Ki emlékeszik már a régi jó bézs színű és ormótlan formájú CRT (katódsugárcsöves) monitorokra? A szinte havonta piacra kerülő új monitor innovációk korszakában könnyű elfelejteni milyen sokat fejlődött ez a termék amióta megalkották az első képernyőket. Ettől kezdve a különféle fogyasztói igényeknek és életstílusoknak való megfelelés érdekében a monitorpiac folyamatosan fejlődött és egyre újabb innovatív termékek jelentek meg, legyen az új formaterv, vagy új képernyő-technológia, a mostani képernyők felbontása például minden korábbinál élesebb képeket tesz lehetővé. De a 4K felbontás és az ívelt képernyők korszakában emlékszik-e még valaki arra, hogyan jutottunk el idáig?
Sok éven keresztül uralták a piacot: a CRT monitorok
Áttörés a maga idejében: 4:3 CRT képernyők
Ha az 1990-es években valaki két monitoros rendszert akart kialakítani, akkor abban kellett reménykednie, hogy az asztala elég nagy és elég stabil ehhez. A 2000-es évek elejéig az irodákban és otthonokban a súlyos és megjelenésében nem túl szép CRT képernyők használata volt jellemző. Sokan nem is tudják, hogy ez első CRT képernyőt már 1897-ben feltalálták, kifejlesztése Karl Ferdinand Braun német fizikus nevéhez fűződik. Ő még nem sejtette, hogy találmánya lesz az első mérföldkő abban a fejlesztési folyamatban, amely elvezet a modern, 1 cm-nél is vékonyabb képernyők megjelenéséhez, mint amilyen például az 5,2 mm profilú AOC PDS241 modellje. A mai vékony képernyőkkel ellentétben a CRT modellek csaknem a teljes asztalfelületet elfoglalták. Az 1990-es években forgalomba hozott AOC CT720G CRT monitor például 41,9 cm vastag volt annak érdekében, hogy elegendő helyet biztosítson a színes katódsugárcsövek számára, amelyek a foszforeszkáló képernyőn megjelenítették a monitor képét.
De a vastagság nem az egyetlen formatervezési szempont, amely megkülönbözteti ezeket a monitorokat modern társaiktól. 4:3 képaránnyal és viszonylag előnytelen megjelenésű bézs színű készülékházzal rendelkeztek. Annak ellenére, hogy mosolyogva tekintünk vissza ezekre az ormótlan darabokra, a CRT képernyők a 2000-es évek elejéig uralták a monitorok piacát. Az LCD monitorok csak akkor nyertek teret a tömegpiacon amikor olcsóbbak lettek – és ezek a képernyők már formatervezésükben is nagyot léptek előre.
Kompaktabb és energia-hatékonyabb: LCD monitorok
Az új korszak: LCD monitorok
Annak ellenére, hogy az LCD monitorok széles körben csak az ezredforduló után terjedtek el, az első LCD képernyőt már 1972-ben megalkották. Sokáig az LCD modellek gyártási költsége – és így az ára is – igen magas volt, ezért továbbra is több mint fél évszázadon át a CRT modellek uralták a piacot. Az évek során a piac azonban megváltozott. Nem csak az energiatakarékossági szabványok lettek szigorúbbak, de az emberek jobb formatervezésű, új technológiákkal rendelkező, vékonyabb és stílusosabb termékeket kerestek. A szűrőrétegekből, üvegből és folyadékkristályból felépülő LCD képernyőkben már nem volt szükség nagy méretű katódsugárcsövekre, így a gyártók a növekvő piaci igényeknek megfelelő modelleket tudtak tervezni. Hirtelen lehetővé vált minden korábbinál élesebb képpel és alacsonyabb energiafogyasztással rendelkező képernyők gyártása. Lehetségessé vált az olyan új dizájn megoldásokkal történő kísérletezés, amelyek révén a monitorok amellett, hogy jól néztek ki, ergonómiájuk is kedvezőbb volt a felhasználó számára. Először könnyebb lett a képernyő helyzetének beállítása, a felhasználónak lehetősége nylt például a monitor dőlésének szabályozására és ezzel az újítással jelentősen nőtt a felhasználói élmény. A CRT képernyők visszaszorulásával, melyekről azt tartották, hogy kis mennyiségben röntgensugárzást bocsátanak ki, tovább csökkent a hosszú távú monitorhasználathoz kapcsolódó egészségügyi aggályok mértéke.
Red Dot dizájn díj győztes:
az AOC Angelo érintőgombokkal és 3 irányban állítható lábazattal
A 2000-es évek közepén a monitorok formatervezése drasztikusan megváltozott, így úgy tűnt, végleg elfelejtjük az ormótlan CRT képernyőket. 2008-ban például az AOC piacra dobta a Red Dot dizájn díj győztes Angelo modellt, amely egy érintőgombokkal és 3 irányban állítható lábazattal rendelkező 16:9 képarányú LCD képernyő.
IF termék dizájn díj nyertesek:
az AOC Razor összecsukható lábazattal (felül)
és az AOC 57 sorozat, vékony kerettel és lekapcsolható lábazattal (lent)
Egyéb dizájn megoldások is jöttek és mentek, például az IF termék dizájn díj nyertes, egyszerű falra szerelést elősegítő összecsukható lábazattal rendelkező AOC Razor, vagy a szintén IF díjnyertes, szuperkeskeny kerettel és lekapcsolható lábazattal rendelkező AOC 57 sorozat. Ezek a modellek nemcsak mai dizájn és innovációs verseny kezdetét jelentették, hanem az egyre erősebb testreszabási trendét is.
Ultra széles hajlított gaming monitor: az AOC AG352QCX
A jelen: Szélesebb, vékonyabb, gyorsabb – képernyők minden életstílushoz
Hogyan változtak a monitor dizájnok? Mint sok más termék esetében is, a vásárlók igényei és kívánságai sokkal konkrétabbak mint korábban bármikor. Legyen szó stílus-tudatos irodai felhasználóról, versengő számítógép-játékosról, professzionális grafikus tervezőről, vagy alkalmi otthoni felhasználóról – számos olyan részpiaci szegmens jelent meg, amelyek egyedi igényeihez és életstílusához a gyártóknak testre szabott termékeket kell kifejleszteniük. A modern monitorok megjelenés és funkció szempontjából is el kell hogy nyerjék az egyes, gyakran teljesen eltérő igényekkel és kívánságokkal rendelkező vevői csoportok tetszését. Míg a grafikus tervezők számára a legjobb képminőség és az ergonómia a fontos, a modern professzionális felhasználók az olyan funkcionális monitorokat részesíthetik előnyben, amelyek nem csupán a hatékony munkavégzést támogatják, de jól is néznek ki az asztalon. Így a felhasználók olyan innovatív monitor dizájn megoldások válnak vonzóvá, mint például a híres Studio F. A. Porsche műhely által tervezett AOC PDS241 és PDS271 modellek. E modellek egyedülálló moduláris felépítése szétválasztja a be/kimeneteket és extrém vékony, 5,2 mm-es profilt tesz lehetővé, amely vékonyabb, mint a legtöbb modern okostelefon. Mivel a tápkábel és a képernyőkábel a csavart aszimmetrikus lábazaton keresztül halad, megjelenése kifejezetten modern és letisztult.
„3 oldalon szegély nélküli“ és extra vékony dizájn, csavart, aszimmetrikus lábazattal:
az AOC PDS241, amelyet a Studio F. A. Porsche tervezőirodával együttműködve került megtervezésre
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a modern monitorok vékonyabbak és gyorsabbak, míg a képernyők mérete nagyobb. Az e-sportok és a számítógépes versenyjátékok növekvő népszerűsége miatt a mai felhasználók nem csak rövidebb reakcióidőt és gyorsabb frissítési rátát várnak el a képernyőktől, de olyan dizájnt is, amely nagyobb játékélményt tesz lehetővé. A számítógépjátékos közösségekben világszerte népszerűek a hajlított képernyők, melyekről kevesen tudják, hogy a TV-k területén már 1952-ben léteztek. 21:9 képarányával, 2000 mm görbületi sugarával, 4 ms reakcióidejével, 200 Hz képfrissítési rátájával és Adaptive-Sync támogatásával az AOC AGON AG352QCX hűen példázza a fejlődést. Az ergonomikus beállítási opciók is hosszú utat tettek meg a fejlődésben. A régi CRT monitorok csak ritkán haladták meg az alapvető forgócsuklós kivitelt, ezzel szemben a mostani képernyők dönthetők, forgathatók és magasságuk is beállítható. Az AG352QCX modell például lábazatának magasság-, dőlés-, és forgatási beállításával segít a gamereknek a játék közbeni egészséges testhelyzet megtartásában.
Az irodákban használt üzleti monitoroknak sem kell többé ormótlanul és unalmasan kinézniük. Az AOC például ezért újítja meg Pro Line terméksorozatát „3 oldalon keret nélküli“ formatervezésű termékekkel: A 90-es sorozat monitorjai lehetővé teszik, hogy a felhasználó teljesen a képernyőn megjelenő tartalomra koncentrálhasson, továbbá sokkal zökkenőmentesebbé teszi a több egymás mellé helyezett monitorból álló elrendezéseket.
Ez csupán néhány példa volt arra, hogy a mai képernyők nem csak alapvető irodai eszközök, hanem olyan esztétikus megjelenésű berendezések, amelyek egyesítik a stílust és a folyamatosan változó felhasználói életmódnak megfelelő funkcionalitást.
