Azt, hogy mit hívunk könyvolvasónak régen könnyű volt eldönteni, de napjainkra a helyzet megváltozott. Régebben egyértelmű volt a kérdés, hiszen egy könyvolvasó szinte csak arra volt megfelelő, hogy betűk jelenjenek meg a kijelzőn, amit el tudunk olvasni. Napjainkra azonban a beépített memória mennyisége, a kijelzők fejlődése lehetővé tette, hogy színes-szagos tartalmakat is elhelyezzünk ezeken a gépeken, így egy könyvolvasón lehet zenét hallgatni, filmet vagy képeket nézegetni. Na, és persze itt vannak már a tabletek is, amik lényegében teljes értékű számítógépek (általában) fizikai billentyűzet nélkül, ám a kijelzőjük mérete és felbontása okán teljesen alkalmasak könyvolvasásra.
Így működik az elektromos tinta
Mikor is kezdődött el valójában az elektronikus olvasók terjedése? Az igazi lökést az 1997-ben bemutatott E-Ink jelentette (elektronikus tinta). Ez egy olyan technológia volt, mely megvalósíthatóvá tette a lapos kijelzők megjelenését, igaz, ezek csak szürkeárnyalatos képeket, szöveget tudtak megjeleníteni, ráadásul az árnyalatok is elég korlátozott számban voltak igénybe vehetők. A lényeg azonban nem ez volt, hanem az, hogy a kijelző vékony volt, és az akkoriban elérhető akkumulátor megoldások is megfelelőek voltak a tápellátáshoz. Az E-Ink kevés árammal is beéri!
A kapszulák működés közben
A technológia viszonylag egyszerűnek mondható. Az elektronikus tintát mikrokapszulák alkotják, melyekben átlátszó folyadékban negatív és pozitív töltésű részecskék, pigmentek úsznak. A fekete színű részecskék pozitív, míg a fehérek negatív töltést kaptak. Így tehát, ha a kapszulát alulról pozitív töltést kap a fehér részecskék lesüllyednek, míg a feketék felemelkednek, így láthatóvá válik a pixel (kapszula). Napjainkra ezzel a módszerrel már sikerült színes E-Inket is előállítani. A kapszulák átmérője nagyjából az emberi haj átmérőjével egyezik meg, így lehetséges megoldás a négy alapszínt tartalmazó pigmentekkel ellátott kapszulát egymás mellé helyezve a színek megjelenítése. Ezzel a tavalyi évben bemutatott megoldással 16 szürkeárnyalat mellett 4096 szín megjelenítése is lehetségessé vált.
Már létezik színes tinta is
Az E-Ink a hagyományos könyvolvasók jellemző technológiája. Ahogy azonban azt feljebb említettük a fejlett könyvolvasók egész más, tényszerűen TFT kijelzővel is el lehetnek látva. A TFT technológiáról már nem fecsegünk, hiszen sokszor megtettük.
Melyik megoldás jobb? A válasz nem egyszerű, attól függ, hogy milyen elvárásaink vannak. Ha csak olvasni szeretnénk, akkor teljesen egyértelmű, hogy az E-Ink megoldások nyernek. Nem kell őket folyton töltöget, a betűk kontrasztosak, szinte olyan érzésünk van, mintha igazi nyomtatott szöveget olvasnánk, ráadásul a szemet is kevésbé fárasztja.
Ha multimédiás tartalomra is vágyunk, akkor meg kell vennünk egy hagyományos TFT paneles olvasót, vagy ha van rá pénzünk egy IPS paneles kijelzővel szerelt tabletet. A hagyományos TFT, vagyis szakszerűbben a TN+film paneles kijelzők olvasásra nem túl jók. Kevés kontraszt, kevés fényerő, fárasztja a szemet. Az IPS paneles megoldások sokkal jobbak, de sokkal drágábbak is. Az IPS panelek a munkára tervezett számítógép kijelzőkhöz lettek kifejlesztve, így tényleg jó minőséget képviselnek.
A lényeg tehát, aki csak olvas annak E-Ink, aki multimédiás tartalmat, például filmet is szeretne nézni, annak TN+film paneles könyvolvasó, aki pedig megengedheti magának, annak IPS kijelzővel szerelt táblagép.
A Shopping-all webáruházban minden fajtára találunk ajánlatot.
Könyvolvasók itt: http://shopping-all.hu/e-book-olvaso_c532.html
Tabletek itt: http://shopping-all.hu/tablet-pc_c533.html
