ATI Radeon HD 5870 - beköszönt a DirectX 11-es korszak - 2 / 10 oldal

2009 ősz – megjelennek a Cypress kódnéven fejlesztett RV870-as magra épülő HD 5800-as kártyák, a HD 5870 és az 5850. Az AMD a világon elsőként jelentkezik teljes mértékben DirectX 11 kompatibilis termékekkel. A 40 nm-es gyártás nehézségei már a múlté, az új csúcskategóriás modellek ezen a csíkszélességen készülnek.

A várakozás óriási, egymást követik a találgatások, de a megjelenéskor minden egyértelművé válik, az adatok megint sokkolnak. Ha nagyon egyszerűen akarnánk fogalmazni, azt mondanánk, van egy jó képletünk a Cypressre: RV790 × 2 = RV 870. Ez persze közel sincs maradéktalanul így, de néhány fontosabb jellemzőre bizony érvényes. A 40 nm-es RV870 GPU alapterülete 334 m2, a nem éppen apró magba 1600 darab(!) árnyalót volt képes belesűríteni az AMD, ezzel párhuzamosan a textúrázóegységek száma immár 80, a ROP-oké pedig 32.

Forrás: TechpowerUp

Minden érték a duplája annak, mint amit az RV770, illetve az RV790 tartalmazott. Azért említettük inkább a HD 4890-et, mert a HD 5870 gyári magórajele is 850 MHz, csakúgy mint az előbb említett modellé. Az egyetlen fontos terület, ahol a duplázás nem sikerült a memóriabusz területén keresendő, mely a HD 5800-as sorozat esetében is “csak” 256 bites hubvezérelt memóriacsatoló. Hogy a GPU memóriaéhségét ki tudják szolgálni, a valaha alkalmazott leggyorsabb GDDR5 lapkákat társították a HD 5870-hez, melyek 4800 MHz-en járnak, így vált elérhetővé a 153,6 GB/s-os sávszélesség.

Az AMD szerint a Radeon HD 5870 a világ legjobb hatásfokkal üzemelő videokártyája, ezt egy grafikonnal is prezentálták GFLOPS/WATT és GFLOPS/mm2 viszonylatban. Azt már sejthetitek, hogy a teljesítménnyel túl nagy gond nem lesz, de egészen konkrét értékek nélkül azt is elárulhatjuk, hogy az RV870 valóban kimagasló hatásfokkal üzemel, a HD 5870 fogyasztása csökkent, kevesebb hőt termel is kisebb zajt csap, mint az előző széria, úgyhogy az AMD nem beszél mellé a témával kapcsolatban.

ATI Eyefinity Technology

Az új Radeon támogatja az AMD vadonat új, multi-kijelzős technológiáját, az Eyefinity-t. A rendszer gyakorlatilag több megjelenítő összekapcsolását teszi lehetővé olyan formában, hogy a műveletet követően a rendszer a képernyőkből felépített tömböt egy felületként kezeli, ami egy extrém magas felbontású hatalmas monitort eredményez.

Egy átlagos HD 5870-re maximum három darab panel köthető (kettő a két darab DVI-ra és egy a Displayportra), de egy speciális kiadással ez a szám hatra is növelhető. Ez még mindig nem a csúcs! Amennyiben többkártyás rendszert készítünk, a rendszerbe építhető képernyők száma is nő, a legelvetemültebbek egy Quad CrossFireX rendszerben akár 24(!) darab monitort is összekapcsolhatnak, ha négy darab hat panelt kezelni képes HD 5870-et fognak közös munkára. A technológia megítélése szubjektív, bizonyára ad egy különleges érzést, amikor három vagy netán hat LCD-n toljuk kedvenc játékunkat, de szerintünk a monitorok keretei miatt az illesztési pontoknál még nagy holt terek vannak, amik kicsit visszavesznek az élményből. Tudja ezt az AMD is, felröppentek olyan pletykák, mely szerint a pirosak együttműködnek a Samsunggal, hogy olyan LCD monitorokat fejlesszenek ki, melyek a lehető legvékonyabb kávával rendelkezzenek.

Variációk Eyefinity rendszerek kiépítésére:

DirectX 11

DirectX történelmi áttekintés (AMD-ATI)

A Microsoft rengeteg újítást és teljesítménynövelő funkciót épített be az új API-ba, melyek közül kiemelendő a Compute Shader és a tesszellátor. Előbbi segítségével lehetővé válik a grafikus kártyák hihetetlen erejének kihasználása a mindennapos alkalmazásokban is, magyarán megvalósítható a GPU-alapú gyorsítás az Radeon kártyákon is, az NVIDIA CUDA-hoz hasonlóan. A Compute shader megkérdőjelezhetetlen előnye utóbbival szemben, hogy — mivel a DirectX 11 része — egy teljesen nyílt platform, míg a CUDA az NVIDIA saját szüleménye. A DirectX 11 az első olyan DirectX verzió, amely már a többszálú adatfeldolgozást is támogatja, az adott műveletek, parancsok már nem csak egy processzormagon tudnak végrehajtódni. További jó hír, hogy ez a fejlesztés a régebbi, DirectX10-es kártyákon is elérhető lesz, amennyiben eszközöljük a szükséges frissítést. A többszálú adatfeldolgozás azonban elsősorban a DirectX 11-hez illeszkedik, tehát a régebbi vezérlőkön nem képes olyan hatásfokkal dolgozni, mint egy DX11-es kártya esetén.

DirectX 11 hardveres tesszelláció

Annak idején a DirectX 10 nem volt könnyű helyzetben, ugyanis csak Vista operációs rendszer alatt volt elérhető, Windows XP-vel nem lehetett használni. A Vistát azonban felemás fogadtatás érte, sokan nem mertek vagy nem akartak váltani, inkább maradtak a jó öreg és jól bevált XP-nél, ezzel viszont a DX9-nél is. A DX10 nem volt visszafelé kompatibilis a régebbi API-val, amely óriási problémát jelentett, hiszen a programozóknak, fejlesztőknek mindkét rendszerre dolgozni kellett. A DirectX 11 most nagyban változtat ezen, és gyakorlatilag teljes kompatibilitást biztosít egészen a legelső DirectX 9-ig, mindezt hat féle futtathatósági módban, mely a program indításakor automatikusan kerül kiválasztásra attól függően, hogy milyen hardverekkel rendelkezünk a gépünkben.

DirectX 11 Compute shader (NVIDIA)

A DirectX 11 első hallásra egy igazi ajándék, rengeteg örömteli újítással, hogy ezek előnyei mindennapjainkban mennyire fognak megjelenni, azt majd a idő dönti el, meg persze a fejlesztők. Ami biztos: a Windows 7 már itt van, a HD 5870 itt van, úgyhogy a DirectX 11 él és működik — egyelőre csak Radeon kártyákon.