ATI Radeon HD 6850 és CFX — nevében zavar, magjában erő
Barts – az AMD-nek a méret a lényeg?
Röviden: igen. Bővebben kifejtve valószínűsíthető, hogy a Barts fejlesztésénél kiemelt figyelmet kapott a lapka mérete. A GPU a TSMC 40 nm-es csíkszélességű gyártástechnológiájával készül, 1,7 milliárd tranzisztorból áll, alapterülete pedig 255 négyzetmilliméter lett, vagyis a bevezető oldalon megfogalmazott probléma részben megoldódott. A mérnökök az optimalizáció jegyében elvetették a dupla pontosságú lebegőpontos feldolgozás támogatását, de ez egy játékra tervezett, középkategóriás grafikus processzor esetében nem nagy érvágás. A Barts a Redwood chipben található memóriavezérlőt kapta meg, ami megközelítőleg fele akkora, mint a Cypress vezérlője. A dolog árnyoldala, hogy ez az órajel rovására ment és egy esetleges túlhajtás során korlátozó tényezőnek bizonyulhat az 5 GHz-re hitelesített, 0,4 ns-os GDDR5 memóriákon.
A HD 6870 és a HD 5870 grafikus kártya viszonyát tekintve: a Barts gyakorlatilag 25%-al kisebb, mint a Cypress, de csak 7%-al lassabb, tehát a második számú processzorgyártó ismét “nagyot” húzott elő a bűvészkalapból.
Kicsit közelebbről szemügyre véve a lapkát újdonságként hat a két darab shader blokk önálló Ultra-Threading Dispatch Processzora, ami a GPU-ban található részegységek magasabb fokú kihasználtságában segíthet. A Barts új – hetedik generációs – tesszellátor egysége alacsonyabb tesszellációs szinten (jelenleg a játékokban főleg ez fordul elő) nagyfokú előrelépést mutat, ellenben magasabb terhelésnél látható, hogy az Unigine Heaven továbbra is az NVIDIA játszótere marad.
Pozitívum, hogy a HD 6000 sorozat ismét előrelépést mutat a képminőség terén. Az anizotropikus szűrés még több mintavételezésből dolgozik, ennek köszönhetően szinte észrevehetetlen átmeneteket hoz létre. Az élsimítás terén is történtek változások, az újdonság a morfológikus algoritmus megvalósítása. Nem teljesen újkeletű dologról van szó, hiszen a konzoloknál már alkalmazzák az eljárást. Az AMD szerint az MLAA nem igényel túl sok számítási időt, takarékosan bánik a memória sávszélességgel, de a képminőség valamivel gyengébb, mint a SuperSampling alapú élsimítás (SSAA) esetén.
A Barts HDMI 1.4a, DisplayPort 1.2, UVD3 – MVC, MPEG-2 DivX / XviD formátum – támogatással rendelkezik, ami jó előjel a későbbiekben megjelenő alsóbb kategóriás HTPC kártyákra nézve.
A HDMI 1.4 és az 1.4a között a különbség a két új 3D formátum megjelenése volt, az új sorozat most már ezek megjelenítésére is lehetőséget biztosít.
A DisplayPort 1.2-es verziója kétszer akkora sávszélességgel üzemel, mint elődje. Egy úgynevezett MST (Multi-Stream Transport) “hub” segítségével egy kimenet több monitor meghajtására képes, vagyis a HD 6800 sorozat tagjai akár hat kijelzőt is tudnak kezelni.
Az UVD3 számára már nem ismeretlen a VP8-as kodek hardveres gyorsítása, bár nem valószínű, hogy erre rövid időn belül égető szükség lenne, azonban idővel mindenképpen hasznos lehet.
Az AMD a HD3D révén végre törlesztette adósságát. A megvalósítás hasonlít az NVIDIA 3D Vision technológiára: 3D-s filmek, játékok, alkalmazások támogatása az erre a célre fejlesztett szemüveg használatával.
