Ha sokan lógtok a WiFi-n és olcsó megoldást kerestek, akkor ezt vegyétek!

Bevezető

Ez oldalunkon a második Mercusys cikk, így a hosszabb bevezetőt elhagyhatjuk már. Akiknek nincs kedvük elolvasni a cikk végén ajánlott előző tesztünket, azoknak azért néhány dolgot megismétlünk.

A Mercusys még viszonylag ismeretlen, nem csak itthon, úgy általában is. Mondhatnánk, hogy fiatal cégről van szó, de ez nem fedné a valóságot, hiszen a Mercusys mögött a TP-Link áll, ami napjainkra mindenképpen a hálózati hardverek egyik legnagyobb gyártójaként említhetünk. A cég tapasztalata, és főleg a termékek mögött álló fejlesztőgárda biztosíték arra, hogy a pénzünkért olyan tudású eszközt kapjunk, amit az előzetes specifikáció alapján meg szerettünk volna venni.

Nagyon sok gyártó szervezi ki a portfóliója egy részét más márkanév alá. Ennek jó oka, hogy az adott termékkört markánsan szeretnék elválasztani az anyacégtől. Az elválasztás lehet azért, mert az új márkanév mögött a megszokottnál erősebb prémium tartalmat kínálnak, de azért is, mint a Mercusys esetén, mert az új név egy alacsonyabb kategóriájú, belépőszintű tartalmat kap.

A Mercusys és a TP-Link termékek között két nagy különbség lehet. Az egyik a szoftveres beállítások lehetősége, a másik pedig a fizikai LAN portok sebessége. Ez utóbbi a Mercusys esetén egyelőre megáll a 100 megabitnél.

Mit kapunk akkor? Jelen eszköznél például kapunk egy gyors, két csatornás WiFi-t négy darab antennával, és kapunk egy lebutított, de az átlag otthoni felhasználónak megfelelő szoftvert a routerre. Ahogy a cikkből látni fogjátok tényleg csak olyan funkciók maradtak ki, amiknek hiányát a legtöbb felhasználó észre sem veszi, sőt, nyugodtan mondhatjuk, hogy az AC 1200 esetén is jutott olyan funkció, amit nézegetve az egyszeri user csak zavartan pislog majd.

Csomagolás

A Mercusys AC 1200 egy kimondottan méretes papundekliben érkezett hozzánk. A dobozon a cégre jellemző színek, a piros és a fekete dominálnak, kivéve a hátlapot, ahova a fontosabb műszaki információ került.

Az előlapon láthatjuk a routert, ami a renderelt képen nagyon jól néz ki, reméljük, hogy a dobozt kibontva is ez a látvány tárul szemünk el. A csomagolás igazán „polcbarát”, az előlapon ott vannak a fontosabb információk, mint az adatátvitel sebessége, a kétcsatornás üzemmód és a négy antenna, amik darabonkét 5 dBi-t tudnak. Láthatjuk, hogy a router rendelkezik felügyeleti móddal, hogy a család fiatalabb tagjait védjük az internet szennyétől, láthatjuk, hogy könnyű a beállíás és üzembe helyezés, és azt is, hogy képesek leszünk vendég WiFi-t létrehozni, ha arra támad kedvünk, és a hozzánk látogatóknak nem szeretnénk megadni az otthoni privát hálózatunkhoz tartozó jelszót.

Magyarán a doboz szép is jó is, az embernek kedve támad leemelni a polcról és hazavinni.

A dobozt kibontva és a tálcát kihúzva megtaláljuk a routert, amin egyelőre még műanyag védőfólia feszül, hogy véletlenül se sérülhessen szállítás közben.

Külső és tartozékok

A router dobozát kibontva rögtön rájöhetünk, miért ilyen nagy a csomagolás. Az antennák miatt, amik igazán méretesek, de nem leszerelhetők, összehajtogatni meg nem lehet őket, így a gyártó kénytelen volt lehajtott állapotba becsomagolni.

Az AC 1200 mellett sok tartozékot nem találunk, tényleg csak a legszükségesebbeket, hálózati adaptert és egy másfél méteres UTP kábelt. Kapunk egy kis füzetet is, amiben az üzembe helyezés és a gyors beállítás van leírva, de hazánk ékes nyelve hiányzik innen. Mint látni fogjátok nem nagy hiány ez, mert a konnektort mindenki tudja a használni, a gyors beállítás meg egyszerű, mint a pofon.

A Mercusys AC 1200 kívülről nem kelt olyan jó benyomást mint a dobozon lévő képen, de ettől függetlenül csinos darab. A tető négy részre van osztva, ezeket fényesebb sáv választja el, az osztatok pedig kétféle mattosítást kaptak, így első ránézésre sem unalmas a külső. A felsőrész feket, alul pedig szürke a dobot.

A készülék elején, a vékony peremen találjuk az állapotjelző LED-eket, hátul pedig a fizikai hálózat portjai sorakoznak. Szám szerint négy LAN és egy WAN portot találunk, utóbbin jön be az internet a routerbe, ezt könnyű lesz megtalálni, mert amíg a LAN portok kékek, addig a WAN naracssárga. Ezen kívül itt találjuk a tápcsatlakozót és egy reset gombot. Nincs túlbonyolítva annyi szent!

Hardver

Fontos kérdés, hogy miért érdemes egy ilyen négyantennás szerkezetet megvenni a sima egy vagy két antennások helyett. Ez egy elég egyszerű kérdés, a válasz is egyszerű, azért, mert nagyobb sávszélességhez jutunk. Azonban az ördög a részletekben rejlik, így megpróbálom néhány mondatban elmesélni, hogy mitől is lesz nagyobb ez a sávszélesség, de előtte lássuk a specifikációt!

Annak idején, a WiFi routere egy antennával rendelkeztek. Ezen adták és vették a jeleket, adatcsomagokat. Az egy antennás rendszerek nagy gyengesége volt, hogy nem voltak túl rugalmasak. Adták rájuk egy adatátviteli sebességet, ez azonban maximum tájékoztató adatnak volt jó. Azért volt ez így, mert az már az megfelezte a valós sebességet, hogy az adatokat adni és venni is kellet. Aztán mi történt, ha mondjuk nem egy, hanem rögtön öt vezeték nélküli eszköz csatlakozott rá? A sávszélesség rögtön ötölödődött, mert a router csak szép sorban tudta az eszközöket kiszolgálni, egyiket a másik után. Amíg pedig az egyik eszköznek elküldött egy csomagot a többi csak várt és unatkozott. Nem nagyon volt akkoriban más lehetőség, ráadásul az is rontott a helyzeten, hogy az éterbe kiküldött jelek össze vissza verődtek lakásunk tárgyairól, interferenciák és árnyékolások keletkeztek, és ez bizony tovább rontotta az amúgy sem rózsás helyzetet.

A megoldást erre a probléma halmazra a többantennás eszközök hozták el. Egy két antennás eszköz már képes volt az egyik „oldalon” adni a másikon venni a jeleket. A négyantennás eszközök pedig már azt is meg tudták tenni, hogy egyszerre ne egy, hanem két eszközt szolgáljanak ki. Ez a MIMO technológiának volt köszönhető, ami képes arra, hogy például a jellemzően egy adatfolyamot kihasználni tudó mobil eszközeink közül kettőt is kiszolgáljon adatokkal egy időben. A MIMO-val érkező újítások lehetővé tették, hogy a több antennán több jelet tudjon a router kiküldeni úgy, hogy azokban nem keletkezik interferencia, sőt a fogadó oldalon az addig interferenciaként érzékelt visszaverődő jeleket is hasznosítani tudja a vevő.

További segítséget jelent a sávszélesség növelésében a kétcsatornás üzemmód. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a régi 2,4 GHz mellett egy másik 5 GHz-es csatornát is kapunk. Az 5 GHz-es csatornán magasabb az átviteli sebesség, és bár a jel terjedése szempontjából előnytelenebb, mint a 2,4 GHz, szobán belül a sebességen elérhető profit miatt mndenképpen előnyös a használata. A gyártók a két csatornával csalni is szoktak, mert amikor a routerrel elérhető adatátviteli sebességet megadják, akkor lazán összeadják a 2,4 és az 5 GHz-en elérhető elméleti maximumot. Ez elméletben persze nem csalás, de a gyakorlat az, hogy ezt a sebességet sosem fogjuk elérni, mert egyrészről egyszerre csak egyik csatornát használhatja a mobil eszközünk, másrészről az elméleti sebességet itt is befolyásolja, hogy milyen fizikai környezetben használjuk a routert és persze az is, hogy hány kliens van felcsatlakozva az eszközre.

Ennek ellenére persze a többantennás, MIMO képes és többcsatornát használó routerek minőségi ugrást jelentettek a vezeték nélküli hálózatok területén, így váltunk képessé például arra, hogy nagyfelbontású video streameket küldözgessünk a vezeték nélküli hálózaton a TV felé, megásva a sírját a 2010 körül még nagy népszerűségnek örvendő HTPC-nek.

Szoftver

Lássuk hát a szoftvert! Ahogy feljebb már írtam a Mercusys routerei kimondottan otthoni felhasználásra készülnek, így meglehetősen egyszerűek. Butának is mondhatnánk, de nem lenne jó kifejezés erre, mert bár egy profi eszközhöz képest keveset tudnak, otthoni környezetben messzemenőkig kiszolgálják az felmerülő igényeket.

Az AC 1200 esetén két módot választhatunk a beállításra. A Basic mód arra szolgál, hogy mindenféle képzettség és utána olvasás nélkül be tudjuk a router üzemelni. Egy egyszerű három lépcsős beállítást kell elvégezni, amiben beállíthatjuk az internet kapcsolatunk fajtáját a szolgáltató által megadott adatok alapján, aztán az utolsó lépcsőben létrehozzuk az otthoni vezetéknélküli hálózatot. Bár manapság már nem tűnik nagy dolognak, hogy nem kell például a titkosítás beállításával foglalkoznunk, pontosabban nincs más dolgunk, mint hogy megadjunk egy nevet ami a hálózatunk neve lesz és egy jelszót amivel kapcsolódni tudunk. hat nyolc évvel ezelőtt még teljesen általános volt, hogy egy lakótelepen leültünk a házak között egy padra, és több tucat titkosítatlan vezeték nélküli hálózat között válogathattunk élvezve az ingyen net előnyeit. Ma már a Mercusys beállításaihoz hasonló módon a routereknél nem kell informatikai képzettség, hogy védett hálózatot hozzunk létre, nem is igen tudunk mást, mint jelszóval védettet alkotni.

A haladóbb felhasználók választhatják az Advanced módot, ami jóval több beállítási lehetőséggel bír. WiFinél, legalábbis a 2,4 GHz-es csatornánál létrehozhatjuk például a vendég WiFi-t ami saját névvel és jelszóval érhető el, leválasztva a lakásunk belső hálózatáról. Állíthatjuk a WiFi sebességét azzal, hogy milyen szabvány szerinti hálózatokat támogasson, és szükség esetén a csatorna beállítást is megváltoztathatjuk, ha a környezetünkben, például egy lakótelepen sok vezeték nélküli router ül ugyan azon a csatornán, és ez rontja a hálózatunk sebességét.

A Network Control részen szabályozhatjuk hogy például gyermekünk telefonja milyen időszakban használhassa a vezeték nélküli hálózatot, így elkerülve, hogy a hálószobájába csempészett telefonon éjfélig cseteljen a haverokkal alvás helyett, de persze beállíthatunk tartalomszűrést is, akár ezt s időzítve.

Az Advanced User részen kapcsolhatjuk a DMZ-t, csinálhatunk port átfordítást a Virtual Servernél, állíthatunk be routolást és használhatunk dinamikus DNS-t, hogy az otthoni hálózatot mindig ugyan azon a címen (néven) érjük el, függetlenül attól, hogy a szolgáltatónk milyen IP címet oszt ki számunkra.

A System tolls a szokásos lehetőségeket rejti, mint például a firmware frissítése, időzóna beállítása, a gyári beállítások visszaállítása, illetve kapunk egy hasznos Diagnostic Tools nevű gombot, ami mögött pingelési és útvonalkövetési funkciókat találunk. Aki tudja, hogy ez mire való annak nem magyarázom, aki nem, annak meg felesleges úgyis. ? A lényeg, hogy például egy internet kimaradása esetén ezekkel kicsit bővebb információt adhatunk a szolgáltató supportosának, hogy melyik aktív eszközüknél lehet a probléma. Tapasztalatom szerint ezt a supportos sem érti meg, szóval igazából ezzel felesleges bajlódnunk.

Ahogy látható a szoftver tényleg olyan amilyennek egy ilyen otthoni eszköznél lenni kell. Beállíthatjuk a routert pillanatok alatt, de akár finom hangolhatjuk is a rendszert, átalakíthatjuk hálózatunkat dinamikusról fix IP címessé, nyithatunk portokat, stb. stb. stb.

Teszt – majdnem

Az előző cikkben Med1on kolléga egy elég jó kis tesztkörnyezetet hozott létre, és pontos mérésekkel igazolta a nála kipróbált eszköz erejét. El kell keserítselek titeket, én ilyet nem tudok. Ennek több oka is van. az egyik, hogy egy nem túl nagy albérletben lakom, ami lényegében egy nagy helyiégből és a konyhából áll, szóval nem nagyon tudok falakat varázsolni, amik majd csökkentik a jel erejét. A másik ok a fent már részletezett MIMO és többcsatornás lét a router esetén, aminek „sajnos” a lakás besugárzása nem jelentett nehézséget. Amivel megpróbálhattam meg izzasztani az volt, hogy az okosotthon eszközeimet, lámpákat gateway-t és egyebeket az AC 1200 nyakába aggattam, de meg sem kottyant neki a dolog. Ez mondjuk bíztató, hiszen egy notebook, egy TV, 6 okoslámpa, egy okos infra távirányító, egy okoskonnektor, két telefon és két tablet lógott rajta egyidőben. Azt tudni kell, hogy az okosotthon eszközöknél, mivel felhőszolgáltatással egy kínai szerverre kapcsolódva dolgoznak a csomagvesztések elég jól érzékelhető hibákat képesek okozni. Például nem kapcsol fel a mozgásérzékelőre kötött lámpa, vagy nem vagy sokadjára reagál a parancsra az okos infra távirányító. Nos, nálam ilyen jelek nem voltak.

Szóval az a helyzet, hogy mérések helyett maradt a gyakorlati teszt, ami mint a fentiek mutatják jól sikerült. Ez alapján bátran merem ajánlani nagyobb családoknak is a routert, mert láthatóan nem rokkant bele a sok WiFi-s eszközbe.

Értékelés

A Mercusys AC 1200 nem egy drága darab. Forgalmazótól függően 8 és 10 ezer forint közötti áron szerezhetjük be. Ennek ellenére, ahogy azt már többször kifejtettem messzemenőkig alkalmas arra, hogy otthoni környezetben – nagyon óvatosan mondom- félprofi környezetbe megállja a helyét. Nyilván nem ez utóbbi a területe, így azért mégiscsak azt javaslom, hogy ha a cég irodájába keresel routert, akkor ne ezt vedd meg, nézz egy profibb TP-Liket, hogy a cégcsoportnál maradjunk.

Otthonra viszont tényleg tökéletes választás, mert laikusok is képesek védett WiFi hálózatokat létrehozni vele, mert képes arra, hogy sok eszközt kiszolgáljon, és arra is, hogy gyermekeink internet használatát is szabályozni tudjuk vele. Ez utóbbi pedig nagy érdem, sok fejletteb eszközzel találkozom, amiben nincs ilyen jellegű szűrés.

A végkövetkeztetés tehát az, hogy az előző tesztben kipróbált Mercusys MW325R-hez hasonlóan ez a hardver is megérdemli az ajánlott plecsnit, azzal a fenti megkötéssel persze, hogy otthoni felhasználásra ajánljuk.

A TP-Linknek újfent köszönjük, hogy kipróbálhattuk ezeket az eszközöket! Jövő hónapban jövünk még egy harmadik, immár rövidebb ismertetővel, és két-három egyszerűbb eszközzel, hogy a Mercusys portfóliójának a mélyét is feltúrjuk. Addig is várjuk kérdéseitek a Mercusys AC 1200 roterrel kapcsolatban, amire tudunk válaszolni fogunk!

A Mercusys AC1200 router most az alábbi vásárlás gombra kattintva akciós áron, 7990 forintért vásárolható meg hazai, megbízható forgalmazónál.