A kicsi (U80V), a kisebb (UX30) és a legkisebb (1101HA)

A három hordozható gép közül az UX30 az, mely nem lesz ismerős korábbi cikkeinkből, bár — mivel U-szériás notiról van szó — néhány kisebb külsőség nem lesz idegen. A notebook a méretéből adódóan igen speciális kategóriát képvisel, ugyanis az LCD átmérője 13,3″. Ez a kicsi és nagyon vékony gép amolyan hidat képez a 11,6-os Eee PC és az U80V között. Előbbinél picit nagyobb de jóval erősebb is, míg utóbbinál kisebb és könnyebb, viszont gyengébb. Természetesen nem maradnak el majd a tesztek sem, de először vizsgáljuk meg a gépecskét közelebbről!

Hozzánk az ezüst színű változat érkezett, és miután kiszabadítottuk fogságából, már összecsukott állapotban is megfogta az embert. A fedlap nagyon szép, szálcsiszolt alumínium hatású, rajta a megszokott ASUS logóval. Miután felnyitjuk, kicsit változik a helyzet, a billentyűzet és a kijelzőt körülölelő keret fekete, az érintőpad sávja — és maga a pad is — az előbb látott ezüstösségben pompázik. Néhány sorral feljebb jeleztük, hogy 1-1 dolog ismerős lehet, ilyen például a klaviatúra. Bár fehér háttérvilágításról ezúttal nincs szó, a gombok formái és a kialakítás az U50VG és az U80V stílusát követi.

Nem úgy mint a touchpad, mely a környezetével megegyező színe és az érdesítettsége miatt a Seashellnél látott megoldásra hasonít. Jobbra mellé tapasztották fel az informáló matricát, melyen három nagyobb érdekességet fedezhetünk fel. Az első az alkalmazott CPU. Az ASUS a kisebb fogyasztás (és így az üzemidő kitolása) miatt a Pentium SU 2700-et választotta, mely egy egymagos modell. A következő a már említett panel, mely egy 13,3″-os, LED háttérvilágítású LCD. A harmadik pedig az, hogy nem találunk benne optikai meghajtót, mely bizony fájó pont lehet, dehát a karcsúságnak ára van. Az információs LED-ek felkerültek a jobb sarokba a bekapcsológomb mellé. A kijelző keretének alját az ASUS felirat díszíti, felül a webkamerával nézhetünk farkasszemet.

Nézzük miket rejtenek az UX30 oldalai!

A jobbik nem sokat. Először is kell mondanunk, hogy az 1008HA Seashellhez hasonlóan itt is műanyag takarólemezek mögé rejtették a csatlakozókat. Összeképileg szép, kérdés hogy a felhasználó számára mennyire praktikus. Visszatérve: ezen az oldalon az ajtó mögött csupán két darab USB-t és egy fejhallgató-kimenetet találunk.

A bal oldal már gazdagabb, felül — a szellőzőrács mellett – helyezték el a tápcsatlakozók, melyet legalább nem rejtettek el, bármikor szabadon elérhető. A rács alatti hosszú ajtó mögé egy speciális átalakító alkalmazásával kiépíthető D-Sub VGA kimenetet, egy HDMI-t, a LAN csatit és egy tovább USB-t rejtettek. A gép hátulja üres, a kártyaolvasót viszont előre helyezték. Az akkumulátor fix, nem cserélhető, a gép aljába építették.

Korábban említettük, hogy az UX30 hardverileg egy felemás jószág. Egy netbooknál jóval ütőképesebb, de azért erőgépnek nem nevezhetjük.

Specifikáció:

Az Everest 5.00.1650 bajban is volt a Pentium felismerésével (azért a régiebbi verziót használtuk, hogy a mérések összevethetőek legyenek a korábbi eredményekkel), a lényeg hogy a CPU órajele 1,3 GHz, másodszintű gyorsítótárának mérete 2 MB, FSB-je 800 MHz-es, 45 nm-es gyártástechnológiával készül, és tipikus fogyasztása 10 W. A tesztprogramok általában Core 2 Soloként ismerik fel. Az ASUS mérnökei a GS45 lapkakészletet választották a központi egység mellé, mely Intel GMA 4500MHD integrált grafikus vezérlőt tartalmaz, amely még mindig nem ér fel egy dedikált megoldással, de fényévekkel jobb, mint az Eee PC-kben teljesítő modellek. A rendszermemória mennyisége 2 GB, órajele 800 MHz, késleltetési értékei 6-6-6-18. Természetesen az UX30-on is elvégeztük a szokásos méréseket, de mivel igazságos ellenfelet nem tudtunk kiállítani vele szemben, így egyedül fog szerepelni a táblázatban, illetve a képernyőmentéseken. Mindenesetre érdekességképpen össze lehet őt vetni az előző oldalakon taglalt netbookok és notebook mérési eredményeivel.

Memóriakezelés:

Everest, Cinebench R10, Winrar, Super PI:

HDD, Everest Read Test Suite:

Kíváncsiak voltunk, vajon az egymagos, alacsony fogyasztású Petnium hogyan viselkedik melegedés terén. A terheletlen, 48 °C-os hőmérséklet kicsit meglepett az U80V 45 °C-hoz képest, terhelés alatt viszont a Pentium csak 62 °C-ig hevült fel.

Az üzemidő tekintetében az SU2700 miatt bizakodóak voltunk, a 2 óra 32 perces folyamatos filmnézés azonban kissé csalódást okozott. Az eredmény semmiképp sem nevezhető tragikusnak, de mi picit többet vártunk, viszont:

A gyártótól azokat az információkat kaptuk, hogy hazánkban az UX30 az SU2700-as CPU-hoz képest jóval erősebb, Core 2 Duo ULV processzorokkal lesz kapható. Az akkumulátor üzemideje 4,5 óra körül fog alakulni (a nálunk járt példány korai mintadarab, ezzel lehet magyarázni a viszonylag alacsony üzemidőt).