Coolink – a hűvös pillantás

A Corator DS névre keresztelt újdonság egy iszonyat méretű dobozban kapott helyet. Ez már némileg árulkodik a borda méretéről, bár tény, azért a doboznál kisebb. Ez mondjuk nem is baj, mert ezt a méretet egyetlen számítógépházba sem tudnánk használni.

A csomagolás kibontása után az első „polcon” a tartozékokat rejtő kartont találjuk. Ebben sok kütyü zörög, ami előre vetíti a felszerelés bonyolultságát. A következő szekcióban már a borda lapul, ami valóban gigantikus. Lássuk a részleteket!

A lamellák, a talp és a hőt vezető csövek összessége 155 x 140 x 121 milliméteres. Tömege ventilátor nélkül 880- míg ventilátorral 1040 gramm. a ventilátor a már tárgyalt SWIF sorozat PWM-es tagja, így erről már nem írunk. Lássuk inkább a bordát!

A hűtőtorony két részből áll. Ez az eddigi tapasztalatom szerint hatékonyabb, mint az összes csövet elérő lamellák összessége. A ventilátor a lamellák tornyai között helyezkedik el. A kétszer negyven alumínium lamella nyolc csőre van felfűzve. A tényszerűség kedvéért fontos leírni, hogy fizikailag „csak” négy csőről beszélhetünk, ám ezek két irányba hagyják el a talpat, így a hő nyolc irányba távozhat. A csövekről fontos még tudni, hogy természetesen rézből vannak, ám nem is ez a fontos, sokkal inkább az, hogy nem a szokásos négymilliméteres vastagságúak, hanem a vastagabb nyolc milliméteresek.

Számomra az igazi érdekességet a talp jelentette, hiszen ilyen kialakítással eddig nem találkoztam. Az már nem jelent újdonságot, hogy a csövek közvetlenül a processzor sapkájához érnek hozzá, ilyet már láthattunk más gyártoknál is. Azonban az eddigi kialakításoknál a csöveket egyszerűen ellapították, köztük és felettük hézagok, légrések voltak. A Coolink Coratords esetén azonban a csövek préselése előtt rézlapokat helyeztek el a domború felületek között, és ezekkel együtt préselték a helyükre a csöveket. Ezzel az eljárással elérték azt, hogy alul egy teljesen egybefüggő réz felületet kapunk, és az így kialakított réztömb felesleges rések nélkül illeszkedik a talp felső alumínium részébe. Itt fanyaloghatnánk, hogy miért nem réz az egész talp, de lássuk be, a csövek felett elhelyezkedő rész a hűtésben nem vesz részt, a csövek közvetlenül a sapkáról szállítják el a hőt.

Felszerelés

Egy CPU hűtő esetén igen fontos szempont a felszerelésre használt alkatrészek minősége, illetve az, hogy ne kelljen műszaki diploma ahhoz, hogy a hűtés elfoglalhassa méltó helyét a processzor fölött. A tartozékok kicsomagolásánál mer előrevetítettem, hogy a szerelés nem lesz egyszerű. Most kicsit helyesbítenem kell magamat. Az tény, hogy az Inteles bepattanós módszernél bonyolultabb. Az is igaz, hogy egy kereszthornyú csavarhúzóra szükségünk lesz, azonban ezzel együtt sem tart a szerelés 5 percnél tovább.

A hűtőt csak az alaplap kiszerelése után tudjuk felcsavarozni. A tekintélyes tömeg miatt szükséges volt, hogy az alaplap alsó felére is kerüljön egy rögzítő keret. Ebbe négy csavar van, ezek bújnak át az alaplap lukjain. Ezután a processzor felöli oldalon a csavarokra négy bakelit távtartó kerül. Ezek fölé csavarozzuk a tényleges tartó keretet, erre pedig két csavarral rögzítjük magát a bordát. Ehhez az utolsó művelethez a ventilátort el kell távolítani.

Mérés

Mivel ebben a cikkben csak egy hűtőt mértünk le eltekintünk a grafikonoktól, inkább az Everest terheléses tesztjénél látható diagramot szúrjuk be. Ebből látszik a processzor összesített hőmérséklete, és a magok hője is külön-külön. A terhelés után a visszahűlés következett, ebből jól látható a borda nyers ereje, hiszen pillanatok alatt visszahűtötte a magot a terhelés előtti állapotra.

A teszthez egy Intel Core i7 980x Extreme Edition processzort használtunk, azt gondolva, hogy ennél nagyobb terhelésre nem kell számítanunk normál otthoni használat során sem. Fontos adat még a külső hőmérséklet, hiszen ehhez viszonyíthatjuk a diagram értékeit. a mérés közben 23 fokos volt a szoba levegőjének hőmérséklete.