A jövő nyugdíjasai milyen kütyüket használnak majd?

A jövőbe látni mindig is nehéz volt, de amíg 1000 évvel ezelőtt annyit viszonylag könnyen lehetett tudni, hogy a társadalom főbb vonulatai egy generáció alatt nemigen fognak változni, ma már ez nem mondható el.

Elég, ha abba belegondolunk, hogy egy 1950-es vagy ’60-as években született személynek nyilvánvalónak tűnt egészen a ’80-as évek közepe-végéig, hogy a kommunizmus és tervgazdálkodás lesz a meghatározó rendszer egész életében, manapság kevesen látnak akár egy évtizedre is előre. És ez nemcsak a társadalmi folyamatok esetében van így, hanem a technológia során is. Egyes kutatók és sztártörténészek, mint Yuval Noah Harari még azt is megkérdőjelezik, hogy egy-két generáció múlva fizikailag hasonlóan élünk-e majd, vagyis az ember definíciója ugyanaz lesz-e, mint jelenleg.

Kütyük 15 évvel ezelőttről

Bár az okostelefonnak nincs egyértelmű definíciója, a 2000-es évek közepén, második felében jelentek meg azok a modellek, amelyeket sokan az elsőnek tartanak. 2007-ben dobták piacra az első iPhone-t, bár egyes okostelefon követelményeknek (mobiltelefon, web böngészés, jegyzetelés, naptár, címjegyzék, email program funkció), már 1992-ben elkészült, ennek a neve IBM Simon volt. Különösen meglepő, hogy ennek már érintőképernyője is volt. Igaz, fontos hozzátenni, hogy ez egyidős a World Wide Webbel, így maga a böngészés nemigen volt lehetséges rajta, az email szintén nem működött, de pager-ekre (személyi hívókra) és telefax készülékekre lehetett vele elektronikus üzenetet küldeni.

1996-ban a Nokia adta ki a 9000-es modellt, amelynek már teljes volt a PDA funkcionalitása, míg a smartphone (okostelefon) nevet 1997-ben használta először az Ericsson a GS88-as készülékére.

Az alapozás tehát 1992-2007 közé tehető, míg a 2007-es első iPhone-nal, majd a következő évben megjelenő Android operációs rendszerrel új trend indult el. A 2010-es évek első felében egyre elterjedtebb lett az okostelefonok használata és a 2020-as évek elejére szinten minden fiatalabb (5060 év alatti) személynek van működő i- vagy smartphone-ja.

Mit mond el mindez a jövő nyugdíjasairól?

Egy mondás szerint az a technológia, amely nem létezik, amikor valaki megszületik, az túlságosan új lesz neki egész életében. Ez a számítógépek, mobil- és okostelefonok világában már nem igazán állja meg a helyét, de az igaz, hogy akinek 60 éves korában jelenik meg valami egészen új, könnyen lehet, hogy nem veszi majd a fáradságot, hogy kitanulja és használja azt. Kedves olvasó: ön vezetne egy repülő autót? Ha 20 éves, könnyen lehet, hogy igen, még akkor is, ha a jogosítvány megszerzéséhez nagyon sokat kellene tanulni. 40 évesen már lehet, hogy elég lesz egy hagyományos vagy legfeljebb egy elektromos autó. 60 éves korban valószínűtlen, hogy valaki újratanulná a vezetést.

Ezért is van az, hogy létezik egy egészen más kategóriájú telefontípus: amelyet nagy számokkal, nagyon egyszerűen, idősekre szabva hozta létre. Így a ma nyugdíjasai nagyon gyakran nem bajlódnak az okostelefonok sok funkciójával, hanem egy egyszerű mobiltelefont használnak. Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy Magyarországon az 1990-es évek második fele és a 2000-es évek első fele előtt nemigen találkoztunk mobiltelefonokkal (ekkor még sokan a „bunkofon” ragadványnévvel illették az étteremben hangosan a telefonba beszélőket), míg a 21. század harmadik évtizedére ez egyértelmű kelléke lett szinte mindenki életének.

Összességében, aki már most okostelefont használ, minden bizonnyal nem fogja elfelejteni azt, hogy hogyan is kell használni egy iPhone-t vagy androidos smartphone-t. Azonban a következő technológiák valószínűleg jóval kevésbé jutnak majd el az idősebb korosztályhoz.

Mik lesznek a következő technológiák?

Ahogy már megjegyeztük, a jövőbe látni mindig is nehéz volt. De vannak érdekes smartphone fejlesztési irányzatok. Míg vannak, akik összeesküvés-elméletekre támaszkodva az 5G technológiát is szörnyűnek tartják, vannak, akik már a 6G technológián dolgoznak.

Egyre elterjedtebb a vezeték nélkül tölthető telefonok világa, így lehet, hamarosan búcsút mondhatunk a töltőkábeleknek.

De lehet, hogy nano technológiás akkumulátoroknak köszönhetően a telefon feltöltése nemcsak gyors, de mai léptékkel szupergyors lesz: mi lenne, ha percek vagy akár másodpercek alatt fel tudnánk tölteni egy telefon akkumulátort 100%-ra!?

A SIM kártyák életünk részei már a mobiltelefonok megjelenése óta és van, aki szerint hamarosan búcsút mondhatunk nekik és a telefonhálózatból virtuális eSIM kártyát kapunk majd.

Mások szerint a gyönyörű OLED kijelzők hamarosan E-Linkkel kapcsolódnak majd össze, így nemcsak videókat nézhetünk kényelmesen a telefonunk kijelzőjén, de olvasni is sokkal kényelmesebb lesz.

Ha pedig a sci-fi világába merülünk el egy kissé (de a jelenkor nem sci-fi, ha 20 évvel ezelőttről nézünk rá), akkor talán az sem a túl távoli jövő, hogy a telefonunk képernyőjének a koppintgatása helyett a gondolatainkkal és valamilyen, testbe költöztethető eszközzel kapcsolódunk majd a világhálóhoz.

Ezt bevállalják majd a jövő nyugdíjasai? Az idén nyugdíjba vonulók minden bizonnyal nem, de aki 30 vagy 40 év múlva számít a visszavonulásra, könnyen lehet, hogy igen. Már ha ilyen irányban fejlődnek a „kütyük”, amik ezután már sokkal inkább lesznek a testünk részei, mint életünk kiegészítő eszközei.

Akár a harari jóslat is beválhat, hogy egy idő után nem fogunk tudni egyértelműen különbséget tenni az online és a valós / hagyományos / offline világ között.

Ez elsőre nagyon szomorú jövőképnek tűnik: de nem tűnhetett így a közösségi média, mai kütyük, okostelefonok stb. világa 20 évvel ezelőtt?

Elég lesz mindezekre a magyar nyugdíj?

De ahelyett, hogy elmerülnénk a jövő vizsgálatában, hadd térjünk vissza 2021-be. Jelenleg a magyarországi átlagos nyugdíj összege 150.000 Ft alatt van, míg a medián nyugdíj összege 130.000 Ft alatt, havonta. Ez utóbbi arra utal, hogy az átlagos nyugdíjas mennyi pénzt kap kézhez havonta.

A kütyük, okostelefonok, laptopok stb. világában való elmerülés során sokszor kevesebb szó esik arról, hogy pontosan ki is engedheti meg magának ezeket az eszközöket.

Azonban, ha követni akarjuk a fejlődést – vagy ha nem is a kütyük a fő érdeklődési körünk, de biztosabb lábakon akarunk állni idős korunkban is, mindenképp érdemes megtervezni nyugdíjas korunk bevételeit is.

Kevesen vannak, akik életük utolsó napjáig dolgozni akarnának, de vannak, akiket nagy, kellemetlen meglepetés ér, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt és szembesülnek azzal, hogy pontosan mennyi pénzből is kellene megélniük az eljövő években / évtizedekben.

Minden befektetési és megtakarítási módszer helyes lehet abban az értelemben, hogy növelik a rendelkezésre álló keretet a 60-as, 70-es, 80-as satöbbi életéveink során, de érdemes körülnézni az önkéntes nyugdíjpénztár ajánlatok között, amelyek nemcsak erre a célra lettek kitalálva, de amelyek igénybe vétele esetén igénybe lehet venni személyi jövedelemadó visszatérítést is.

Ahhoz, hogy a három termékcsaládból (nyugdíjbiztosítás, nyugdíj előtakarékossági számla [NYESZ] és önkéntes nyugdíjpénztár [ÖNYP]) megtaláljuk a személyre szabott legjobb terméket, érdemes lehet egy kicsit utánaolvasni a jellemzőiknek és utána egy független tanácsadóval elbeszélgetni ezekről. Ezek a tanácsadások ingyenesek és nagyban segíthetik a jólétünket idős korunkban.

Támogatott tartalom