Az AMOLED-ről kicsiknek és nagyoknak
Minden, amit az AMOLED-ről tudni érdemes.
Először is, mit takar ez a mindannyiunk által ismert mozaikszó? A pontos jelentése: Active Matrix Organic Light Emmiting Diode, vagyis Aktív mátrixos, organikus fénykibocsájtó dióda. Az Aktív Mátrix a pixelek működésére és elrendezésére utal, az OLED pedig a nagyon vékony elektromos megjelenítő panelre, amely felépítéséből adódóan nem igényel külön háttérvilágítást, így energiatakarékosabb, mint hagyományos felépítésű társai. Járjuk körbe először kicsit ezt az OLED dolgot!
Két fajtája ismeretes, az ún. „apró molekulás” és a polimer OLED, az előbbinek hosszabb az élettartama, az utóbbi olcsóbb és elterjedtebb. Maga az OLED alapvetően nem más, mint egy LED, azaz fénydióda. Mérete alapján 100 és 500 nanométer közé tehető, nagyjából 200-szor kisebb, mint az emberi hajszál vastagsága. Működési elve, hogy egy átlátszó, anód és egy katód felület közé zárt szerves – többnyire szén alapú – félvezetőkből álló, kettő (esetenként három) darab, vékony filmrétegen áramot vezetünk keresztül, mire az világítani kezd. A két réteg egyike a fénykibocsájtó réteg, a másik pedig elősegíti az elektronok áthaladását az anód irányába. A harmadik, lehetséges réteg szintén egy elektronszállító film, amely megkönnyíti az elektronok bejutását a katód felől.
Érdekességképpen a rétegekhez kapcsolódóan megemlíthetjük, hogy szén alapú félvezető gyakorlatilag bármilyen anyag lehet a cukortól kezdve a fán át egészen a műanyagok nagy részéig.
Az egész OLED mizériát tehát képzeljük el úgy, mint egy krémes süteményt. A már említett fénykibocsájtó filmrétegek alkotják a „krémet” a „süti” közepén ennek tetején pedig a katódként funkcionáló fém vagy átlátszó műanyag réteg (OLED kijelzőtől függően), innen indulnak útjukra az elektronok. A „krém” alá kerül az átlátszó (többnyire üveg, műanyag) anód, ahol véget ér az elektronok útja, illetve ez alá a szintén átlátszó alapréteg, amin az egész „sütink” csücsül. Ez tehát az OLED dióda, amely által kibocsájtott fény színe a felhasznált polimer típusától függ. Egy képpont három ilyenből áll össze, a három alapszín (piros-zöld-kék, RGB) megjelenítésére.
Hogyan lesz ebből aktív mátrix kijelző? A képpontjaink sorokba és oszlopokba szervezve adják a kijelzőt, azaz a mátrixot. Egy-egy képpont OLED diódákból áll, és mindegyik dióda egy saját tranzisztorral rendelkezik a ki és bekapcsoláshoz így ezek közvetlenül (aktívan) vezérelhetőek, ellentétben a hagyományos passzív) megoldású kijelzőkkel.
Az AMOLED rétegek együttes vastagsága minimálisnak tekinthető, a legvékonyabb prototípus 50 mikron vastag, de kereskedelmi forgalomban kapható átlátszó, sőt hamarosan már összetekerhető változat is.
Az egyes pixelek (képpontok) ki- és bekapcsolási válaszideje megközelítőleg háromszor olyan gyors, mint a hagyományos mozifilm lejátszási sebessége, ezért ezeket a kijelzőket ideálissá teszi a multimédiás eszközökben való használatra. Itt érdemes megjegyezni, hogy a technológia felépítéséből kifolyólag az egyes pixelek kikapcsolt állapotban feketének látszanak, vagyis a fekete alapon fehér szöveg megjelenítése pl. egy QVGA kijelzőn 0,7 Watt, fehér alapon fekete szövegé 3 Watt teljesítmény felvételével jár.
Az AMOLED kijelzők fényereje másfélszerese a hagyományos LCD kijelzőknek, a kontrasztarányuk összehasonlíthatatlanul magasabb, nem mutatnak színtorzulást, ezért ugyanazon betekintési szög mellett a megjelenített kép jobban olvasható.
A sok előny mellett a hátrányukra lehet felróni, hogy a szerves anyagok egy meghatározott üzemórán felül veszítenek tulajdonságaikból (bár javarészt ezt mára már sikerült kiküszöbölni), illetve hogy jellemzően külső fényforrás mellett (szabad levegőn, napsütésben) az olvashatóság romlik, mivel az OLED pixelek viszonylag kevés, átlagosan 200 nits fényerőt adnak le, de a rájuk eső külső fényt erősen verik vissza.
A technológia egyik éllovasa a Samsung, amely nemrég jelentette be a Super AMOLED kijelzőket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eddig megoldás helyett (kijelző + érintőfelület külön) az érintés érzékeny réteget integrálják a kijelzőbe.
Ennek a rétegnek a vastagsága, mindössze 0,001 mm és mivel átlátszó, nem rontja a kijelző képminőségét, ellenben sokkal érzékenyebb az érintésre, mint hagyományos kivitelű társaik, illetve hosszabb élettartamúak is.
