ASUS Transformer PAD Infinity és a mostohagyerek esete

Elérkeztünk ennek a cikknek is a végére, Csak úgy f.stam a szavakat, hogy átadjak valamennyit abból az élményből, amit egy ASUS táblagép használata jelent. Az első oldalon panaszkodtam a mostoha sorsomra, most viszont kicsit örömködök miatta. Azért örülök, mert a szokásos egy hetes tesztidőszak elhúzódhatott három hétre, senki nem őrjöngött, hogy tovább kell a gépet küldeni. Talán mondanom sem kell, hogy kihasználtam ezt a három hetet.

Mit írhatunk összegzésképpen az ASUS Infinity padjáról? Nagyjából annyit, hogy hiába telt el a kiadás óta majd fél év, ez a pad még mindig igen combosnak számít a piacon. A külső, bár nincs túlbonyolítva elegánsnak mondható, főképp a fém hátlap miatt, mert ahogy jeleztem, az előlapon sokat nem lehet variálni, egy nagy üveg platni, ami tükörnek kevésbé, vágódeszkának pont megfelelő méret lenne.

Következzen az ár. Mert ugye mindennek van ára, annak, hogy három hétig tableteztem azaz ára, hogy írtam egy hosszú cikket mindenki örömére. Annak, aki meg is szeretné venni az ASUS Infinity TF700T 64 gigás verzióját, nos, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Hogy drága-e az Infinity? Minden csak viszonyítás kérdése. Üzlettől függően persze, de nagyjából annyit kell érte fizetni, mint egy Apple iPad 4-ért, amiben 64 giga memória és Retina Display van. Innen kezdve pedig csak ízlés dolga, hogy kinek melyik a szimpatikus. Szerencsém volt kipróbálni az almás padot, a magam részéről a Jelly Bean rendszerrel ellátott ASUS mellé tenném le a voksomat, ha szabadna egy független újságírónak ilyet csinálni. De nem szabad, így a voks letevését meghagyom így feltételes módban, döntsetek kedvetek szerint!