Emberek és robotok az Elysium előtt

Augusztus 15-től a magyar mozikban is látható Elysium című látványos, tudományos fantasztikus film. A műfaj rajongói közül sokan nem is sejtik, hogy fél évszázaddal ezelőtt már létezett a filmben látható különleges, robotvázhoz hasonló szerkezet.

A GE a „The Man Augmentation Program”, vagyis az emberi erő fokozását célul kitűző program keretében készített egy villamos árammal működtetett mechanikus vázat, amely vállmagasságig ért, a kezei kezdetleges fogók voltak, és az embert állítólag „egy óriás erejével ruházta fel”. És bár a projektet az amerikai hadsereg Fejlett Kutatási Projektek Ügynöksége (a DARPA elődje) szponzorálta, a szerkezet léte egyáltalán nem volt hétpecsétes titok, ugyanis részletesen bemutatták a GE “Tudományos beszámoló” címet viselő 1966-os kisfilmjében.

Az Elysiumtól James Cameron Alien-sorozatáig és H.G. Wells-ig számos sci-fi próbálta megidézni azt, amit a Schenectady Gazette egyik 1969-es cikkében egy tisztviselő az ember és a gép „intim egyesülése” névvel illetett. A II. Világháború utáni években a GE olyan kibernetikus antropomorf gépi rendszerek (CAMS) fejlesztésébe kezdett, amelyek amellett, hogy képesek voltak a kezelő mozdulatainak „emulálására és felerősítésére”, visszajelzést is adtak a gép felől a kezelőnek.

A hadsereggel való együttműködés a fenti programban még 1961-ben kezdődött; a program keretében kifejlesztett szerkezetet pedig hamarosan a hangzatosabb „Hardiman” névre keresztelték át. A projekt célja egy olyan külső páncélzat, illetve robotváz létrehozása volt, amely le tudta másolni a használó természetes mozdulatait, és képessé tette akár 1500 fontnyi súly felemelésére is. (A váz súlya egyébként pont 1500 font volt.)

A hadsereg és a GE úgy gondolta, hogy a szerkezet ideálisan alkalmazható lenne olyan feladatoknál, mint például a bombák betöltése. Ezzel párhuzamosan fejlesztették ki a GE „lépegető járművét” is, azt a négy lábon járó, ember irányította gépet, amely a Csillagok háborúja és a Birodalom visszavág filmek AT-AT lépegetőire emlékeztetett.

Méretei, súlya, instabilitása és áramellátási problémái miatt a Hardiman sosem került tömeggyártásba. A szerkezetben alkalmazott 1960-as évekbeli CAMS technológiák egy része azonban még ma is megtalálható a Man-Mate ipari manipulátorban.

A Western Space és a Marine – melyet azok a GE-s mérnökök alapítottak, akik az 1970-es években a Man-Mate termékcsaládon dolgoztak – megvásárolták a technológia jogait, majd továbbfejlesztették a technológiát. A hatalmas robotkart, amely erővisszacsatolással teszi lehetővé, hogy a kezelő akár 10 000 font súlyú terheket emeljen, ma a vasiparban alkalmazzák.

Vajon tényleg a mindennapjaink részévé válik egyszer az emberi exoszkeleton? Vagy az újabb fejlesztések miatt már nem lesz szükség erre a találmányra? Egy napon talán majd az olyan robotok emelgetik a nagy súlyokat helyettünk, mint a Boston Dymanics Nagy kutyája, amely a GE 60 évvel ezelőtti lépegető járművére hajaz, vagy a legfejlettebb emberszabású robotok közé tartozó ATLAS.