35 ventilátor bemutatója és tesztje
Ahogy azt már jeleztük, a tesztben két mérést végeztünk el. Egyrészről a zajról, más részről a légszállításról próbáltunk információt szerezni.
Zaj mérése
A zaj mérése tűnt problémásnak, hiszen a magas háttérzaj miatt a ventilátorok alacsony zajkibocsátását nehéz volt mérni. Emiatt egy érdekes módszert eszeltünk ki, melyről utóbb kiderült, hogy a hibái az előnyeivé váltak.
A mérést egy teljesen zárt 30 × 30 × 20-as kartondobozban végeztük. A ventilátorok a zajmérővel ellentétes irányba fújták a levegőt, így a szélzaj kevésbé befolyásolta a mérést. A légkergetőket természetesen azonos távolságra helyeztük el a műszer fejétől.
A mérés hátránya az volt, hogy a kis tér miatt a keletkező zaj jócskán felerősödött, de pont emiatt sikerült releváns eltéréseket megfigyelni. A doboz másik előnye az volt, hogy ragyogóan vezette a rezgést, ezáltal a ballanszírozás hibái is kijöttek. Ez utóbbi tény az, amit asztalon mérni nehezen lehet. A kezünkkel érezzük ugyan a rezgést, ha az asztal lapjára helyezzük a ventilátort, akkor rossz esetben tapasztalunk egy kis zizegést is, de így nehéz lett volna megítélni, hogy melyik ventilátor mennyire rezgeti meg a házunkat. A doboz ebben sokat segített, így némileg árnyaltabb képet kaptunk a termékekről.
A grafikonok értékelésénél fontos tudni, hogy a közölt adatok a ventilátorok egymáshoz viszonyított eltérését mutatják, így mind a két grafikonnál találhatunk egy nullás darabot. Ez nem azt jelenti, hogy annak a ventilátornak nem volt hangja, csupán azt, hogy a leghalkabb volt a mért darabok közül.
Légszállítás mérése
A légszállítás méréséhez egy szélkerekes anemometert kölcsönöztünk ki a Magyar Tudományos Akadémia műszerkölcsönzőjéből. A műszerrel tehát nem volt probléma, annál inkább a mérőpad elkészítésével. A kölcsönző szakemberével történt egyeztetés után egy nagyjából 120 centiméter hosszú, kör profilú csövet használtunk, aminek az egyik végére hungarocellből, és szivacsból készítettünk adaptereket, amik a ventilátorok méretéhez igazodtak. A cső hossza lényeges volt, mivel minimum egy métert ajánlottak ahhoz, hogy a csőben keletkező örvényléseket megelőzzük, és pontos eredményeket kapjunk.
A mérések elején kaptunk néhány érdekes értéket, de összességében elmondhatjuk, hogy a kapott számok alkalmasok arra, hogy bizonyos tendenciákat vegyünk észre a gyártók által megadott értékek és az általunk mért számok összehasonlításával.
Az eredményekre, illetve a magyarázatukra most nem térnénk ki, lesz erre alkalom a légszállítás mérésének oldalán.
Következzenek tehát az eredmények, lapozzunk!
