A gyártó Fusion projektje a második lépcsőfokra lépett nagyobb teljesítményt hozva így a felhasználóknak.
Az AMD hivatalosan is útjára indította a Llano kódnévre elkeresztelt lapkáját, amely a második lépcsőfokot jelenti a Fusion projektben a Brazos után. Itt tehát egy újabb, heterogén módon programozható egységről van szó, más néven APU-ról (Accelerated Processing Unit). A Llano (egy texasi folyóról nevezték el) egy olyan lapka, amely 2 vagy 4 darab processzormagot, valamint egy IGP-t tartalmaz, kiterjedése pedig 228 mm2. A felépítés nagyon hasonlít a Deneb-hez ami nem véletlen, hiszen a Llano a népszerű STARS architektúrát alkalmazza, pontosabban annak egy módosított változatát. A harmadszintű gyorsítótár teljesen kikerült, míg a gyártástechnológia téren 45 nm-es eljárást a GlobalFoundries 32 nm-es gyártósorai cserélték. További fontos jellemző, hogy a processzormagok egyenként 1 MB-nyi másodszintű gyorsítótárral rendelkeznek, valamint a Husky nevet viselik. Egy darab ilyen mag 35 millió tranzisztorból áll, a területe 9,7 mm2, a tipikus fogyasztása 10-15 Watt, amit 2,5 Wattra tud csökkenteni terheletlen állapotban. Az utasításkészletek közül az SSE1, SSE2, SSE3, SSE4A és az összes 3DNow! kiterjesztést ismeri. Ez utóbbiak nem meglepőek, hiszen a STARS architektúráról beszélünk, így az SSE 4.1 és 4.2, valamint az AVX utasításkészletek nem támogatottak. A mobil változatok az FS1, míg az asztali modellek az FM1 foglalatba illeszkednek.
A korábban említett IGP is egy nagy ugrás a Brazos-hoz képest, hiszen itt jóval több nyers erő áll a rendelkezésre. A Sumo nevezetű videovezérlő a hatalmas sikereket elért Evergreen széria alapjaira építkezik, egyfajta Redwood reinkarnáció 400 darab stream processzorral és 128 bit széles memóriainterfésszel felszerelve. Nem szabad elfelejteni, hogy az ilyen jellegű termékeknél a klasszikus értelemben vett fedélzeti memória nem létezik, mivel a rendszermemóriát használják adattárolásra. Természetesen minden olyan technológia jelen van, melyeket a Brazos platform is támogat. Ez annyit jelent, hogy van nekünk DirectX 11, OpenGL 4.1, OpenCL 1.1, OpenGL ES 2.0, WebGL, DirectCompute 5.0 támogatás. Az UVD 3 multimédia motor szintén a repertoár részét képezi, így nem jelenthet akadályt a H.264, VC–1, MPEG–2/4, valamint a DivX/Xvid videók hardveres gyorsítása. Sebesség tekintetében körülbelül a Radeon HD 5570 szintjére tehető, de a teljesítmény modelltől függően változik.
Az integrált memóriavezérlő kétcsatornás üzemmódot támogat. A mobil platform esetében összesen 32 GB mennyiségű, legfeljebb 1.600 MHz-en üzemelő rendszermemóriát pakolhatunk a két SODIMM foglalatba, míg az asztali verziónál már 64 GB-nyi modult rakhatunk az immár négy darab UDIMM foglalatba, de ezek akár 1.866 MHz-en is járhatnak 1,5 voltos feszültség mellett. A PCI-E vezérlő összesen 24 sávot képes kezelni, ebből 16 egy külső videovezérlőnek jár, 4 az FCH-nak és újabb négy olyan eszközöknek, melyek alacsony késleltetést és viszonylag magas sávszélességet igényelnek, ilyen például az Ethernet. Érdemes szót ejteni az FCH, vagyis Fusion Controller Hub nevű egységről, amely gyakorlatilag egy egyfajta déli hídként is felfogható. Ebből kétfajta változat lesz elérhető a Llanot illetően, az egyik az A70M, míg a másik az A60M. A kettő között csupán egyetlen különbség van: az A70M négy darab USB 3.0 portot kínál, míg az A60M egyet sem, itt csak 2.0 áll a rendelkezésre.
Szintén nem elhanyagolható tényező a TurboCore 2.0 jelenléte. Ez a szolgáltatás még a Thuban lapkákkal érkezett és itt rendkívüli is kovácsolhat, hiszen nagy mértékben képes megnövelni a processzormagok órajelét na persze csak akkor, ha megnövekedett fogyasztás nem lépi túl a maximálisan meghatározott TDP limitet. Konkrét példával élve az egyszerűbb megérthetőség kedvéért: ha az IGP teljesen le van terhelve, akkor a processzormagok órajelét nem lehet emelni, viszont ha csak az UVD motornak adunk terhelést – ami elenyésző fogyasztással bír –, akkor a TurboCore 2.0 jelentős mértékben meg tudja növelni a Husky magok órajelét annyira, hogy a megnövekedett fogyasztás még beleférjen az előre meghatározott TDP keretbe. Ez a 35 wattos mobil verzióknál akár 900 MHz-es plusz sebességet is jelenthet. Itt még fontos megemlíteni, hogy a TurboCore 2.0 csak a processzormagokra érvényes, az IGP-nél már nem.
Szorosan ide kapcsolódik a tovább fejlesztett energia-menedzsment is, amely most már képes teljesen lekapcsolni olyan részegységeket, melyek nincsenek használat alatt, ezzel jelentős mértékben redukálható a lapka fogyasztása.
Az AMD jónak látta újra életre kelteni a Hybrid CrossFire elgondolást, immár Dual Graphics néven. Itt ugye arról van szó, hogy a Llano IGP-je mellé meghatározott diszkrét grafikus kártyákat lehet társítani, így összeadódik a kettő sebessége. Ez a funkció azonban csak a 6400M, 6600M és 6700M szériás vezérlőkkel működik.
A héten – első lépésben -a mobil platform startolt el, mely a Sabine nevet kapta. Az asztali, Lynx névre hallgató platform várhatóan két héten belül fog elrajtolni. A különböző modellek technikai specifikációit az alábbi táblázat foglalja össze:
Mobil (Sabine) platform:
Asztali (Lynx) platform:
Mivel az IGP-ből is többféle van, így ezekről is álljon itt egy összesítő táblázat.
