Ha ABC szerinti sorrendet szeretnénk tartani, akkor előbb a routerekkel kellene folytatnunk, de mi nem így teszünk. Ennek oka, hogy a router sokakat érdekel, a switch pedig jóval kevesebb embert, így pedig lehet, hogy ők is átfutják a következő sorokat, hogy rendben érjenek el az őket érdeklő részhez.
A switch, ha valaki nem tudná, olyan mint egy elosztó. Ja nem, az a HUB volt, de azt már nem láttam boltban egy ideje. Szóval a lényeg, hogy az Ethernet hálózatokban tölt be elosztó szerepet a switch. Ezen keresztül érjük el a hálózaton a többi gépet, a szervereket, nyomtatókat meg ezer más dolgot. A switch képes arra, hogy a hálózaton érkező adatcsomagokat a gépek, illetve hálózati eszközök MAC címe alapján szortírozza, és csak ahhoz a géphez küldje el, ahova az tartozik. A HUB-ok nem voltak ilyen okosak, azok minden címre elküldték, aztán akihez nem tartozott, az lepattintotta a csomagot.
Mostanában, de főleg amióta az N-es szabványú vezeték nélküli routerek elterjedtek, egyre kevesebben gondolkoznak otthoni vezetékes hálózat építésében. Lássuk be, igazuk van! Igaz, a gigabites átvitel még vezetéket igényel, de az esetek többségében szimpla internet megosztásról van szó, ahhoz meg a 100 mega is sok (általában).
Szóval a lényeg, hogy switchet mostanában inkább a vállalkozások vesznek, ahol jobban bíznak a kábelben, lagmentes hálózatot szeretnének, esetleg 10-15 vagy ennél is több ember dolgozik a hálózaton, fájlokat másol, nyomtat, etc. Ide már jobban passzol egy vezetékes alaphálózat, és ha a biztonsági problémák nem aggasztanak minket, akkor 1-2 access pointot a drót végére akasztva csinálhatunk vezeték nélküli elérést a vendégeknek.
A Tenda termékei között találunk kisirodába illő néhány Ethernet porttal rendelkező eszközt csakúgy, mint rackes 24 portos eszközt. Emiatt ezt a szegmenst teljesen le is fedhetjük Tenda termékekkel. Akik nem szeretnek várni vásárolhatják a gigabites elosztókat is, hogy az egész hálózaton düböröghessenek a bitek. Persze az előző oldalon említett hálózati kártyák között is van gigabites, így már csak jó minőségű kábelekre van szükség.
A végére maradtak a routerek. Ezek kapcsán fontos megemlíteni, hogy a trend, amit a hálózati kártyáknál megfigyeltünk ide is igaz. Vagyis a megvásárolható Tenda router közül mindössze kettő nem N-es, de az egyik ezek közül egyáltalán nem rendlekezik vezeték nélküli hálózatok támogatásával. Magyarán a vezetékless megoldások tizenegyen vannak, ebből 10 N-es, és csak egy G-s szabványú! Na, ez már kezd tetszeni! Az mégjobban, hogy a maradék tizenegy eszköz nagyobb része nem 150, hanem 300 Mbps sebességre képes.
A routerek alapvetően otthoni felhasználásra készülnek, így ezeknél lényeges a külső megjelenés. Nem azt mondjuk, hogy a többi Tenda termék esetén csak csúnya megoldásokat láttunk, de tény, hogy a routerek közül választhatunk hagyományos formájút, kerekítettet, külső- és rejtett antennást, vagy ezek bármely variációját.
Ha már a külsőnél tartunk fontos elmondani, hogy a Tenda termékei a jól bevált csontfehér borítást kapták, azt, ami egy picit az almás, és napjainkban igen divatos gyártó termékeire emlékeztet. Csúnya, rossz Tenda – mondanánk, ha nem ez lenne a helyzet a gyártók nagyobb részénél. Ez a divat, bolond lenne aki nem követi.
