A sort tömörítési munkálatokkal folytatjuk!
A WinRAR alkalmazás régóta magáénak tudhat egy beépített benchmark modult, mely gyors és nagyon könnyű használni. A programból a legújabb béta verziót használtuk, és ez nem volt az i5-2300 ellenére. 2,8 GHz-en ugyan elmarad az i7-től HT ide vagy oda, de 3,5 GHz-en már megelőzi azt, ha a HT nem aktív, és azzal együtt sem nagy a lemaradása. A jelek szerint a HT-t amúgy sem tartja sokra a WinRAR, a mérés során nagy valószínűséggel csak 4 szálat tudott kihasználni. Bár jelentősége nincs, mégis meglepő a Q9650 ennyire gyenge pontszáma.
A tömörítések rögös útján tovább haladva egy mindennapos példát próbáltunk ki a rendszerekkel. Kiválasztottunk egy mappát, amely képeket tartalmazott, szám szerint 162 darabot, melyeknek összmérete 452 MB volt. A mappát a WinRAR-ral betömörítettük, úgy, hogy az eljárások közül a legjobbat választottuk ki, vagyis a tömörítési hatékonyság ilyenkor a legmagasabb. A teszt végeztével az eltelt időt jegyeztük fel, így értelem szerűen ez minél kisebb, annál gyorsabb volt az adott rendszer. A Sandy Bridge újra megvillogtatja képességeit, hiszen azonos órajelen minden esetben gyorsabb a Nehalemnél, HT-től függetlenül. Tuningolva egyedül neki sikerült 40 másodperc alá mennie, úgyhogy jogos a taps és a sikoly.
Aztán megnéztük, mi a helyzet a folyó túlsó oldalán, azaz nem be-, hanem kitömörítettünk, méghozzá egy 6 GB-os ISO-t, mely rengeteg apró fájlt tartalmazott. Nos, az eredmények igen érdekesek, logikát nehéz találni bennük, valószínűsíthető, hogy ennél a tesztnél korlátozó tényező volt a háttértár sebessége, és a központi egységek nem tudtak igazán kibontakozni.
