Az Opera szerint (is) nagyon béna a Chrome hirdetésblokkolója

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Az Opera egy blogbejegyzésben alaposan odaszúrt a keresőóriásnak, de mások szerint sem elég hatékony a Better Ads Standards gyűjteménye alapján történő blokkolás. Akadnak hiányosságok a biztonság terén is.

adblock chrome

Adódik a kérdés: az Opera mi alapján „szúrja le” a Google-t? Mire fel ez a „nagy mellény”, miért gondolják azt, hogy a saját megoldásuk a jobb? Ezt is meg fogjuk vizsgálni a következőkben.

Mint ismeretes, az első integrált hirdetésblokkolóval felvértezett Opera közel két éve látta meg a napvilágot, a szolgáltatás azóta számos kisebb-nagyobb frissítésen esett át. Mindezek ellenére a funkció gyárilag még most sincs bekapcsolva, s ezen a ponton rögtön fel is fedezhetjük az első különbséget, hiszen a Chrome alapértelmezetten indítja a „rakétákat”. Talán még ettől is fontosabb, hogy utóbbi csak azokon az oldalakon fog munkálkodni, melyek a türelmi idő lejárta után sem követték a Better Ads előírásait. Itt akkor rögtön álljunk is meg egy bekezdés erejéig.

Jobb reklámok?

Elsőként is tisztázzuk, hogy miként, de legfőképpen miért született meg a fent említett szabvány. A fő kritérium az egyensúly megteremtése volt, értelemszerűen a kecske és a káposzta szerepét a tartalomszolgáltatók és a tartalomfogyasztók töltik be. A Google a Coalition for Better Ads (CBA) testület által kidolgozott Better Ads Experience programban látta meg az arany középutat. Az itt rögzítésre került Better Ads Standards (BAS) lényegében egy szabályrendszer, ezt ellenőrzi le a böngésző. Vegyünk néhány példát, hogy a kritériumrendszer alapján mi akad fenn a rostán:

  • felugró (pop-up) hirdetések
  • automatikusan, hanggal elinduló videós reklámok
  • egész oldalas promóciók, melyek kitakarják a tartalmat

A BAS tehát nem gyökeresen akarja eltüntetni a hirdetéseket, hanem inkább azok megregulázására törekszik. A fentiekkel szemben az Opera egyszerűen az EasyList szűrőlistáját használja, amit az EasyPrivacy és a NoCoin (erről bővebben lentebb) egészít ki – igény esetén még több filtert vagy külső listát is használhatunk a hirdetések eltüntetéséhez. A technikai alapok tisztázása után nézzük meg, hogy élesben mi a helyzet.

Egy másik ellenvélemény

Az Adblock Plus fejlesztői által közzétett rövid elemzésből kitűnik, hogy a Google Chrome hirdetésszűrője nagyon gyenge hatásfokkal üzemel: 55 különféle hirdetés típusból alig 9-et kapott el. Szerintünk nem a böngészőben van a hiba, tulajdonképpen nem az ő térfelén pattog a labda, a hangsúly inkább a CBA által meghatározott kritériumrendszeren van. Utóbbiról egyébként meglehetősen keveset tudni, annyi biztos, hogy a létrehozásánál több mint 25 ezer felhasználó visszajelzéseit vették figyelembe, azonkívül az asztali és a mobil böngészőkben megjelenő hirdetéseket egyaránt figyelembe veszi – az alapkoncepciót pedig fent vázoltuk. Ez mind szép és jó, viszont nagyon nehéz megítélni, hogy pontosan mikor zavaró egy reklám, így nyilvánvalóan a CBA szabályrendszerében is akadnak rázósabb pontok:

Kétségkívül akadnak olyan felhasználók, akiknél ezek már átlépik az ingerküszöböt, miközben a CBA szerint az ilyen hirdetések a vállalható kategóriában vannak.

Lassú és … „az ellen nem véd”

Az Opera tizenöt népszerű weboldalnál (bloomberg.com, cbc.ca, cbsnews.com, cnbc.com, cnn.com, forbes.com, indianexpress.com, news.com.au, news.google.com, newsnow.co.uk, nypost.com, theguardian.com, thehill.com, wunderground.com, reddit.com.) összesítette az átlagos betöltési időt, az eredmény itt is magáért beszél.

4a Total Website Loading Time O52 O51 Chrome 700x350

A gyengébb teljesítmény mellett akad még egy másik probléma is, a Chrome nem használja a NoCoin szűrőlistát. A legfrissebb felmérések szerint elképesztően nő az olyan kártékony weboldalak száma, melyek a látogatók számítógépeinek erőforrásait használják a virtuális valuta előteremtésére. A NoCoin ez ellen nyújt megoldást, az Opera ennek megfelelően az asztali és a mobil böngészőjében egyaránt elérhetővé tette a védelmet, vagyis biztonsági szempontból nézve sem esik egy súlycsoportba a kettő.

opera banyaszat

De miért kell blokkolni?

Amíg 2011-ben a weboldalak átlagos mérete 929 KByte volt, addig manapság ez a szám már elérte a 3 MB-os értéket – állítja a Speedcurve. Jövőre már a 4 MB-ot is átléphetjük, ami többek közt annak is köszönhető, hogy a hirdetők nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a reklámok a lehető legkevesebb erőforrást kössék le. Értelemszerűen a honlapok méretének növekedésével romlik a betöltési idő, erre pedig nyilvánvalóan senki sem vágyik.

a weblapok mereteTermészetesen az adatforgalom nagyrészt képekből, videókból és stíluslapokból származik.

Az előbbiek miatt egyre többen használnak hirdetésblokkolókat, az USA-ban ez az arány idén valószínűleg eléri a 30 százalékot – ez most az eMarketertől származik. Jóstehetség nélkül megjövendölhetjük, hogy ez a szám a jövőben is növekedni fog, az Opera az elmúlt bő félévben hasonló léptékű (30% ) ugrást tapasztalt.

Körvonalazódni látszik az is, hogy a hirdetésszűrők egyfajta védvonalat is be kell töltsenek; a kártékony weboldalak terjedését a digitális pénzbányászat láza korábban nem látott módon pumpálhatja. A blokkolók szerepe véleményünk szerint ezen a ponton egyre hangsúlyosabbá válhat, így pedig az messze kevés lesz, hogy a böngésző kiszűr pár kéretlen hirdetést.

Nektek mi a véleményetek a Google Chrome eme szolgáltatásáról? Elégedettek vagytok vele, avagy maradtatok egy alternatív megoldásnál? Egyáltalán használtok hirdetésblokkolót? 

Forrás: Opera, eMarket, Speedcurve, Google, betterads

Szóljon hozzá!