37,3 millióra nőtt az adathalász támadások száma
Az elmúlt 12 hónapban 37,3 millióra nőtt az internet felhasználókat ért adathalász támadások száma világszerte, az egy évvel korábbi időszakban mért 19,9 millióról a Kaspersky Lab felmérése szerint.
A legtöbb adathalász támadást az e-mail szolgáltatások, a közösségi oldalak, a bankok, a pénzügyi szervezetek, valamint a webshopok felületein követték el – ismertette a végfelhasználói biztonsági megoldásokat gyártó vállalat pénteki közleményében.
A támadások 87 százalékban azokat érintették, akiket már korábban is céloztak a kiberbűnözők a Facebook, a Yahoo, a Google és az Amazon felületein.
A 2013 júniusában végzett felmérés azt mutatja, hogy a spam e-mailek egy része gyors növekedésnek és mutációnak indult a kiberbűnözők új és változatos módszerei miatt.
Az elmúlt egy évben indított adathalász támadások átlagosan napi 102 ezer embert érintettek világszerte, ez kétszer annyi, mint egy évvel korábban. Az adathalász támadásokat leggyakrabban Oroszország, az Egyesült Államok, India, Vietnam és az Egyesült Királyság állampolgárai ellen indították. Vietnam, az Egyesült Államok, India és Németország területén megduplázódott a támadások száma az előző évhez képest. A legtöbb adathalász szervert az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Oroszország és India területén regisztrálták.
A legtöbbször a Yahoo, a Google, a Facebook és az Amazon alkalmazásait támadták, ezek az adathalász támadások 30 százalékát tették ki. Az esetek 20 százalékában másolták le banki és más pénzügyi szervezetek weboldalait a csalók. A top 30 célzott weboldal között olyan nevek szerepelnek, mint az American Express, PayPal, Xbox Live és a Twitter.
Az összes regisztrált adathalász támadás 12 százaléka levélszeméten keresztül érkezett az áldozatokhoz, 88 százalékban pedig hivatkozások segítségével értek célba, böngészőn vagy üzenetküldő rendszereken (Skype) keresztül.
Az internetes csalók a legtöbbször egy meglévőhöz teljesen hasonló és népszerű, ám hamis weboldalt (e-mail levelezőrendszer, internetes bankfelület, közösségi oldalak) hoznak létre, amelyek segítségével elhitethetik az áldozatokkal, hogy a valós oldalon járnak. A gyanútlan felhasználók megadják a személyes adataikat, és titkos jelszavukat, amelyekkel visszaélve a csalók további anyagi károkat tudnak okozni. [MTI]
