Elérkeztünk az utolsó oldalakra, amik — ahogy eddig is — az összefoglaló felületét jelentik. A végső értékelés megírásánál egyrészről könnyű, más részről viszont nehéz a dolgunk. Nehéz, mert a sok leírt kritika ellenére azt kell mondanunk, hogy igazán rossz ventilátort nem láttunk. Lehet, hogy a cikket olvasva úgy tűnt, hogy igen, de azt kell mondanunk, hogy a különbségek nem voltak szörnyű nagyok, a jók és a jobbak között kellett különbséget tennünk. A jó tulajdonságokat igyekeztünk kiemelni, a rosszakat kihangsúlyozni, hogy érezhető különbségeket lássunk.
Emiatt az értékelésben a rossz dolgokra kevésbé szeretnénk kitérni, inkább a jókat említjük, illetve a cikk írása alatt kialakult benyomásainkat osztanánk meg olvasóinkkal.
Kezdjük a csapágyakkal! A szereplők között mind a három fő csapágytípus megtalálható volt, és általánosságban minden esetben azt kaptuk, amit vártunk. A golyóscsapágyas megoldások közül kiemelkedően jól szerepelt a Scythe Gentle Typhoon, igaz, ez a típus a légszállításban nem jeleskedett, de zaj tekintetében elvarázsolt minket. Ebből is látszik, hogy a golyóscsapágy is lehet halk, a technológia ezt is megengedi.
Folyadékcsapágyban az uralkodó egyértelműen a Scythe S-Flex. Nem rossz a Noctua sem a teszt egyéb résztvevőihez képest, de a folyadékcsapágynak mégis egy más kategóriának kell lennie.
Siklócsapágyban a legtöbbet az Englide nyújtotta. Szinte már egyenrangú volt az S-Flex ventikkel, ami — valljuk be — nagy szó. Kimondottan csendes volt a Scythe siklócsapágya is, zaj tekintetében ez is az ajánlott kategória. A zajmérések kapcsán ismét ki kell emelnünk, hogy módszerünk bár nem volt tökéletes, megfelelően árnyalt képet adott a légkergetőkről. A teszt elemzésében leírtak szerint néhány ventilátor elvérzett a rezgés miatt, de ezen a problémán néhány szilikon bakkal könnyen lehet segíteni. Az is kiderült, hogy a ventilátorokba épített folyadékcsapágy igazán csak alacsony fordulaton tud elvarázsolni minket. Magas fordulaton bizony ez sem halk, példa erre az S-Flex 1600-as fordulatú 12 centiméteres darabja, ahol a mért zajt nem csak a szélzajnak köszönhettük.
Zaj tekintetében hasonló tapasztalatunk volt a golyóscsapágyas darabokkal is, de ez nem meglepő. A legkiegyensúlyozottabb teljesítményt a siklócsapágyak adták.
A légszállítás mérése okozott meglepetéseket. Ahogy az eddig is egyértelmű volt, a magasabb fordulat nagyobb légszállítást eredményez, persze nagyobb zajjal karöltve. Ami a teszt érdekességét adta, az a Noctua ventilátorai esetén tapasztalt eltérés a gyári és a mért értékek között. Nem hisszük, hogy a tesztünk hajszálpontos eredményt adott. Hisszük, hogy egy gyári tesztpad pontosabb eredményt ad, de azt is hisszük, hogy nem lehet véletlen, ha egy gyártó minden egyes versenyzőjénél egyforma eltérést találunk, ráadásul a rossz irányba. Végiggondoltunk mindent. Próbáltuk a dolgot magyarázni, de nem sikerült. Nem tudtuk az eredményt semmire ráfogni. Először azt hittük, hogy a mérőcsőben túlnyomás lesz, és a 12 centiméteres ventik furcsa lapátprofilja miatt elenged valamennyi levegőt, emiatt nem pontos az eredmény, de aztán kiderült, hogy a hagyományos profil esetén is fennáll a mérési anomália.
Ez volt a helyzet a Scythe két 12 centiméteres ventilátorával is. Szerencsére a többi típusnál többé-kevésbé a gyári adatokat közelítő eredményt kaptunk. Végezetül nincs más hátra, mint a verseny eredményének kihirdetése!
