Leteszteltük: GIGABYTE BRIX – egy újabb tégla a falban
Kicsit sablonosan azt mondhatjuk, hogy a fal, amibe a BRIX (nem brick) illeszkedik, nem elválaszt, hanem összeköt minket egy új világgal, egy digitális világgal. Szép lassan elfelejthetjük a hatalmas, nehéz és hangos számítógépeket, hiszen napjainkban már szinte minden területen a miniatürizálás az, ami dominál. Emiatt, szinte meg sem lepődünk, amikor egy újabb apró gépről kapunk hírt. Egész más azonban hírt kapni egy ilyen eszközről, más megnézni a fotókon, és NAGYON más ezt kézbe fogni.
Talán sokan vannak, akik emlékeznek arra a nem is túl távoli időre, amikor a miniatürizálás egyik élharcosa a VIA volt. Apró, legalábbis az akkori mércével mérve kicsi alaplapok, ezekre integrált harmatgyenge processzorok. Mégis, aki valóban kicsi gépet szeretett volna építeni, annak nem nagyon volt más választása.
Mai szemmel nézve, az akkori mini gépek is hatalmasak már, legalábbis akkor, ha egy BRIX méretű masinával hasonlítjuk össze. Ez mondjuk nem is csoda, akkor sem, ha nem csak azon gondolkozunk el, hogy mennyivel lehet kisebb a GIGABYTE BRIX alaplapja, egy akkori alaplapnál. Ennél sokkal több minden változott.
Az egyik, talán legfontosabb változás, hogy az optikai meghajtók jelentősége erősen csökkent. Amikor azt hittük, hogy a DVD-nek vége, az új megváltó a Blu-ray lesz, akkor kiderült, hogy az USB felületű háttértárak sokkal egyszerűbben használható médiahordozók. Napjainkban pedig már itt vannak, a küszöbön toporognak az SSD-re épülő USB drive-ok, igaz, az áruk még elég borsos.
Ha pedig már az SSD-nél járunk, akkor rögtön eszünkbe juthat a következő hardver, ami elengedhetetlen volt néhány éve, ez pedig nem más, mint a merevlemez. Igaz, akkoriban is léteztek már 2,5 colos notebook meghajtók, de ezek mérete még mindig óriási a mostanában egyre olcsóbban kapható mSATA SSD meghajtókhoz képest.
És mi a harmadik tétel, aminek a méretcsökkenést köszönhetjük? Természetesen az integráció! Manapság egyre több mindent zsúfolnak a gyártók a központi egységbe, a CPU-ba. Már nem kell grafikus kártya, nem kell külön lapka, hogy a memóriavezérlőnek helyet adjunk. Ráadásként, a sokszor emlegetett Pentium 4 csőd is itt van, vagyis azaz időszak, amikor az Intelnél ráébredtek, hogy az órajelek őrült emelése helyett sokkal kifizetődőbb a processzormagok számának növelése. Persze, az így előálló mérséklődés a hőtermelésben nem lenne elég, kellett az is, hogy új technológiák lépjenek be a gyártásnál, és az is, hogy csökkenjen a csíkszélesség.
Mindezen változások eredménye most itt pihen az asztalomon. Elegáns fekete doboz egy nagy kékszínű BRIX felirattal.
