Külsőségek és kijelző

A készülék árkategóriájában nézve mutatós, legalábbis szemből nézve, mert a hátlap nem egy adrenalinbomba. Kézbe fogva hamar feltűnő lesz, hogy a cucc meglehetősen súlyos egyéniség (kb. 180 gramm), a mellékelt szilikontok érdemben már nem tesz ehhez hozzá, de semmiképp sem könnyít rajta. Az X18 Plus nem unibody kialakítású, a Cubot sem épp a legnagyobb név ebben a szakmában, ennek dacára az összeszerelés minőségében nincs semmi kivetnivaló. A fényes hátlap annak rendje és módja szerint remek ujjlenyomatmágnes, az oldalt körbefutó alumínium keret viszont kellemes meglepetés volt, bár a tok miatt ebből nem sokat fogunk érzékelni. A szokott módon jobb oldalt találjuk a bekapcsológombot, a hangerőszabályzót, a túloldalt pedig a SIM és a memóriakártya lakhelyét lelhetjük fel. Érdemes lett volna valamelyest nagyobb helyet hagyni a jobboldali vezérlőknél, erre bőven adott lett volna a lehetőség. A káva kétoldalt teljesen rendben van, alul és felül valamelyest vaskosabb, ebben az árkategóriában ez már így is jónak ítélhető. A 3,5 milliméteres jack aljzatot sem spórolták meg.

Egyértelműen az 5,99 colos IPS kijelző a legnagyobb ütőkártya. A fényerő remek (erős napsütésben is kielégítő, igaz ehhez alaposan fel kell tekernünk), a színek feltűnően erőteljesek, a 403 ppi meg több, mint elegendő. A panel talán egyetlen szépséghibája a válaszidő, tudjuk jól, hogy az IPS nem ezen a téren brillírozik. Mellesleg a Gearbesten szó szerint szuperlatívuszokban beszéltek róla a vásárlók („fantasztikus, nagyon szép, lélegzetelállító, gyönyörű”), így hát ezen a ponton bevéshetünk egy kövér piros pontot. Még egy kötelességünk van: a reszponzivitás elképesztően jó, a cucc villámgyorsan regisztrálja érintéseinket, teszi mindezt oly könnyedén, hogy néha már az az érzésem, még tulajdonképpen hozzá sem értem.

A megjelenítő védelmét illetően jó pont, hogy gyárilag van rajta kijelzővédő fólia, ráadásul olyan szépen felrakva, amire én biztosan nem lennék képes – picit később még visszatérünk ide. A kijelző-előlap arány tudomásunk szerint 79,63%. Meglepő, de a 2:1-es képarány miatt az X18 Plus még ekkora kijelzővel is jól kezelhető. Alant pedig az unboxing műfaj hardcore változatát tekinthetitek meg.

Hardver és üzemidő

A 64-bites, 28 nanométeres gyártástechnológiájú MT6750T önmagában még nem lesz a nyolcadik világcsoda, ezen a(z) (ár)szinten ilyen teljesítményt már hozni kell 2018-ban. Ami igazán acélos, az a RAM és a ROM mérete: előbbi 4 GB-os, utóbbi pedig 64 GB-ra rúg. Erre jön még, hogy a Cubot (szinte) érintetlenül szállítja az Android 8.0-s kiadását, felesleges appokat még nagyítóval sem találunk, úgyhogy a rendszer túlzás nélkül száguld. A kekszes csoda a fejlesztői menü tanulságai szerint átlagosan 2,5 GB memóriával futott (59%-os kihasználtság), a szabad memóriára 1,3 GB-ot számolt – mindez 2 napos használattal és gyári appokkal. Szóval igen kíváncsi vagyok rá, hogy az Android Oreo (Go edition) hogyan tudja teljesíteni a Google ígéreteit, mert az alapváltozat szemlátomást nem veti meg a memóriát, pedig a Cubot egy cseppet sem pakolta meg extrákkal a rendszert. 

Vélhetően tényleg kevesen fognak kifogyni a belső memóriából, a csupasz rendszer okán az üres tárhely picivel több, mint 57 GB(!) az első indítást követően. A szekvenciális olvasási tempóra nincs panasz (~260 MB/s), az írási tempó viszont nem épp szenzációs (~ 100 MB/s).

A Mali-T860 MP2 elméletileg Full HD felbontásig lett tervezve, ennek ellenére valamilyen fekete mágiával szépen elmozgat 2160×1080 képpontot is. A korosodó IGP még nem áll rosszul a tudását illetően (OpenGL ES 3.1, OpenCL 1.2 és DirectX 11.1), azért nem ezzel fogjátok a nappaliban pihenő konzolt nyugdíjazni. A rendszerchip nyolcmagos, pontosabban fogalmazva 2×4 feldolgozót kínál: Cortex-A53 magok 1,5 GHz-en (teljesítménycentrikus) és 1,0 GHz-en (energiatakarékos). A SoC nem túl meglepő módon a legújabb játékokkal kissé nyögvenyelősen boldogul, ezek azért pl. még nem okoznak gondot: Dead Trigger 2, Asphalt 8: Airborne, Modern Combat 5. Egyébiránt nem feltétlenül kell ragaszkodnunk a legjobb vizuális megjelenítéshez, és akkor mindjárt gördülékenyebb lesz a megjelenítés. Az Oreo fél napos „zúzást” követően produkálta az első olyan szituációt, amikor szemlátomást (egy pillanatra) elgondolkodott az élet dolgain. Szóval gyors. Nagyon. 

A szintetikus mérőprogramok rajongóinak egy apró ízelítővel készültünk:

• AnTuTu: ~ 55 000 pont
• Geekbench: ~ 650/2 700 pont

A 4000 mAh-s telepből energiatakarékos módban használva közel 4 óra képernyőidőt préseltem ki úgy, hogy a töltöttség 80%-ról 40%-ra esett – nyilván nem véletlenül néztem pont ebben a tartományban. Felhasználója válogatja, az átlagos rendelkezésre állási idő zúzás alatt valahol 6 és 7 óra között lehet. Megjegyzem, a játékokon kívül bátran használhatjuk alapértelmezetten is az energiaspórolós sémát, mert a böngészésnél, videózásnál és a rendszerben való bóklászásnál semmi különbséget sem lehet érezni. Ennek alátámasztására megeresztettem egy SunSpider 1.0.2 JavaScript benchmarkot:

• 1 801 ms (energiatakarékos mód)
• 1 807 ms (nagy teljesítményű mód)

Jól látjátok, a különbség olyannyira hibahatáron belül van, hogy a weblap szerint a teljesítménycentrikus beállítás volt a lassabb. A spórolós mód egyébként GUI szinten tényleg sokkalta fürgébb, hiszen szemlátomást kihagyja az animációkat. 

Az üzemidő szempontjából az Oreo kitűnő választás volt, a Google ebben a verzióban is sokat tett (a háttérben és az előtérben futó alkalmazásokat szigorúbban ellenőrzi) azért, hogy a rendelkezésre állás a lehető leghosszabb legyen. Valószínűleg ennek (is) tudható be, hogy az X18 Plus mindösszesen 1%-nyi kapacitást veszít egy éjszaka alatt – takarékos sémával. Az mindenesetre borítékolható, hogy egy napon belül nem könnyű megfektetni, habár a napi töltéssel legalább könnyű az ideális tartomány (40-80%) között tartani a telep feszültségét. Az aksinál már csak azért sem érdemes túlfeszíteni a húrt – azaz állandóan 0 és 100% között táncoltatni –, mert nem cserélhető, és hát induljunk ki abból, hogy a készülék nem fekszik meg két év után. A töltő 5 voltos feszültség mellett 2 amperes áramerősséggel lehel életet a készülékbe, mely művelethez bő két órát igényel.

A szoftver

Ahogy fentebb már említettük, a Cubot nem igazán erőltette meg magát ezen a ponton. A kekszes rendszer ennek megfelelően csak az alapokat szállítja, azt legalább kellő stabilitással és sebességgel. Legnagyobb bánatomra a kezelőfelület finomhangolására szolgáló menüt (System Tuner UI) nem sikerült aktiválni.

Rendszerprogramok

• Beállítások
• Fájlkezelő
• Fájlok
• FM-rádió
• Fotók
• Galéria
• Hangrögzítő
• Kamera
• Messages
• Naptár
• Névjegyek
• Óra
• Számológép
• Telefon
• Üzenetek
• Vezeték nélküli frissítés

Google

• Chrome
• Drive
• Duo
• Fotók
• Gmail
• Google
• Gboard
• Play Áruház
• Play Filmek
• Play Zene
• YouTube
• Térkép

 

A fenti listából hiányzik pl. a stopper és az időzítő, ezek a szokott helyen, az Óra appban kaptak helyet.

 

Kamera

A hátlapi kamera 20 megapixeles képeket lő, a szenzor viszont értesüléseink szerint 16 MP-es, ennél fogva interpolált a legnagyobb választható felbontás. A másodlagos szenzor 2 megapixeles – erre se fogadnánk nagy összegben –, elméletileg a Blur effektet használva mutatja meg képességeit. Azért elméletileg, mert a gyakorlatban én nem igazán tapasztaltam különbséget akkor, amikor letakartam ezt a segédkamerát – ugyanez igaz a fekete-fehér módban készült képekre is. Akárhogy nézem, igen erős a gyanú, hogy a bokeh hatást szoftveres manipulációval állítja elő a készülék. Az előlapi kameránál is akad némi szoftveres rásegítés, itt 8 MP alapanyagból lesz 13 MP-es végeredmény. Az objektív számottevő kiemelkedése miatt érdemes használnunk a/egy tokot.

A fenti képekhez érdemes még azt is hozzávenni, hogy a fotós nagyon mélyen veszett el bennem, még nem is sikerült megtalálni. Az mindenesetre hamar egyértelmű lett, az érzékelő (sajnos a beszállítóról ismeretlen) elég érzékeny a fényviszonyokra. Ideális körülmények között megüti azt a szintet, amivel nem maradunk szégyenben a közösségi oldalakon; a részletgazdagság és a színvisszaadás (ilyenkor) jónak ítélhető. Kellő megvilágítás hiányában viszont könnyen zajosak lesznek a képek, esetenként a dinamikatartomány is hagy kívánnivalót maga után. Összességében vállalható a dolog, az meg evidens volt, hogy nem ezzel fogjuk az év fotóját lőni. A fókuszálás bizony lehetne fürgébb, az elkészült képek átlagosan 4-5 MB-ot foglalnak.

Az X18 Plus a következő képmódokat kínálja:

• panoráma
• arcszépítő
• HDR
• Pro
• Mono
• alapértelmezett
• Blur

Készítettünk egy tesztvideót is, a készülék a videót Full HD-ban, 30 fps-sel rögzítette.

Hangzás

A készülék alján elhelyezkedő monó hangszóró már féltávnál korrekt hangerőre képes, a minősége is abszolút kielégítő, számottevő basszusokat azonban nem érdemes elvárni tőle. Youtube videózásra teljesen alkalmas. A mikrofon olyannyira érzékeny, hogy 4-ből 3-szor még a suttogást is értelmezni tudta.

Kapcsolatok

A dual SIM akkor érhető el, ha nem alkalmazzuk a microSD bővítést, ez ekkora tárhelynél nem nagy érvágás. A készülékkel a gyártói oldal tanulsága szerint a teljes hazai 4G/LTE-frekvenciasávra (az 1800 MHz-es (B3), a 2600 MHz-es (B7) és a 800 MHz-es (B20)) fel tudunk lépni, a WiFi természetesen szót ért a 802.11 b/g/n szabványú kütyükkel (2,4 GHz-es tartományban) és tud hotspotként is működni. A 4.0-s verziójú Bluetooth is alapfelszereltségnek tekinthető csakúgy, mint az AGPS és a GPS. A Cubot rejtélyes okból lemondott a giroszkópról és a mágneses szenzorról, ezt mindenképpen érdemesnek tartottuk megjegyezni. Nincs NFC és infra sem.

Az ujjlenyomat-olvasó a specifikációk szerint 0,1 másodperces feloldást ígér, ezt természetesen a humor sajátságos megnyilvánulása; a valóságban nagyjából 1 másodperc körül van a dolog. A pontossággal nem voltak problémák.

Support

Személy szerint én egy adott terméknél szeretem kipróbálni, hogy milyen a gyártói háttér. Most ezt kapóra is jött, mert számos kérdés fogalmazódott meg bennem. Nézzük, hogy ezekre milyen válaszok érkeztek:

1. A mérnökök még nem döntöttek az Android 8.1 frissítés elérhetőségéről.
2. A válaszadó a System UI Tuner funkcióra vonatkozó kérdésemet nem értette meg.
3. Erre a kérdésre egy helytelen válasz érkezett, a képernyőmentésre nem a hangerő gomb + bekapcsoló együttese szolgál.
   
4. A Cubot X18 Plus kijelzőjét nem Gorilla Glass védi, emiatt a gyártó üvegfóliát ajánl rá.
5. Itt véleményem szerint ismét egy kétes választ kaptam, a support szerint a segédkamera a bokeh hatásnál aktiválódik.

Végszó

Nem vagyunk könnyű helyzetben a Cubot X18 Plus értékelésénél, legalábbis akkor biztosan nem, ha a Gearbestes árazást vesszük figyelembe; a cucc kereskedelmi ára 169 dollár lenne, ennek ellenére hosszabb ideig láttuk 149 dolláros árcédulával. Mivel igencsak sűrű a mezőny ezen az árszinten, ezért roppant sokat tud javítani ez a 20 dolláros különbözet is, hiszen nagyon nem mindegy, hogy például a LEAGOO KIICAA MIX az ellenlábas, vagy épp a MAZE Alpha X. Ezt félretéve elmondhatjuk, hogy a gyártó egy remek phabletet rakott le az asztalra: az operációs rendszer gyors és naprakész, az MTK6750T SoC ennyi memóriával korát meghazudtoló tempóra képes, a kijelző pedig valóban káprázatos lett. A Cubot korántsem tartozik a high end márkák közé, nálunk mindenesetre nem volt rá panasz, komoly anomáliákkal a bő egyhetes teszt során nem találkoztunk. Nyilván a rendszer azért nem tökéletes, az Oreo egy-két menüpontnál (pl. ujjlenyomat és LED értesítésjelző) angol maradt, azonkívül az első töltésnél a szoftver valamiért deaktiválta a töltöttség százalékos kijelzését, aztán szerencsére a továbbiakban már jól viselkedett. 

Nem mehetünk el szó nélkül a negatívumok mellett sem; az X18 Plus mutat hiányosságokat a szenzorok terén és sajnos NFC sincs benne – ezekkel még azért együtt lehet élni. A kijelzővédelem is egy gyengepont, mivel Gorilla Glass üvegre már nem futotta. A támogatói háttérnél mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy milyen szintet hajlandó bevállalni, a magunk részéről próbáltunk némi információt összeszedni, hogy könnyebben dönthessetek.

A Cubot X18 Plus a Gearbesten jelenleg is megvásárolható (katt a képre!), az ára mindösszesen 159,99 dollár (megint akciós!). Ha bármi kérdésetek van, ne habozzatok feltenni!

Ha Gearbesten kifogyna, akkor a TomTop oldalán is megtaláljátok, és a Duty Free shipping szállítási móddal vám és ÁFA mentesen juttok hozzá itt: Cubot X18 Plus

Frissítés!

Ezt a terméket hosszú távú tesztelésnek vetjük alá, ennek köszönhetően időről időre beszámolunk néhány fejleményről. Azt reméljük, hogy így teljesebb képet tudtok kapni, ezenfelül a felmerülő kérdéseitekre is pontosabban, jobban tudunk válaszolni. Összeszedtünk pár érdekességet, melyekre a teszt megjelenése után jöttünk rá, vagy valamilyen más módon válhatnak a hasznotokra: 

• A gyári fólia meglehetősen „szépen” gyűjti az ujjlenyomatokat – más tekintetben amúgy nincs vele gond –, itt találtok hozzá egy jó kis üvegfóliát.
• Ha a mellékelt szilikon tokban töltitek a telefont, akkor „etetés” közben nem tanácsos komolyabb terhelésnek kitenni a kütyüt, mert ilyenkor amúgy is van némi melegedés.
• A feladatváltó gombbal hívhatjuk elő a RAM-optimalizálót – ez lényegében bezárja az éppen futó alkalmazásokat. Nos, mivel a rendszer meglehetősen takarékosan bánik a memóriával (rosszabb esetben is akad 1,0 GB körüli üres memória), ezért az üzemidőre való tekintettel nem érdemes ezt (sűrűn) használni.
• A gyári YouTube appot ajánlott hamar frissíteni, mert nagy ritkán sikeresen eltünteti a háttérképet – úgy fest, ez a főbűnös, de ez még nem teljesen biztos.
• A fejlesztői menü alapértelmezetten nem jelenik meg, ezt a szokott módon (tapicskolás a Build Number menüponton) tudjuk előhívni.
• Az akkumulátoridő kijelzése pontos, ugyanakkor a „statisztikák a teljes feltöltés óta” tud mulatságos pillanatokat okozni: pl. 100% feletti tétlenség.
• Tegyünk egy próbát a következővel: a „kisegítő lehetőségek” alatt a betűméretet állítsuk nagyra, a megjelenítés méretét pedig kicsire! Ezzel azt fogjuk elérni, hogy a virtuális kezelőgombok és az állapotsor valamelyest kisebb lesz, tehát növekszik a hasznos képernyőfelület. Mivel a betűméret növelése kellő kompenzációt nyújt, ezért az olvashatósággal nem lesznek problémák.
• Az automata fényerőszabályzó enyhén szólva biztosra megy, ha kicsit el akarjuk nyújtani az üzemidőt, akkor használjuk a kézi szabályzást.
• Vegyétek ki a tokból, ha nyári napsütésben komolyabb terhelésnek (pl. huzamosabb kamerahasználat) vetitek alá, mert a belső hűtése nem a legfényesebb pontja!