A kis marsjáró sikerrel vette a legkomolyabb akadályt.
A kaliforniai Pasadenában, a NASA bolygókutató részlegében, megerősítették, hogy a robot greenwichi idő (Greenwich Mean Time) szerint 5 óra 31 perckor – közép-európai idő szerint 7 óra 31 perckor – landolt. A masina leszállóhelye – a Gale-kráter – közvetlen környezetében azt vizsgálja majd, hogy létezhettek-e a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek. A Curiosity a tervek szerint két évig kutat majd az élet nyomai után a Marson.Ez a legdrágább és műszakilag a legkifinomultabb vállalkozás, amelyet a Mars kutatására elterveztek. Értesüléseink szerint a Curiosity agya a RAD750 egykártyás számítógép, melyet kifejezetten extrém körülményekre terveztek: -55 és 70 Celsius-fok között is elvan és a sugárzást is jól bírja. A központi egység szerepét az IBM PowerPC tölti be. A CPU 10,4 millió tranzisztorból épül fel, 200 MHz-en üzemel és 400 MIPS teljesítményre képes. Nem meglepő módon ez sem hajlamos a megfázásra, hiszen -55 és 125 Celsius-fok között is működőképes, a fogyasztása pedig 5 watt köré tehető – a standard RAD750 ennek a dupláját igényelheti – és valószínűleg 150 nm-es gyártástechnológián készül. A két fedélzeti számítógép (Rover Compute Element, azaz RCE) adattárolásra a következőket használhatja: 256 KB EEPROM, 256 MB RAM, 2 GB flash memória.
Bár a felsorolt specifikációk elsőre megmosolyogtatónak tűnnek, azonban belátható, hogy itt a hangsúly a megbízhatóságon és a magas tűrőképességen volt. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a Mars Exploration Rover program keretében megszületett Spirit és Opportunity ettől lényegesen szerényebb erőforrást kapott, ugyanis a RAD6000 csak 35 MIPS teljesítményre képes, ezenfelül a 3 MB EEPROM, a 128 MB RAM és 256 MB flash memória sem tűnik túl acélosnak. Elődeihez mérten tehát (ezen a téren is) jelentősen fejlődött a Curiosity.
Forrás: HOC, MTI
