Fejlődéstörténet
Tudtunk róla, többször híreztünk is vele kapcsolatban, azonban még egyszer sem próbáltuk ki úgy igazán. Miről is van szó? Természetesen az ASUS energiakímélő “okosságáról”, az EPU-ról. Legelőször egyes P35-ös alaplapokat látta el ilyen lapkával az ASUS, majd az azóta szinte összes magára valamit is adó deszka megkapta ezt a tulajdonságot. Tulajdonképpen egy vegyes szoftveres-hardveres megoldásról van szó, mely segítségével beavatkozhatunk rendszerünk alapvető működési szokásaiba. (Persze a legnagyobb vetélytárs, a GIGABYTE is kijött hasonszőrű megoldásával, az Advanced DES-sel, melyről tavaly ősszel írtunk már.) Természetesen a fejlesztés nem állt meg, ezért már (egy ideje) az ASUS-nál az EPU6 — vagy elegánsabb nevén a Six Engine — van terítéken. Lássuk pár mondatban, mit is tud az Energy Processing Unit!
Magyarázó blokkvázlat
Alapfeltételként a BIOS-ban az AI Tweaker menüpont alatt az AI Overclock Tunert “Auto”-ra kell állítanunk, hiszen enélkül az EPU6 működésképtelen (mely tényre adott esetben a tálcán felvillanó kis üzenet figyelmeztet is). A Six Engine elnevezés a vezérlendő alkatrészek számára utal: CPU, VGA, RAM, lapkakészlet, HDD és ventilátorok. Telepítés, majd indítás után a következő ablak fogad minket:
Felül láthatjuk a hatosfogatot, melyből High Performance üzemmódban csak a középső kettő kap (energiatakarékos) vezérlést. (Itt említenénk meg, hogy a VGA-k vezérlését illetőleg logikusan csak ASUS gyártmány jöhet szóba, és pechünkre pont az az egyetlen 4870-alapú videokártya volt éppen nálunk, mely nem kompatibilis az EPU-val.) A sebváltó alatt láthatjuk a lehetséges öt profilt, melyet adott keretek között tetszés szerint testre is szabhatunk (Setting):
A “Maximum Power Saving” üzemmód testreszabása
Itt jegyeznénk meg, hogy e beállításoknál — ahol a fenti képen a piros betűs szöveget láthatjuk — vezérelhetjük az AI Nap várakozási idejét is – amennyiben az ASUS AI Suite e szoftvere is telepítve van gépünkre. (Akinek esetleg újdonság az AI Nap kifejezés: valamivel nagyobb múltra visszatekintő alkalmazásról van szó, mely hibárnálásszerű állapotot idéz elő gombnyomásra gépünkön; ezt persze automatizálhatjuk is. Ez akkor jöhet számunkra kapóra, ha huzamosabb ideig elhagyjuk gépünket, de közben azt szeretnénk, ha programjaink — például a letöltések — maximális csendesség és minimalizált fogyasztás mellett tovább futnának.)
A “manuális” profilok mellett — Turbo, High Performance, Medium és Maximum Power Saving — egy automata üzemmóddal kedveskedik nekünk az ASUS, mely képes felismerni pillanatnyi igényünket (a terhelés függvényében), és ennek megfelelően választani az előbb felsorolt négyesfogat közül. Mindennek egyetlen feltétele van, kalibráltatni kell a programmal gépünket:
Mindezekhez segítségképpen pedig jobb alul egy kettős ötszög szemlélteti nekünk, hogy a legfontosabb öt szempont alapján — megbízhatóság, teljesítmény, csendesség, kényelem és energiamegtakarítás — éppen most hova húz leginkább jelenlegi beállításunk. Még nem említettük az ablak közepén mért CO2-kibocsátás csökkenését sem, melyet összegezve és pillanatnyi értékre lebontva is figyelhetünk.
Igazán aktuálissá vált ezek után fogyasztásmérőnk csatasorba állítása, azonban most a szokásos két állapot helyett összesen négy oszlopot láthatunk:
- Üresjárati állapot
- Üresjárati állapot EPU6-tal (Maximum Power Saving)
- Terhelés 3DMark Vantage-dzsel (maximális érték)
- Terhelés FurMarkkal (Xtreme Burning Mode)
Lássuk a grafikont:
Érdekes módon ezzel a speciális beállítással a FurMark jobban megdolgoztatta konfigurációnkat, mint a 3DMark Vantage. Azonban ami minket jobban érdekel, hogy valamit valóban számít az EPU, hiszen ha csak 2-3 wattal ugyan, de kevesebbet mértünk aktív EPU6 mellett. Ebből kiindulva azok számára, akik naponta igen sokat tartják bekapcsolva PC-jüket, nyugodt szívvel javasolhatjuk e kis programocska használatát, ha…
És itt picit máshonnan közelítenénk a dolgot. Adott még egy szoftver az ASUS részéről, mely nem kevesebbet ígér, mint kényelmes túlhajtást Windows alól. Az ötlet — és a megvalósítás sem — újkeletű, azonban a TurboV névre keresztelt szoftvert most próbáltuk ki először, így igen kíváncsiak voltunk az eredményre. Rögtön az elején ért minket a feketeleves: az EPU6 és a TurboV nem szeretik egymást, azaz egyszerre működésképtelenek – mindez persze azt jelenti, hogy tuning esetén lőttek az EPU6-nak, mely nem kis érvágás a hozzáértőbb felhasználók számára.
“Advanced Mode”
No, de nézzük a TurboV-t! Indítás után első dolgunk legyen a részletesebb nézet bekapcsolása. Sajnos azonban a komoly túlhajtás eléréséhez az itt megjelenített értékek is valószínűleg elégtelenek lesznek, ezért e szoftver esetében csak átlagos tuningra gondoljunk. Itt jön azonban a rossz hír: konfigurációnkon a TurboV csak extra alacsony változtatások esetén nem fagyasztotta le a rendszert — értsd: 12 MHz-es QPI-emelés esetén már kerestük is a Resetet –, vagyis számunkra nem volt működőképesnek mondható a program. Természetesen ugyanezen beállítások esetén a BIOS-ban tökéletesen stabil tuningot kaptunk. Ha már itt tartunk, megnéztük “hagyományos” módszerrel tesztalanyunk végét, és igen jó eredményt sikerült elérnünk: 205 MHz-es BCLK értékig teljesen stabil maradt rendszerünk (minimális CPU-szorzó mellett) – mindezt tette a 30 °C-os szobahőmérséklet ellenére.
(A TurboV problémájával kapcsolatban kikértük a gyártó véleményét is. Az ASUS-tól azt a választ kaptuk, hogy valószínűleg a korai tesztpéldány az oka a rendellenes működésnek, a kereskedelmi forgalomba került példányokkal kapcsolatban nem érkezett ilyetén negatív visszajelzés.)
