Már csak néhány nap van hátra az AMD következő csúcsprocesszora megjelenéséig, úgyhogy itt az idő, hogy megtudjunk róla néhány fontos dolgot.

Először is jelentős változás az eddig megszokottakkal szemben, hogy az Athlon 64 FX-57 megjelenése nem jár együtt a korábbi FX-55 azonnali kihalásával, ugyanis a gyártó nem a helyére, hanem mellé szánja ezt a kiadást. Ezt mutatja az a sajnálatos tény is, hogy míg egy Athlon 64 FX-55 hivatalosan 855 dollárba kerül, újdonsült testvéréért már 1040 amerikai dollárt kérnek, tehát a felső kategóriás termékek ára még tovább emelkedik.
 
Az 1 MB másodszintű gyorsítótárral szerelt San Diego magra épülő termék már 2800 MHz-en üzemel, azaz egy újabb 200 MHz-es ugrást kaptunk elődjéhez képest. Ezzel együtt sajnos fogyasztása és hőtermelése is jelentősen emelkedett: míg egy FX-55 beérte 89 W fűtésével, ez már 110-et termel, ami bár még így is jelentősen elmarad a hasonló kategóriájú konkurens termékek értékétől, nem változtat azon a tényen, hogy rendkívüli módon melegszik. Ha már a hivatalos hőtermelési adatoknál járunk, érdemes megemlíteni, hogy a hagyományos Athlon 64-ek Venice és San Diego maggal 3500+-ig 67 W-ot, onnantól 4200+-ig 89 W-ot, míg a kétmagos Athlon 64 X2-k már szintén 110 W-ot termelnek.
 
Nem lenne igazságos elhallgatni a konkurencia adatait sem: a Prescott és Prescott-2M 3400 MHz-ig 84 W-tal, 3400 és 3800 MHz között 115 W-tal szégyenkezhet, míg a kétmagos Smithfield 2800 MHz-en 104, fölötte pedig 130 W-ot melegít tipikusan, de a maximális értékek ennél jóval rosszabbak, például e példány esetén már a 160 W-ot is átlépik.
 
Visszatérve az eredeti témára, vagyis az Athlon 64 FX-57-re, a gyártó — meglehetősen érthető módon — játékosok számára továbbra is ezt tartja a legerősebb sorozatnak, az Athlon 64 X2 egyelőre megmarad a tartalomkészítőknek, az FX-sorozat csak jövőre kap ikermagot.
 
Érdekesség továbbá, hogy az Athlon 64 FX-57 megjelenésével a gyártó aktívan hirdetni fogja a túlhajtási lehetőségeket, de ez természetesen nem jelent semmiféle garanciát, valószínűleg inkább csak arra utal, hogy a társaság szeretné, ha az általában igen nagy dobra vert rekorddöntési kísérletek mögött az ő terméke állhatna.