VapoChill Micro – léghűtés az Asetektől

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Úgy látszik, nagyobb szeletet kíván hasítani a számítógépes hűtések képzeletbeli tortájából a dán Asetek.

 

A most bemutatott hűtő a cég eddigi termékeivel ellentétben nélkülöz mindennemű extrémitást a hűtés módja terén. Ma már egy hőcsöves megoldás abszolút nem számít különlegesnek, és jelen helyzetben bizony egy ilyen processzorhűtővel állunk szemben.

VapoChill Micro FL1  VapoChill Micro X-széria

Rögtön háromféle változatban kerül a piacra, ám ezek között nincsenek hatalmas eltérések. Az FL1 utónevű verzió ventilátor nélkül érkezik, így a rendszerkövetelmények között szerepel az is, hogy számítógépünknek rendelkeznie kell egy 120 milliméteres ventilátorral ellátott tápegységgel is, mivel e nélkül a hűtés hatásfoka jócskán lecsökkenhet. Természetesen egy jó légáramlású házba beszerelve az sem okozhat problémát, ha esetleg tápegységünk is passzív hűtésű. 145 × 135 × 50 milliméteres befoglalóméret és 297,5 grammos tömeg jellemzi.

Az X1 és X2 mindössze abban különböznek egymástól, hogy az első réz-, a második pedig nikkelezett rézbordákkal rendelkezik. Tömegük 278 gramm, méretük 139 × 98 × 50 milliméter. Ezek az értékek felszerelt ventilátorral értendők. Sajnos arról semmi információ nincs az Asetek oldalán, hogy milyen 9,2 centiméteres légkavaró egységgel állunk szemben. Az újdonságokat LGA775-ös és Socket 478-as Intel, illetve 754, 939 és 940 tűs foglalatokba illeszkedő AMD központi egységekre felszerelhető változatban is megvásárolhatjuk.

Áruk huszonhét eurótól fog indulni. A nagyközönség előtt holnap, március tizedikén mutatkozik be a hannoveri CeBIT-en. Az első példányokat május elsejétől szállítja a vállalat a kereskedőkhöz.

Thermaltake Giant II

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

„Minden kezdet nehéz… de vannak melyek könnyebben kezdődnek.” 

A fenti mondat akár a reklámszövege is lehetne cikkünk alanyának, a Thermaltake Giant II-nek, hiszen az általa bemutatott videokártya hűtés, a már régebben létező és sikeres Zalman ZM80A-HP tükörképe. A fejlesztők ezzel nyílván tisztában voltak, de mivel még éreztek benne kiaknázatlan lehetőséget, így hát megalkották a saját márkanevük alatt. A Thermaltake-ről érdemes tudni, hogy házai (Xaser) és hűtései elismerten az élvonalba tartoznak, és e cikk írásakor termékpalettájukat jelentősen kibővítve bemutatták a Xaser házakhoz stílusban passzoló monitorokat, billentyűzeteket, és hangfalrendszereket, amelyek szinte biztos sikert könyvelhetnek majd el a számítástechnika piacán.

A Giant II csomagolása inkább praktikus, mint szép, de az embert ebben az esetben úgyis csak a tartalom érdekli. A Zalman hűtéséhez képest 2 dolog tűnik fel azonnal: a Giant II színe ezüst, a borda közepén pedig egy apró, 45x45-ös ventilátor díszeleg, így segítve(?) a hő mielőbbi elvezetését, de egyszersmind aktív hűtéssé avanzsálva az óriást, lemondva a mindenki által óhajtott csendről. A hűtőbordák anyaga alumínium, a hőleadó felület méretét sajnos sehol sem említik, így csak annyit mondhatok, hogy kb. akkora vagy egy kicsivel nagyobb, mint a Zalman megoldása. A Zalmanhoz képest egy látható különbséget fedeztem fel az anyagban: a Giant II bordájának „törzse” és lamellái vékonyabbak de hosszabbak, a súlya pedig nagyobb, mint a 400 grammos Zalmané (pontosan 448 gramm), köszönhető ez az elülső borda fejrészének, mely igen nagy. A hozzáadott dobozt kibontva meglepődve tapasztaltam, hogy kétféle színű szereléket adnak hozzá: egy ezüst- és egy rézszínűt, tehát kinek mi tetszik jobban, én mindkettőből választottam. A GPU-ra helyezendő bordafej tömör és vaskos alumínium, ami most nem hátrány, hiszen ez is elegendő hőt von el, és a súlya így is elég nagy, tehát nem érdemes mást használni (persze ki tudja milyen lett volna rézből…). A hozzáadott szerelékek furcsa módon az olcsóság, pontosabban a minél kisebb gyártási költség hatását keltik, ezt akkor vesszük észre először amikor a GPU bordafejére rátesszük az alumínium leszorítólapot amelyen vannak furatok – csak éppen a bordafejen nincs hová becsavarni a csavarokat. A turpisság egyből kiderült mikor megnéztem a hátoldali elemet, ott már bizony voltak furatok, tehát a leszorítólap univerzális. Szerintem a furat hiánya hiba, hiszen van értelme a rögzítésnek, biztosabban tartja az elemet. A hővezető cső tiszta alumínium és igen könnyen hajlítható, tehát VIGYÁZAT: igen könnyen el is törhető!

 

 

 


 

A Heatpipe (hővezető cső) elve nem újkeletű dolog és működése sem túl bonyolult. A csőben egy furat található, melyben gáz, vagy könnyen párolgó folyadék van, így ha a GPU hőt kezd el termelni, az elindít egy láncreakciót, a gáz felmelegszik (hőt von el), majd elindul vándorútra a csőben, a cső magasabb és hidegebb részén egyszerűen lehül, és visszatér a melegebb alsó részbe. A „magasabb” és „alsó” szócskák bizony nagyon fontosak, hiszen szerelés során is csak egyféleképpen szerelhetjük csak be a csövet különben néhány perc múlva odasül a GPU, hiszen nem megfelelő a hűtési folyamat. A szerelés nem túl bonyolult, de a hibák elkerülése végett inkább pontosan leírom. A hűtést ATI ésNVIDIA kártyákhoz ajánlják, én egy ATI 9000 Pro-n, és egy ATI 9800 Pro-n próbáltam ki, de a nálam lévő FX 5800-ra is fetehettem volna (hogy miért nem tettem azt lásd később). A képeken mind a 9000 Pro, mind a 9800 Pro látható, csak hogy lásd mindkettőre felszerelhető a Giant. Tehát a szerelés menete:


1. Távolítsd el a régi kártya hűtését! A régi borda eltávolítása általában nem túl nehéz, a kártyákon általában egy műanyag csappal rögzítik a bordát, így a kártya hátoldaláról visszanyomva a csapot leszedheted.

2. Helyezd fel az új GPU bordát! A csupasz GPU-ról ha szükséges távolítsd el a régi hűtőpasztát, és kenj fel újat. A csomagból vedd elő azt a bordát melynek a talpán nincs egy fekete szigetelőlap. A képen látható módon helyezd a GPU-ra. FIGYELEM! Mint látszik a borda nem szimmetrikus, és ennek igen nagy a jelentősége: a felmelegedett gáz vándorútja során felfelé halad és mint a 7-es képen látszik a cső elhelyezkedését is így tervezték meg, ha beszereled a kártyát egyértelművé válik a gáz útja. Ha rosszul szereled be nem indul be a folyamat! Tehát a szimmetriavonaltól lejebb kell hogy legyen a cső vájata, nézzen a kártya AGP csatlakozója felé.

 

3. Tedd rá a leszorító lapot! A leszorítólap sínpárjába további kart rögzíthetsz, melyekkel a kártyák eltérő furatnagyságait követheted. Fontos! Ha nincs szükség a karokra, mert a furatok épp alattuk találhatók (mint a képen) vedd le őket!

 

4. Rögzítsd a GPU bordáját! Vedd elő a két hosszabb csavart és a furatokon keresztül rögzítsd a másik oldalon úgy, hogy alátétet helyezel a rögzítőcsapok alá! Az alátét elengedhetetlen, hiszen nem akarunk zárlatot okozni a kártyán. Figyelem! Nem kell a csavarokat nagy erővel meghúzni, mivel a karok (vagy maga a lap is) meghajolhatnak, deformálódhatnak!

 

5. Rögzítsd a hátoldal bordáját! Első lépésként vedd elő a hátsó bordát, és csavarozd rá a hozzáadott 4 csavarral a leszorító lemezt (és igény szerint a karokat). Ezután helyezd fel a kiálló csapokra és a lezáróval rögzítsd! Vigyázat! Csakúgy, mint a GPU bordájánál, itt is fontos, hogy milyen irányban rögzíted a bordát. Itt, pont fordítva legyen, tehát a cső hornya ne az AGP csatlakozó felé legyen!

 

6. Ellenőrizd a munkádat! Próbaképpen helyezd be a csövet a hornyokba, ha mindent jól csináltál akkor a cső iránya és görbülete, ugyanolyan, mint az alábbi képen.

 


 

7. Helyezd fel az elülső hővezető bordát! Először is vedd ki a csomagból a hővezető pasztát, és a GPU bordáját és a hornyot kend be. Helyezd el a hővezető csövet (kend be ezt is), majd rakd rá a nagy bordát és rögzítsd 4 csavarral. Tipp: a nagy borda hornyát is bekenheted hővezető pasztával, de ne túlságosan.

 

8. Helyezd fel a hátsó hővezető bordát! A menete szinte ugyanaz: kend be a bordát és/vagy a hővezető csövet, majd a bordát helyezd fel és rögzítsd a 4 csavarral. Vigyázat! A hátsó bordának az elülső borda ALATT kell elhelyezkednie!

 



9. Szereld fel a kis ventilátort és a takarólemezt, és kezd el gyönyörködni ebben a monstrumban.


A gyártó állítása szerint, a Giant II mindenféle ATI és NVIDIA kártyához passzol, ami többé kevésbé igaz is. Én egy ATI 9000/9800 Pro-n és egy NVIDIA FX 5800-on próbáltam ki. Az ATI kártyákra gond nélkül felszerelhető, de az FX-nél már kissé másképp fest a helyzet. A probléma abból adódik, hogy az FX-ek hűtése mindig más és más, egyetlen gyártó sem követi az NVIDIA referencia hűtőjét. A GPU oldalán lévő hűtést leszerelni, és a Giant elülső bordáját feltenni nem nehéz, bőven elférnek a kondenzátorok és a hűtőbordák, a gond a hátsó részen található, méghozzá a memóriahűtéseken. Mint az alábbi képen látszik a hátsó borda háromszög alakú, és ez a stílus (némi változtatással) mindenhol ugyanaz. Ezt a bordát, hogy a furatokhoz hozzáférj mindenképpen le kell szedni, és valamilyen alternatív megoldást találni helyette. Ezen a képen még könnyű dolgunk van, egyszerűen bevágom a borda közepét annyira, hogy elférjen a Giant hátsó bordája, DE sajnos minden kártyán más megoldást találunk. Tehát ha a kártyánkat szemrevételezve úgy gondoljuk, hogy van esélyünk a sikerre, akkor gondolkodás nélkül vágjunk bele, mert az eredmény igen impozáns lesz és nem csak külsőleg.



A tesztek során a GPU hőmérséklete érzékelhetően csökkent, és a túlhúzásra is sokkal jobban reagált, de – és ez a nagy hátránya a Giant-nek és a Zalman megoldásának is: a memóriák hűtése (ez inkább a hátsókra vonatkozik) nem, vagy csak nehezen megoldható, így a memóriák sebességét nem tudjuk annyira növelni. A tesztben egy AMD XP 2200+ társaságában az ATI Radeon 9800 Pro 5783 pontot teljesített a Futuremark 3DMark03-ban (330-as javítással), a következő tuningolt értékeken:



A Giant bordája a tuningolt 9800 Pro működése alatt eléggé felmelegedett, de így sem tapasztaltam semmiféle negatív hatást. Én mindenesetre egy, a fiókomban talált Cooler Master processzorhűtőről leszedtem a ventilátort és a borda hátsó részére rögzítettem, így egy igazi szörnyet kaptam, mely nem volt túl szép és túl hangos sem, mivel kisebb feszültségen üzemeltettem. A kártya elején lévő apró ventilátor szerintem teljesen felesleges, egyrészt hangos, másrészt épp oda fújja a meleg levegőt ahova nem szeretnénk. Ha megnézitek az alábbi jobb oldali képen, a Giant-tel felszerelt kártya 2 db PCI helyet követel tőlünk, ami elég érzékenyen érinthet egyeseket, így érdemes ezt is számításba venni. Ami előnye lehetett volna a Giant-nek a Zalman megoldásával szemben: ha a hátsó borda hozzáér a kártya hátoldalához és azt is hűti, de sajnos ez nem minden esetben igaz. Míg a 9000 Pro-nál finoman felfeküdt a hátoldalra, addig a 9800 Pro hátsó részétől kb. 1 mm-re volt, így azt mondhatom ne számítsunk arra, hogy hozzáér a hátsó felülethez (sajnos). A Heatpipe elv a gyakorlatban is bevált, míg a borda első részén 43 fok volt, addig a hátsó részen 49 fokra nőtt a hőmérséklet, tehát az elv működik (megjegyzem az FX 5800-as hátsó bordája 63 fokos volt). Egy utolsó tipp a végére: összeszerelés, behelyezés és bekapcsolás után egy 15 perc múlva, mikor már meleg a kártya vegyük ki és húzzuk meg újra a csavarokat mindkét oldalon, ugyanis fellazulnak!



Összegzés

Nehéz lenne eldönteni, melyiket is válasszuk: a régóta piacon lévő Zalmant, vagy az új óriást a Giant II-őt? Ugyanaz az anyag mindkettőnél, nagyobb hőleadó felület a Giant-nél, de jobb anyagú (arannyal bevont réz) hővezető cső a Zalman részéről, mindkettő ára hasonló. Én a magam részéről egyértelmű döntetlent hírdetek, egyetlen egy rosszpontot írok csak plusszban a Thermaltake neve mellé: ha már csináltak egy, a Zalmanhoz hasonló hűtést, miért nem tudtak valami újdonságot hozzátenni, mely jobban eladhatóvá tenné?


A cikkel kapcsolatban minden megjegyzést, kritikát, tippet szívesen várok ide: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Thermaltake SubZero4G

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

A számítástechnikában néha a dolgok lassan változnak. Nézd csak meg hány éve dugdosunk be mágneslemezeket a floppymeghajtónkba, vagy nézd meg milyen sokat kellett várni ahhoz, hogy az alaplapi bioszfrissítés ne legyen rémálom, és ma már ha el is rontod, egy kapcsolóval (vagy automatikusan) azonnal visszaállíthatod a régi beállításokat, ha mindezt támogatja az alaplapod. A hűtéstechnikában régóta nincs óriási újdonság, csak a már ismert elemek finomításaival találkozhatunk, gondoljunk itt a Zalman termékeire, de ide sorolhatjuk a folyadékos hűtőmegoldásokat is. Mind-mind egy kicsit jobb, más kialakítású, talán egy kicsit halkabb vagy érzékelővel ellátott, különleges anyagú és különleges bordázatú termék. Ezek mind apró (és sokszor fontos) dolgok, de az ember mindig éhezik az új, és ismeretlen dolgokra, de a hűtéstechnikában eddig semmi ígéretes megoldást nem láthattunk. Azután találkoztam a SubZero-val.


Kb. másfél évvel ezelőtt hallottam először az ún. Thermal-Electric Cooling-ról (TEC), mely nagyjából hőelektromos hűtést jelent. Az akkori beszámolók semmiféle adatot nem tartalmaztak, mindenki csak kísérleti stádiumban lévő eszközökről beszélt, amit őszinte leszek nem nagyon értek, hiszen a technológia adott volt, akkor mire is vártak a gyártók? Néhány hónappal ezelőtt már jöttek az első hírek, hogy a Spire és a Thermaltake lesz az első, akik TEC alapú eszközöket dobnak majd a piacra. Azután eljött a nagy nap és a Wentil-Tech Kft. jóvoltából a táskám mélyén már ott lapult a gyöngyszem, a Thermaltake SubZero4G™, mely az első ilyen megoldású hűtés a magyar piacon. A doboz átlagos minőségű, és jó grafikával megáldott. Kinyitva egyből megcsodálhatod a PCI csatolású központi vezérlőelemet, a 3 led-es világító házhűtőt, illetve vásárlásod értelmét, a processzorhűtőt. Találsz még benne egy pár oldalas leírást is, melyet a beszereléshez lehet hasznosan felhasználni.



A technológia alapját az 1834-ben felfedezett, ún. Peltier-effektus képezi. A Peltier-hűtő két vékony porcelánlap között lévő félvezető lapokból álló eszköz, melynek két oldala közt - megfelelő áramerőség és feszültség mellett - állandó a hőmérsékletkülönbség. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot: a SubZero4G™ alsó részén két különböző fém található, melyek érintkezési felületén keresztül áram halad át és köztük hőáramlás indul el. Ez azt eredményezi, hogy létrejön egy hideg, illetve egy meleg oldal. A hideg oldal a processzor magjával érintkezik, a meleg oldal pedig a hűtőbordával, a meleget természetesen a borda és a ventilátor segítségével vezetjük el. Az ember el sem hinné, de ezt a technológiát használják például akváriumok hűtésénél is, sőt: digitális kamerákban is alkalmazzák és emellett még az ipar számos területén megtalálható. A képeken te is láthatod azt a két vezetéket, melyből az egyik (a piros) a ventilátor meleg oldalához csatolódik, a másik (a fehér) a hideg oldalhoz, emellett az egész rendszer lelkét az a két fehér kerámialap közé zárt lukacsos fém képezi.





A dobozból kivéve a processzor hűtőjét feltűnik, hogy elég súlyos, pedig a hűtőborda alumíniumból készült. Persze a magyarázat egyszerű: a talp elég vaskos és az alján található peltier-elemnek van jókora súlya. Először a házhűtőt szereltem be, melyről csak jókat mondhatok: csendes, a 3 db világító lednek köszönhetően pedig a látvány sem utolsó. A végén lévő csatlakozópárt természetesen nem csak a vezérlőkártyába dughatjuk, hanem egy szabad tápcsatlakozóra is. A következő lépés a processzor hűtése volt. A képeken látszik, hogy a hűtő alján egy polírozott tiszta réz lap van, így nem mindegy hogyan szereljük fel a hűtőt! Miután a kapcsokat behelyeztük nem nyugodhatunk meg, mert nem biztos, hogy a hűtőnk síkban felfekszik a bordára, lehet, hogy a processzor műanyag tokján pihen éppen! Próbaképpen én is kipróbáltam mi is történik ilyenkor, és elmondhatom, hogy jobb óvatosnak lenni, mert a helytelen felfekvéssel tönkretehetjük drága processzorunkat (szemléltetésképpen lásd a legalsó ábrát). Az utolsó elem a PCI csatolású vezérlőkártya volt, melyen 3 led tájékoztat minket a kártya, illetve a hozzácsatolt elemek állapotáról (van-e tápfeszültség, működnek-e a házventilátorok, illetve a processzroventilátor stb.). A kártyából még kikandikál egy elég hosszú vezeték is, melynek végén egy mikrokapcsoló található, állapotai: benyomva csendes üzemmód, kikapcsolva pedig teljes erőbedobással dolgozik a SubZero. Ha lehet, mindig kapcsoljuk ki, mindjárt megértitek miért. A vezérlőkártya sok mindent tud, ez a lenti ábrából is kiderül, de ami számunkra fontos, hogy intelligensen vezérli a rábízott elemeket, semmiféle szoftver telepítésére nincs szükség. A tesztek során, ha terhelés alatt volt a gép mind a ház, mind a processzor hűtőjének ventilátorát magasabb fokozatra kapcsolta, de ha kiléptem belőlük visszaállt a régi rend, vagyis az alacsonyabb fordulatszám. Az elemek összeszerelése után következett a főpróba, elindítottam a gépet. Azután csak ültem, ültem, mert nem hittem el amit láttam. A 2200+ AMD XP hőmérséklete 29 °C fok volt. Nem hagytam így, a processzor FSB-jét 133-ról 150 MHz-re húztam és elindítottam pár processzorgyűrő alkalmazást. 15 percnyi megpróbáltatás után a processzor hőmérséklete még mindig csak 34 °C-os volt, ekkor feladtam, nincs mit tenni, a TEC hűtés MŰKÖDIK. Megjegyzésként: a Subzero 5 napja van a gépemben, folyamatosan néztem a hőmérsékletet és még egyszer sem láttam 34 fok fölé emelkedni, pedig mindent bevetettem, higgyétek el.

 

A hűtés része a dolognak tehát rendben van, de mi van a hanggal? Az egyik legnagyobb hibája a levegőhűtésnek, hogy a fordulatszám növekedésével egyenes arányban nő a ventilátor által keltett zaj. A Subzero specifikációjából kiderül, hogy még teljes terhelés alatt is „csak” 38 dBA zajterhelés produkál, amely igen szép egy szintén Thermaltake által gyártott Volcano 11 48 dBA-hoz képest. A zajterhelés, mint már írtam csak akkor nő meg, ha valamilyen géppróbáló programot futtatunk (játékok, tesztek, stb.), de akkor sem jelentősen, az átlagos zaj 25 dBA körül van. A ventilátor 3 pontos rögzítése is kiváló, semmiféle rezonanciát nem tapasztaltam. A SubZerot 3 típusban gyártják: az Intel P4 478, az AMD Athlon XP, és az AMD új éllovasa, az Opteron számára, tehát a jelen és jövő processzorai már kiválóan hűthetők. Furcsa, hogy nem találtam a specifikációk között, hogy melyik a legnagyobb processzor ahol még használható lenne a SubZero. Azután rájöttem, még nincs ilyen processzor, így azt hiszem a SubZero hűtőmegoldása még sokáig elég lesz tulajdonosai számára. A SubZero fogyasztása - és ez az egyik legnagyobb hibája - teljes terhelésen igen nagy, kb. 75 watt (de alacsony terhelésen ez 15 W) , így sajnos ez jelentősen növeli villanyszámlánkat! Sajnos ez a fogyasztás mind a TEC-nek köszönhető, dehát valamit valamiért.

 

Kattints a képekre a nagyobb méretért!

A processzorra mindig nagy figyelemmel szereljük fel a hűtőt, mert ha nem akkor elkövethetjük az alábbi hibát, amelynek következtében vagy túl melegszik a processzorunk, vagy megsértjük a felületét.


A Thermaltake SubZero4G™ jött, látott és győzött. Kiváló hűtési teljesítmény, alacsony zajterhelés, intelligens szabályozás, kiváló, csendes házhűtő. Csak a legjobbakat tudom mondani róla. Hátrányként csak a figyelmesebb szerelést tudnám felhozni, a fogyasztását, illetve az árát, mivel ezt a minőséget meg kell fizetnünk, így kb. 30.000 Ft-al leszünk könnyebbek vásárlása után. Persze ez szerintem reális és olcsó, hiszen vadonatúj megoldásról van szó, és mennyibe is kerül egy komplett vízhűtés? Na ugye. Ha valaki eddig a vízhűtés mellett érvelt, mert jobban hűt, vagy mert a zaj elhanyagolható, hát mindenképpen próbálja ki a SubZero-t, meg fog lepődni. Természetesen a SubZero nem versenyezhet a vízhűtés csendjével, de a zajterhelés érzékelhetően kisebb, mint a hasonló levegőhűtéses megoldásoknál (persze azért a Zalman hűtői még mindig vezetnek :). A SubZero ára ellenére sikeres lesz, ebben biztos vagyok, hiszen olcsóbb és kevésbé „macerásabb” mint a vízhűtés. Én valóban forradalmi jelentőségűnek érzem, és már csak arra vagyok kíváncsi, hogy a Spire és a Thermaltake mellett ki lesz a következő aki elkötelezi magát a TEC technológiája mellett. Mert csak ez lehet a jövője a léghűtésnek, ebben biztos vagyok.

Előnyök

  • fantasztikus hűtési teljesítmény
  • könnyű szerelhetőség
  • alacsonyabb zajterhelés
  • minőségi, világító házventilátor

Hátrányok

  • figyelmesebben kell felszerelni a processzorhűtőt
  • eszméletlen nagy fogyasztás

 

A cikkel kapcsolatban minden megjegyzést, kritikát, tippet szívesen várok ide: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Zalman CPU hűtések

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Tegnap s3nki apó aplikált az Ati Radeon 9700-as kártyájára egy friss Zalman ZM80A-HP VGA hűtőt, de úgy érzem a szerencsésebb én vagyok, mert nálam bizony 5 különféle Zalman hűtő tette tiszteletét és már egy napja mást sem teszek csak forgatom, csodálom őket. Tudom sokan vagytok kíváncsiak rájuk és érzem, ezek a hűtők széles körben el fognak terjedni, talán a cikk végére az is kiderül miért.

A cég
Hogy mennyire sikeres céggel is van dolgunk mi sem muatja jobban, mint hogy alig 4 éve alakultak meg és azóta jópár jogvédett újítást, illetve rengeteg díjat söpörtek be. Hogy az őrület mennyire elharapódzott azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy külföldön és kis hazánkban is óriási az érdeklődés a Zalman hűtőmegoldásai iránt, cikkek és bemutatók sora jelenik meg és minden teszter hívő lett. Én is.

A csomagolás, tartalom

A hűtők fóliázva, igényes tervezésű kartondobozban érkeztek (kivéve egyet, mert az kemény műanyag borításban volt). Minden hűtőhöz normál, a mindenki által ismert fehér hővezető pasztát csomagoltak, illetve a rögzítéshez szükséges csavarokat, lemezeket és műanyag idomokat. A hűtők mindegyike a dobozokban mozdíthatatlannak és védettnek bizonyult, így a vékony hűtőlemezek (ezek nem bordák!) biztonságban vannak egy könnyed esés után is.


CNPS6500B-Cu

Az elsőnek tesztelt Intel P4-re szerelhető hűtő egyben a legsúlyosabb is volt, hiszen a súlya 898 grammot, szóval majdnem 1 kg-ot nyomott! A szerelése a hozzáadott útmutató alapján gyerekjáték volt, de bevallom őszintén a házat csak óvatosan mertem fekvőből álló helyzetbe fordítani, mert féltem, hogy az óriási súly leszakítja a processzorral együtt a foglalatot. A hőleadó felület 52 db tiszta réz hűtőlemez (lamella), melynek mindegyikében ott díszeleg gyártójának neve, együttes felületük 3400 cm2 volt, ami óriásinak számít. A talpazat masszív és teljesen polírozott, a két oldalon csavarokkal összefogott. A hozzáadott 92 mm-es csapágyas (2 golyós) ventilátor rögzítése kissé meghökkentett, de néhány másodperc után már biztosan ült a helyén és a rajta lévő horony segítségével a ventilátor szinte szabadon állítható/csúsztatható bármilyen irányban. Alább megtalálhatjátok a hivatalos szerelési útmutatót, érdemes megnézni mindenkinek aki nem érti miként szerelheti össze e csodát. A hűtési jellemzők igen meggyőzőek (átlagosan 6-7 fokot esett a hőmérséklet a normál ventimhez képest), de úgy gondolom nem csak ezért fogjátok megvenni, hanem az őt körülvevő zajért, mert hogy az nincs neki. A hűtő fölé elhelyezett ventilátorhoz jár egy fordulatszámszabályzó is, mely 2 sebességet ismer, így 3 GHz-ig használhatjátok az ún. csendes módot, mely 20 dB zajjal jár, illetve 3 GHz felett a normál módot max. 32 dB zajterhelés mellett. Sajnos ezt az egyet nem találtam túl jó megoldásnak mert nem hiszem, hogy sokan szeretnének a házban turkálni csak azért, hogy szabályozzák a ventilátor fordulatszámát. A teszt során attól tartottam, hogy a 92 mm-es venti azon a hosszú karon, maximális fordulatszámon hajtva berezonál majd, de kellemesen csalódtam semmi ilyesmi nem történt. Sajnos ezt a típust jópáran egy egyszerű oknál fogva nem fogják tudni használni: csak olyan házba lehet betenni ahol a kártyákat csavarral rögzíted, tehát bármilyen más csavarmentes megoldásnál meghalt az ügy. Összességében el kell mondanom, hogy ez eddig a legjobb és legérdekesebb megoldás amivel valaha találkoztam, tanácsként csak 2 dolog: ezt a hűtőt csak jobb minőségű, "tágas" házba érdemes beletenni, mert kell neki a hely a benyúló hűtő ventilátor miatt, tehát itt érdemes megtervezni a ház hűtését (a levegőáramlást) is. A 2. tanács: ne használjátok a hozzáadott hűtőpasztát, tessék ezüsttartalmú pasztára kiadni a pénzt!

FONTOS: a számítógép nem szállítható a bordával, tehát ha erre vállalkozol akkor szereld le a bordát!


Installálás (278 KB)





CNPS6500B-AlCu

Ez bizony nem más, mint az előzőekben tárgyalt hűtőmegoldás, de itt nem réz, hanem alumínium lemezek adják a hűtőfelületet, így bár a hűtési jellemzői természetesen rosszabbak mint a réztestvéré, de a súlya kevesebb mint a fele, és átlagosan 3-4 celsius fokkal volt hűvösebb a normál (Spire) ventilátoromnál.



CNPS7000-Cu

A most következő hűtőt nem csak P4-re, hanem az AMD Athlon 64 (Socket 754) processzoraira is rászerelheted, persze nem hiszem, hogy nyomulna valaki hasonlóval :). Az elv hasonló az előzőhöz, nem bordák hanem rézlemezek adják a 3170 négyzetcentiméteres hűtőfelületet, de itt a ventilátor (szintén 2 golyós) már nem különálló egységet képez, hanem szerves része a hűtőnek. Érdekes, hogy szemre sokkal kisebbnek találtam a hűtőfelületet, pedig szinte megegyezik a 6500-as sorozatéval. A rózsaszerű kiképzés alatt bőven elférnek az alaplapi kondenzátorok, nem akad bele semmibe. A lemezek furcsán vékonyabbnak és hajlékonyabbnak tűntek mint az előzőnél (pedig nem), sajnos egyet egy apró kézmozdulattal meg is hajlítottam (de már nem látszik :), így nem árt óvatosabban bánni vele. A zaj mint olyan nincs. A legmagasabb fordulatszámon pörgetve sem adott ki annyit, hogy meghallottam volna munka közben, így összességében ő a legjobb Zalman hűtő, neki jár az aranyérem. A súlya óriási, tehát itt is igaz az, hogy a számítógép NEM SZÁLLÍTHATÓ a ventilátorral együtt! Egyetlen negatívumát találtam: az alján összefogott rézlapok vágnak, nincsenek lekerekítve (nem is igazán lehet őket), felhelyezésnél finoman kell bánni vele mert észre sem veszed és már le is törtél valamit!



Installálás (644 KB)




CNPS7000-AlCu

Kitalálhattátok, ez szintén az előző alumíniumból készült testvére, így nem vesztegetem rá a szót, a különbséget már tudhatjátok.



CNPS5700D-Cu

Utolsó tesztalanyunk alapvetően nem hordoz semmi különlegességet, mégis az teszi egyedivé, hogy a ventilátor tetején egy jókora légterelő pipa terpeszkedik, mely nevéből adódóan a kifújt levegőt tereli a megfelelő irányba. A megfelelő irányt az lentebb látható ábra szemlélteti, kialakításából adódóan így a hőterhelés is jóval kevesebb lesz a házban, tehát alacsonyabb hőmérsékletet értünk el az egyszerű műanyag pipa segítségével (okos ötlet igaz?). Anyaga tiszta réz és bár a hőleadó felülete jóval kisebb, mint az előzőekben bemutatott ventilátoroknak, nyugodt szívvel ráakaszthatod akár egy 3 GHz-es Pentium 4-re is, nálam majdnem úgy teljesített mint a tesztgyőztes CNPS7000-Cu. Egyetlen baj van vele: a mérete. Ezt bizony egy normál házba betenni elég buta dolog, hiszen a magassága több mint 15 cm, az én házamba csak leszedett oldallemez mellett fért be, így mielőtt bárki ezt a típust választaná mérje meg háza szélességét (tipp: egy Thermaltake Xaser II-ben mindenféle gond nélkül használható).



Installálás (40 KB)




 

 

Összegzés

Azt hiszem most már értitek miért lettem Zalman hívő én is. A Zalman által preferált "mindent a csendesebb számítógépért" elvet tökéletesen sikerült átültetni a fenti hűtők mindegyikébe, ráadásul mind a hűtési teljesítmény, a kialakítás, a teljeítményhez viszonyított alacsony ÁR a csúcskategóriára jogosítja fel mindegyik tesztpéldányt. Nehéz szívvel adom vissza őket, mert úgy gondolom bármelyikükre esne is a választásom kicsit a jövőbe is befektetek, márpedig ez a számítástechnikában ritka dolog. Még egy kérdés felvetődik bennem: ha ilyen minőségű levegőhűtést tudnak készíteni, akkor megéri befektetni egy vízhűtésbe, mely jóval többe kerül? Vitatkozzunk erről a fórumban.

 



Köszönet a Pixel Multimédia KFT-nek, a Zalman eszközök hivatalos disztribútorának, aki biztosította számunkra tesztünk minden résztvevőjét. További Zalman termékekről a Pixel Multimédia KFT munkatársainál kaphattok információt, a 06 (1) 266-6059 -es telefonszámon.