogy miért kezdem ezt a cikket ennyire szokatlanul? Azért, mert most az a furcsa helyzet állt elő, hogy a bevezetés lesz a hosszú, a tárgyalás a rövid, a befejezés meg nem tudom milyen lesz, lévén éppen csak elkezdtem a bevezetést írni.
A bevezetés hossza tehát meglepő lesz, aminek oka egyszerű. Egy olyan terméket szeretnék bemutatni, amiről, már mint magáról a konkrét termékről, nagyjából három bekezdést lehet írni. Ezzel szemben az alkalmazott technológiáról ennek a többszörösét is.
Miről is van tehát szó? A GIGABYTE piacra dobott egy vezeték nélküli kép- és hangátvitelt biztosító készüléket, ez a SkyVision WS100. Az eszköz ennyit tud nem többet, ám az érdekesség, az, hogy valószínűleg a jövő egy apró szeletét tartjuk a kezünkbe, ha a WS100-at nézegetjük. Miért?
Az Amimon fejlesztés alatt álló termékének első bemutatkozása a 2007-es CES-en volt. Akkor egy kijelző és egy Xbox 360 között létesítettek vezeték nélküli kapcsolatot 720p-s felbontás mellett. A tapasztalatok már akkor is bizakodásra adtak okot, hiszen nem lehetett különbséget felfedezni a HDMI kábeles és az Amimon vezeték nélküli megoldása között.
Egy évvel később, ismét a CES alkalmával mutatták be a második generációs lapkakészletet, amely már képes volt 1080p-s kép átvitelére is. Természetesen a minőség csak javult az előző év óta, így nem nőtt a késleltetés, és nem romlott az átvitt kép minősége sem a kábeles megoldáshoz képest. Ez a második megoldás lényegében már mindent tudott, amit a szabványosítani gondolt WHDI tud.
Egy évvel később, ismét a CES alkalmával mutatták be a második generációs lapkakészletet, amely már képes volt 1080p-s kép átvitelére is. Természetesen a minőség csak javult az előző év óta, így nem nőtt a késleltetés, és nem romlott az átvitt kép minősége sem a kábeles megoldáshoz képest. Ez a második megoldás lényegében már mindent tudott, amit a szabványosítani gondolt WHDI tud.
A nagyközönség tehát már az elmúlt évtized végén találkozhattunk az Amimon nevével fémjelzett megoldással, mely képes volt nagyfelbontású videó és sokcsatornás hang, lényegében késleltetés nélküli továbbítására. A megoldás köré egy konzorciumot is létrehoztak az Amimon, Hitachi, Motorola, Samsung, Sharp, Sony és az LG közreműködésével. A cél természetesen az volt, hogy az eljárást szabvány szintjére emeljék, ezáltal egységesítsék a vezeték nélküli hang és képátvitelt az otthoni multimédia és számítástechnikai eszközök között.
Ennek a megoldásnak adták a WHDI (Wireless Home Digital Interface) nevet. A szabványosítás célja egyértelmű, a végső cél, hogy a különböző gyártók készülékei egy egységes platformon kapcsolódhassanak egymáshoz vezeték nélkül. Képzeljük el azt az idilli állapotot, amikor televíziónk és a projektorunk minden féle vezetékezés nélkül kapcsolódhat a számítógépünkhöz, a játékkonzolhoz, a Blu-Ray lejátszóhoz, a műhold-vevőhöz vagy a kábeles set-top boxhoz vagy a házi-mozi erősítőhöz. Elfelejthetjük a kábelezés borzalmait, hogy mást ne mondjak, könnyű lesz kiporszívózni a TV mögött.
A WHDI pedig pont ezt ígéri. A jelenlegi 1.0-ás megoldás képes egy ezredmásodperces késleltetés mellett a teljes HD adás és a 7.1 csatornás hang tömörítés nélküli átvitelére. Ehhez csak arra van szükség, hogy mind az adó (lejátszó, stb.), mind a vevő (TV, projektor, stb.) oldalon rendelkezzünk HDMI csatlakozóval.
A technológia jelen állása szerint 3 GB/másodperces adatátviteli sebességet lehet elérni, mindezt ~30 méter (100 láb) távolságból az engedély nélkül használható 5 GHz-es frekvencián. Annyit tudunk, hogy az 5 GHz-et használó eszközök kevésbé érzékenyek az ajtókra, falakra, mint a 2,4 GHz-en kommunikálók. Ennek ellenére kevéssé hiszem, hogy a falakkal ajtókkal tagolt lakásban is működni fog a 30 méteres átviteli távolság, de ígérem kipróbálom, és a következő oldalon be is számolok az eredményről. Ezért jó, ha a cikket több részletben írom, fogalmam sincs mi lesz a végén.
Az eddigiekből egyértelmű lehet már, hogy miért kapta a cikk azt a címet, amit. A technológia mögött felsorakozó gyártók elég nagy piaci részesedéssel bírnak ahhoz, hogy kvázi vagy valós szabvánnyá váljék a WHDI, így néhány év múlva már nem lepődünk meg azon, ha egyes televíziókba, lejátszókba gyárilag ott lesz az Amimon lapkája. Próbálkozások már most is vannak, ha rákeresünk a neten, akkor láthatjuk, hogy már videokártya is létezik „beépített” vezeték nélküli képátvitel képességével. Igaz, vannak és várhatók különböző konkurens megoldások is, mint a WirelessHD vagy az ezen alapuló és az Intel által támogatott WIDI, hogy a WiGig-ről már ne is beszéljünk. A csata még nem dőlt el, de a WHDI tagadhatatlanul jól áll a harcban.
Kedvcsinálónak egy rövid videót is kaptok, hogy lássátok mire is lesz jó a WHDI!
A GIGABYTE SkyVision WS100 tehát könnyen lehet, hogy a jövő egy szelete. Lássuk, hogy szuperál a technológia a gyakorlatban!
