hu Magyar de Deutsch

Mire jó a mobilnet?

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Ahogy szoktuk, úgy most is megpróbálunk kicsit visszatekinteni az időben, hiszen a jelenlegi állapotok megismeréséhez, megértéséhez, a viszonyok felméréséhez mi biztosíthatna jobb alapot, mint a nem túl távoli múlt megismerése. Szerencsére nem ma kezdtünk el számítógépekkel foglalkozni, így jó néhány évnyi tapasztalattal vagyunk felvértezve.

Hol is kezdjük a dolgot? Talán ennek az évtizednek az elején, amikor is először találkoztunk a mobil nettel a maga valójában. Valamikor 2001-2002 magasságában történt, hogy az akkori munkahelyemre betévedt egy ügyfél a mobiljával a kezében. A cég akkoriban az egyik mobil szolgáltató szerződött partnereként működött, és többek között mobil fax szolgáltatás beállítását végeztük. Már maga ez a tény is jellemző a kor viszonyaira, hiszen akkoriban még létfontosságú volt egy cégvezetőnek, hogy a faxokat a mobiljára is megkapja. Manapság pedig a fax igencsak kezd háttérbe szorulni az egyéb megoldások mögött.

De térjünk vissza a mobilos ügyfélre. Az úr büszkén mutatta telefonját, amin éppen a Duna TV adása ment. Mi kispénzű júzerek boldogan rohantuk körbe a céget a telefonnal, és mutogattuk mindenkinek hol tart a tudomány, a mobilon is lehet tévézni. Akkoriban ez nagy csoda volt, és most is annak tűnik visszatekintve az akkori sávszélességekre. Mert bizony jó tudni, hogy a mobil szélessáv – ami valóban széles, és nem csak nevében – még sehol sem volt. Az akkori sebesség jó, ha egy analóg modem sebességét elérte. A netezés, a weboldalak látogatása igazi gyötrelem volt, és nem csak a sávszélesség, hanem a telefonok apró, és kis felbontású kijelzője miatt is.

Aztán teltek az évek, és megjelent az EDGE, ami már képes volt akár ISDN sebességű kapcsolatra is, pontosabban a GPRS kapcsolat háromszorosát ígérte elméleti maximumként. Igazi Kánaánnak tűnt a GPRS után, igaz, akkor még nem tudtuk, hogy jön majd a 3G, később pedig a 3,5G, amit telefonjaink 3G+-ként jelölnek. Itt tartunk most. Lássuk számszerűleg, hogy pontosan milyen elméleti sávszélességekről beszélünk! Kezdjük a leglassabbal, ami még a GPRS előtti időkből ismert. Ez az úgy nevezett CSD, ami lényegében a hagyományos modemekkel megegyező módon működő betárcsázós megoldás. A névleges átviteli sebesség elérhette akár a 9,6 kbit/másodpercet is. A GPRS már egy fokkal jobb volt, hiszen elérhető volt elméletileg az 53 kbit/másodperc is. Az EDGE már minőségi ugrásnak számított a maga 236 kbit/másodperces sebességével, a 3G pedig ennél is többet nyújt az elérhető 384 kbit/másodperces átviteli sebességgel. Ezt már akár nevezhetjük is szélessávnak, ám ami valóban széles az a HSDPA, ami akár 14,4 Mbit/másodperces sebességre is képes.

Ezzel tehát elérkeztünk ismét a jelenbe. Ahogy látható a mobil internetezés a sávszélesség szempontjából valóban sokat változott, így aki manapság mobil hálózaton szeretne netezni megteheti, ráadásul olyan sebességgel megfelelő lefedettség esetén), ami sok vezetékes szolgáltatást is megszégyenít. Az internetezés azonban így sem korlátok nélküli, ám a korlátot már nem a technológia, hanem a pénztárcánk jelenti. Persze a mobil net örömeit ki is kell tudnunk használni, ehhez pedig hardverekre van szükségünk. Nem meglepő módon ismét Edimax eszközöket használunk arra, hogy kipróbáljuk a mobil netezés örömeit! Lássuk most tehát a mobil net kellékeit, hogy aztán ki is próbáljuk mire képes a hálózat! 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés