Kipróbáltuk: 18-féle videokártya kiépítés 40 000 Ft-tól a csillagos égig

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

 

Ehhez a cikkhez most egy viszonylag rövid bevezetővel készülünk, a mézesmadzag elnyújtása helyett inkább átadjuk a terepet a többi oldalnak, hiszen most is lesz olvasnivaló bőven. Természetesen arról azért ejtünk néhány szót, hogy mi is vár az olvasóra, amennyiben felkeltette az érdeklődését jelen tesztünk. A címből már kiderült: videokártyákat teszteltünk, és nem is keveset! A cikkbe minden olyan modell bekerült a középkategóriától kezdődően, amely eddig nem szerepelt az oldalunkon, de értelemszerűen csak a legújabb típusokra vonatkoztatva.

 

Referencia GeForce GTX 560 Ti

Egészen konkrétan: itt lesz az NVIDIA új csodafegyvere, a GeForce GTX 560 Ti, melynek nevében a Titanium elnevezés nem véletlen, a cég ezzel feltehetőleg az egykori GeForce Ti 4200 sikereire akart utalni, hiszen abban az időben az a modell a legjobb ár/teljesítmény mutatót kereső vásárlók elsőszámú választottja volt, jómagam is vásároltam belőle egyet, akkor még 55 000 Ft-os árcédulával, de ezért a pénzért jópár évig kiszolgált. A gyártók is felismerték a modellben rejlő lehetőségeket, és számos eltérő GeForce GTX 560 Ti került kiadásra. Mi ezek közül a két ászt, az ASUS ENGTX560 Ti TOP DirectCU II-t és a GIGABYTE 560 Ti SOC-t emelnénk ki, hiszen ők is szóhoz jutottak tesztünkben, és szépen éltek a lehetőséggel. Nem volt még alkalmunk a GTX 500 sorozat többi tagjának, a GeForce GTX 570-nek és GTX 580-nak a bemutatására és kipróbálására, ezt most szintén pótoltuk.

Referencia Radeon HD 6970

Az új Radeon kártyák közül a Barts két képviselőjét, a HD 6850-et és a HD 6870-et már alaposan megvizsgáltuk, de most az igazán nagy durranásról, a Cayman-ról is lehull a lepel a HD 6950 és a HD 6970 segítségével. A teszt minden egyes modellje mellé odahelyeztünk egy másikat is, magyarán az összes versenyző SLI-ben, illetve CrossFireX-ben is megcsillogtathatta képességeit. Éppen ezért (mivel rengeteg mérés szerepel a tesztben) úgy döntöttünk, hogy a régebbi sorozatból -- HD 5000, GTX 400 -- már nem vonultatunk fel kártyákat, egyet kivéve, ez pedig a GeForce GTX 460 1 GB-os változata. Ő két okból van jelen: egyrészt azért, mert a típusszámok alapján a GTX 560 Ti elődje, másrészt amiatt, hogy a Radon HD 6850-nek legyen ellenfele, hiszen az előzetes erőfelmérések alapján a GTX 460 nélkül kihívó nélkül maradt volna.

Referencia GeForce GTX 580

A sok videokártyán kívül újdonság még, a hogy a fogyasztást többféle szempontból is vizsgáltuk (terheletlen állapotban, Blu-ray lejátszás alatt, videokonvertálás alatt, BattleForge alatt, Furmark alatt, OCCT alatt), természetesen a teszt idején elérhető legfrissebb mérőprogramokkal mértünk, és néhány olyan játék is bekerült a mérésékhez, amit olvasóink hiányoltak, ezek a Metro 2033 és a GTA IV, az F1 2010 pedig végleg átvette a Dirt 2 helyét. Ennyit elöljáróban!

Azok számára, akik lemaradtak a GTX 460-at és a Barts-ot bemutató írásainkról, ajánljuk ezek megtekintését, hiszen így kaphatnak igazán átfogó képet a mai 40 000 Ft feletti VGA kínálatról:

 


 

Tesztünk mai főszereplőin az oldal berkein belül eleddig nem ismertetett grafikus chipek teljesítenek szolgálatot. A GF114 és a GF110 egyfajta reinkarnáció, az AMD Cayman viszont egy gyökeresen új megközelítéséből született.

Nincs könnyű feladata a GeForce GTX 560 Ti (GF114) grafikus kártyának. A közvetlen ellenfele a Barts, amely egy végletekig optimalizált, játékra tervezett, középkategóriás grafikus processzor, alias ATI Radeon HD 6850 és CFX -- nevében zavar, magjában erő. A gyártási kihozatal javulása mostanra lehetővé tette a GF104 letiltott részegységeinek feloldását - de vajon ez elég lesz?

GTX 560 Ti dióhéjban

Az újdonság a már említett teljes értékű GF104-es lapkára épül, vagyis nem tartalmaz letiltott funkcionális egységeket, - mint a GTX 460. Mondhatni, az már csak hab a tortán, hogy ennek ellenére még magasabb órajelekre is képes. A GTX 560 Ti grafikus magjának órajele 822 MHz, a stream processzorok 1644 MHz-en ketyegnek, a GDDR5-ös memóriák effektív órajele pedig 4 GHz. A TSMC 40 nanométeres gyártósorainak egyre javuló kiforrottsága és a szivárgási áram csökkenése okán a GTX 560 Ti fogyasztása elődjéhez hasonló, csak elenyésző mértékben emelkedett. 


GF114
[+]

Mivel a GF114 paraméterei érdemben nem változtak, ebből kifolyólag itt most csak egy vázlatos áttekintésbe bocsátkozunk. A grafikus chip természetesen a TSMC 40 nanométeres gyártósorairól kerül le és 1,95 milliárd tranzisztorból épül fel. A GF114 nyolc SM-et (Shader Multiprocessor) és 384 CUDA magot rejt magában. Az egyes SM tömbök 8 textúrázót tartalmaznak, amiből könnyen kiszámolható, hogy a GPU 64 textúrázóval gazdálkodhat. A GeForce GTX 560 Ti 32 ROP-pal és 256-bites memóriavezérlővel rendelkezik, tehát itt sem történt érdembeli változás.

Bemutatkozik a GF110:

A GeForce GTX 580/570 kártyák a GF110-es, 40 nm-es technológiával gyártott lapkára épülnek. A megközelítőleg 3 milliárd tranzisztorból álló chip egy ráncfelvarrott GF100-nak tekinthető. A 512 stream processzoros GTX 580 grafikus magjának (GF110) órajele 772/1544 MHz, a memóriák órajele 4 GHz. 


GF110

A valódi teljesítménynövekedést a GF100 letiltott részegységeinek "feltámasztása" és az órajel-emelés eszközölte, de két újdonságról mindenképp érdemes említést tenni. A GF110 teljes órajelen képes FP16-os (16 bites lebegőpontos) precizitású textúrákat szűrni, ezen túlmenően javult a Z-culling hatékonysága. Optimális esetben azonos órajelen a GF110 akár 15 %-kal gyorsabb lehet, mint elődje (3D Mark Vantage).

A fogyasztás és a szivárgási áram csökkentése érdekében az NVIDIA lecserélte az eddig alkalmazott tranzisztorokat. A GF110 tranzisztorai a GF100-hoz képest lassabban kapcsolnak annak érdekében, hogy még kisebb legyen az energiafelhasználás.

Felfokozott várakozás előzte meg a HD 6900-as sorozat (Cayman) megjelenését, hiszen a végső specifikációk csak az utolsó napokban derültek ki. Olaj volt a tűzre amikor kiderült, hogy a széria egy alapjaiban megreformált architektúrára fog épülni.

Régóta köztudott, hogy a TSMC törölte a 32 nm-es terveket, így a Cayman továbbra is 40 nm-es csíkszélességgel készül. A 2,64 milliárd tranzisztorból felépülő „RV970” GPU alapterülete míg barátságosnak mondható (389 négyzetmilliméter), de Sweet Spot stratégia ennél nagyobb chipméretet már nehezen "tolerálna".

Shader egységek:

A legnagyobb előrelépés a shader architektúra kapcsán történt. Cayman 24 shader tömbbel és 96 textúrázóval bír, de az eddigi 5 utas szuperskalár processzorok helyét 4 utas feldolgozók (VLIW4) vették át. A magyarázat egyszerű és logikus. Az AMD a 40 nm-es gyártástechnológiáról a 32 nm-es csíkszélesség alkalmazására szeretett volna átállni, de tajvani félvezetőgyártó óriás váratlan lépésre szánta el magát és törölte ezt a lépcsőfokot. A mérnökök "hirtelen" azzal szembesültek, hogy a miniatürizáció adta előnyök elvesztek, így az aritmetikai logikai egységek (ALU) számának növelése rögös útnak bizonyult, más megoldást kellett találni. A VLIW4 alkalmazásával egy négyzetméternyi felületre vetítve 10 százalékol javult a teljesítmény, de az sem utolsó szempont, hogy nagymértékben megemelkedett az architektúra általános kihasználtsága. További újdonság a speciális végrehajtó egység kivétele. Mostantól egy SIMD négy azonos képességű skalár ALU-ból áll. 

A Cayman és a GPGPU:

A Cayman az első chip, amely képes több független utasításfolyam kezelésére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy grafikus processzor egyszerre több GPGPU alkalmazást is futtathat.  A Cypress esetében 1/5-e a dupla pontosságú számítás az egyszeres pontosságú lebegőpontos  feldolgozásnak, Cayman-nál már 1/4-e, ami számszerűsítve a HD 6970 esetében 2700/675 GFLOPS elméleti számítási teljesítményt jelent.


[+]

A frontend és a tesszellátor:

A második nagy újítás a két „grafikus motor”, ami megduplázta a triangle setup kapacitást és néhány elem (Rasterizer, Hierarchical Z, Tessellator) számát. Az előző generáció esetében a háromszög-feldolgozás sebessége egy korlátozó tényezőnek bizonyulhatott, ebből kifolyólag ez már egy halaszthatatlan lépés volt. A nyolcadik generációs  tesszellációs egységek mellett a Cayman ideális esetben háromszor gyorsabb lehet ezen a területen, mint a Cypress. A puding próbája az evés, a tesszellátoré pedig az Unigine Heaven. Az AMD mérései alapján az említett mérőprogramban a HD 6970 közel 70 százalékkal felülmúlja a vállalat előző generációs, egy GPU-s csúcskártyáját.

A központi feldolgozó egységtől beérkező adatok a grafikus motorhoz, majd az Ultra-Threading Dispatch Processzorhoz kerülnek, ami szétosztja az adatokat az egyes SIMD tömböknek. Ezen a ponton nem történt változás.


[+]

A backend:

A ROP-ok sem maradtak érintetlenül. A 16-bites integer műveletek elvégzése kétszer, a 32-bites lebegőpontos műveletek pedig kétszer/négyszer gyorsabban futnak le. A változtatások révén az élsimítás még kisebb teljesítménycsökkenést okozhat.

A memóriainterfész és a gyorsítótárak kapcsán nem történtek jelentősebb fejlesztések (legalábbis az AMD erről nem tesz említést), vagyis megmaradt a négy darab 64 bites csatorna.

PowerTune:

Az órajelek és a feszültség módosításával befolyásolja a videokártyák fogyasztását azért, hogy a grafikus processzor fogyasztása ne haladja meg az előre meghatározott fogyasztási keretet. Az eljárás leginkább a "power virus"-ként elhíresült alkalmazások (Furmark, OCCT) esetén aktivizálódik. A PowerTune a részegységek terheltségéből számítja ki a határértékeket, így a meghajtó megfelelő menüpontját felkeresve lehetőség nyílik a beavatkozásra. A HD 6900-as sorozatú kártyáknál a TDP-limit pozitív vagy negatív irányba 20%-al módosítható.

Dual BIOS:

A Cayman kártyákon két BIOS található. Az elsődleges, amit a grafikus vezérlő normál körülmények között használ (a felhasználó frissítheti, modifikálhatja) és egy másodlagos, úgynevezett védett BIOS. Ha valamilyen oknál fogva megsérül az elsődleges BIOS egy kapcsoló átállításával máris használhatóvá válik a videokártya.

EQAA (Enhanced Quality Anti Aliasing):

Az EQAA a hagyományos élsimításnál jobb képminőséget garantál, voltaképpen az NVIDIA CSAA eljárásához hasonlítható. Mint az a lenti ábrán látható, a 2X EQAA kettő színminta mellett négy lefedettséget szerez, amit fel is használ a számításba.


Piros: színminta
Sárga: lefedettség

A Cayman HDMI 1.4a, Eyefinity (maximum hat monitor) DisplayPort 1.2, UVD3  - MVC, MPEG-2 DivX / XviD formátum - támogatással rendelkezik, tehát ebből a szempontból hasonlít a Barts-ra. Az UVD3 képes a VP8-as kodek hardveres gyorsítására, ami a WebM videók kapcsán fontos tényező.

 

 


 

Nos, azt már átvettük, milyen fejlődések mentek végbe az egyik, illetve a másik oldalon. Most ismerkedjünk meg konkrétan azokkal a kártyákkal, melyek végül helyet kaptak a tesztben!

GeForce vonal

ASUS ENGTX460 DirectCU/2DI/1GD5

     

Régi ismerősként köszönthettük, már tiszteletét tette nálunk akkor, mikor a GTX 460 modell a piacra érkezett. Az ASUS az összes GTX 460-on a DirectCU hűtést alkalmazza, így ezen a modellen is ezt találjuk. A borda fő fegyvere, hogy a rajta áthaladó réz hőcsövek közvetlenül a GPU felületével érintkeznek -- erre utal a hűtés neve is --, így jobb hőelvezetést biztosítanak. Ez a GTX 460 alapmodellnek tekinthető, mivel a hűtés cseréjén kívül nem érte változás, két DVI és egy mini HDMI áll rendelkezésre a kijelzők csatlakoztatásához, órajelekben pedig a gyári ajánlásokat követi: 675 MHz (GPU)/ 1350 MHz (shader)/ 3600 MHz (RAM).

     

ASUS ENGTX460 DirectCU TOP/2DI/1GD5

     

A TOP változat szinte mindenben megegyezik az előző modellel, két dolgot kivéve: Az első, kisebb jelentőségű változás a kártya hűtésének színe, mely erőt sugárzó királykékre változott. A második és sokkal fontosabb módosítást az órajeleknél kell keresni, hiszen a TOP változat mindig jelentős mértékű gyári tuningot jelent. Az ENGTX460 DirectCU TOP esetében ez azt jelenti, hogy a GPU 675 MHz helyett 715 MHz-en, a CUDA magok 1350 MHz helyett 1550 MHz-en, míg a RAM-ok 3600 helyett 4000 MHz-en dolgoznak. Mivel jelen teszt nem a GTX 460-ra van kihegyezve, a TOP verzió órajeleit a mérés idejére a gyári értékekre vettük vissza.

     

ASUS ENGTX560 Ti DirectCU II TOP/2DI/1GD5

     

Az első igazi nagy durranást van alkalmunk bemutatni. A GTX 560 Ti felépítésével és technikai paramétereivel az előző oldalon már megismerkedhettetek, most itt az alkalom, hogy a GTX 560 Ti-t végtermék formájában is lássuk, elsőként az ASUS tálalásában. Ráadásul egyből egy TOP verzióval van dolgunk, egyedi hűtéssel felvértezve, mely a DirectCU II nevet kapta. Ebből nem nehéz kitalálni, hogy az előző változat továbbfejlesztése, illetve felturbózása. A borda felülete jelentősen megnőtt, és a kialakítása is megváltozott (a hőcsövek számára 3-ról 5-re nőtt). Ezeknek a változásoknak köszönhetően immáron nem egy, hanem két darab ventilátor kergeti le róla a meleg levegőt. Ez a hűtés is két kártyahelyet foglal el. A kimeneteknél nincs változás, két DVI és egy mini HDMI van készenlétben. Egy GeForce GTX 560 Ti alapórajele 822/1644/4008 MHz, ehhez képest ez a TOP kiadás 900/1800/4200 MHz-es frekvenciákkal büszkélkedhet. Ezt a kártyát alapórajelen, és a gyárilag túlhúzott órajeleken is lemértük.

     

GIGABYTE GeForce GTX 560 Ti SOC (GV-N560SO-1GI)

A másik nagy durranás a GTX 560 Ti SOC, mely a piac leggyorsabb GeForce GTX 560 Titanium kártyájának ígérkezik. A külsőt tekintve nem ért minket nagy meglepetés a termék láttán, a kétventilátoros WindForce2X elnevezésű hűtés már több komoly kártyán bizonyított, így egyáltalán nem baj, hogy a GIGABYTE a gyári NVIDIA megoldás helyett ezt pattintotta fel az SOC-re, sőt! Szüksége is van a komoly hűtésre, ugyanis a GIGABYTE mérnökei elképesztő órajeleket álmodtak meg ehhez az SOC kiadáshoz. Figyelem: a GPU 822 helyett nem kevesebb, mint 1000(!) MHz-en, a CUDA magok 1644 helyett 2000 MHz-en, míg a GDDR5 lapkák 4008 helyett 4580 MHz-en száguldoznak! Ez igen, ez már valami! Ez egy vérbeli OC kártya! Hamarosan megtudjuk, hogyan teljesített élesben...

        

Leadtek Winfast GeForce GTX 570

     

Ez idáig GTX 570-hez sem volt szerencsénk, végre eljött ez a perc is. A Leadtek két egyforma WinFast GTX 570-e landolt a tesztpadon, egy Lamborghini képét viselve magukon. Ez a kiadás teljes egészében referenciakártyának tekinthető, gyári (csak átmatricázott) hűtéssel és az NVIDA által ajánlott órajelekkel (732/1464/3800 MHz). A kijelzőinket két DVI és egy mini HDMI csatlakozóra köthetjük.

ASUS ENGTX580/2DI/1536MD5

     

Ha előbb azt mondtam, vártuk a GTX 570-et, arra még annál is jobban kíváncsiak voltunk, hogy mit tud majd a király, a GeForce GTX 580. Külsőre gyakorlatilag semmilyen különbség nincs a kistestvérhez képest, csupán annyi, hogy az ASUS nem egy matricát, hanem egy szolid ASUS logót helyezett el a hűtés tetején. A kimenetkínálat is maradt, a csomagban egyébként találunk mini HDMI - HDMI átalakítót. A GTX 580 attól félelmetes, ami a GPU-ban van: 512 darab CUDA mag, 384 bites memóriavezérlő, és persze az órajelek sem mellékesek. Egy gyári GTX 580 772/1544/4008 MHz-es adatokkal büszkélkedik, az ASUS ezt a 782/1644/4008 MHz-es értékekre módosította. Ezt a fajta piszkálgatást kevésbé szeretjük, az objektív mérés miatt a teszt alatt a kártyát a gyári órajeleken dolgoztattuk.

     

Radeon vonal

ASUS EAH6850 DirectCU/2DIS/1GD5

     

Ez a darab sem ismeretlen a számunkra, hiszen első HD 6850-et tartalmazó tesztünkben ő volt az egyik delikvens. DirectCU hűtés, két DVI, egy HDMI és egy DisplayPort. Címszavakban ennyi az ASUS EAH6850 DirectCU/2DIS/1GD5, de ezt annyival még mindenképp ki kell egészíteni, hogy az órajeleket megpiszkálták picit. Egészen konkrétan csak a GPU órajelét, 790 MHz-re, mely +15 MHz-es tunigot jelent. A RAM-ok 4000 MHz-en ketyegnek. A GPU-t a mérés idejére visszaállítottuk az eredeti 775 MHz-es frekvenciára.

     

AMD Radeon HD 6850

       

Legutóbbi cikkünk egyik szereplője, olyannyira AMD referenciakártya, hogy magától az AMD-től jött. Korai darab, mérnöki példány, de egyébként ugyanazt tudja, mint a boltokba is eljutó gyári hűtéses HD 6850-ek. Ezek után nem meglepő, hogy a 775 MHz/4000 MHz-es referencia órajeleken szaladgál. Kimenetek: két DVI, egy HDMI és két mini DisplayPort.

ASUS EAH6870/2DI2S/1GD5

     

Ő is egy referenciamodell, ASUS köntösben, jobban mondva ASUS matricával a tetején. Ennél fogva nem szolgál túl sok érdekességgel, a refhűtő adott, ahogy a kimenetek is, melyek fajtája és száma megegyezik a kistesó felhozatalával: két DVI, egy HDMI és két mini DisplayPort. Az ASUS a GPU órajelével ezúttal is ravaszkodott, a 900 MHz-es gyári értéket 915 MHz-re növelte. A mérésekhez mi a 900 MHz-es frekvenciát használtuk, a RAM-ok az ajánlásnak megfelelően 4200 MHz-en dolgoztak.

     vspace=25

ASUS EAH6870 DirectCU/2DI2S/1GD5

     

Ugyanaz, mint a felette virító HD 6870, csak gyári helyett DirectCU hűtéssel. A kimenetkínálat egyezik, a GPU órajelével is megegyező a történet. A méréseket ezúttal a referencia értékeken végeztük.

     vspace=25

ASUS EAH6950/2DI2S/2GD5

     

Végre bemutatkozik a Cayman is, elsőként a gyengébbik változat. Az ASUS egy, a saját köntösébe öltöztetett referencia HD 6950-et bocsájtott a rendelkezésünkre. A Cayman igen termetes, jobban mondva hosszú, ez konkrétan 28 cm-t jelent, így a ház megválasztásánál legyünk körültekintőek! A csatlakozók témakörében nincs módosulás, két DVI, két DisplayPort és egy HDMI a széria felszereltség. Véleményünk szerint ennél nem is nagyon van szükség többre. A kártya alapórajele 800/5000 MHz lenne, de az ASUS 6950-ének GPU-ja 810 MHz-en szeretne járni. Mi ezt nem engedtük neki, és referencia értékekkel mértünk.

     

GIGABYTE Radeon HD 6950 (GV-R695D5-2GD-B)

A GIGABYTE HD 6950-e is referenciamodell. Természetesen saját dizájnú dobozzal és matricával. A kártya a 800/5000 MHz-es alapórajeleket tudja magáénak, így esetében nem volt szükség módosításokra. Ha kíváncsiak vagyunk a termék kimenetkínálatára, olvassunk vissza 5-6 sort, és azonnal megkapjuk a válaszokat. Mivel így két darab HD 6950 is a kezünkben volt, természetesen  nem hagyhattuk ki azt sem, hogy a két kártya kooperációban is megcsillogtathassa képességeit.

ASUS EAH6970/2DI2S/2GD5

     

Ebből a típusból két darab érkezett. Az ASUS HD 6970-e ugyanaz a recept szerint készült, mint a HD 6950. Az erősebbik Cayman-on is a gyári hűtés ASUS-osított változata dolgozik, a csatlakozókat már ismerjük. Természetesen a +10 MHz-es tuning nem maradhatott el a GPU-n, így az alapesetben 890 MHz-en jár. Mi a méréseket a 880 MHz-es (GPU) és 5500 MHz-es (RAM) alapórajeleken végeztük el. Nagyon kíváncsiak voltuk, az AMD új egymagos csúcskártyája az 1536 darab shader processzorral, a 2 GB memóriával és ezekkel a tekintélyes órajelekkel mire képes a GTX 570 és a GTX 580 ellenében. Nos, ez hamarosan kiderül.

     

 


 

Tesztkonfigurációnk a következő elemeket tartalmazta:

  • Alaplap:
    • GIGABYTE GA-EX58-UD4P (BIOS: F13)
  • Processzor:
    • Intel Core i7 920 2,66 GHz @ 3,6 GHz (200×18)
  • Processzorhűtő:
    • Scythe Ninja 2 Rev B
  • Memória:
    • Kingston HyperX T1 1600 MHz 9-9-9-24 2 × 2 GB 1,65 V
  • Háttértárak:
    • Kingston SSD Now V Series 64 GB SATA2 (SNV425-S2/64)
    • Samsung 320 GB SATA2 (HD322HJ)
  • Videokártyák: 
    • GeForce GTX 460 (ASUS ENGTX460 DirectCU TOP 1024 MB GDDR5 alapórajelen)
    • GeForce GTX 460 SLI (ASUS GTX 460 DirectCU TOP + GTX 460 DirectCU)
    • GeForce GTX 560 Ti (ASUS ENGTX 560 Ti DirectCU II 1024 MB alapórajelen)
    • GeForce GTX 560 Ti OC1: ASUS ENGTX 560 Ti DirectCU II TOP 1024 MB
    • GeForce GTX 560 Ti OC2: GIGABYTE GTX 560 Ti SOC 1024 MB
    • GeForce GTX 560 Ti SLI (GTX 560 Ti DirectCU II TOP + GIGABYTE GTX 560 Ti SOC)
    • GeForce GTX 570 (Leadtek Winfast GTX 570 1280 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 570 SLI (2 × Leadtek Winfast GTX 570 1280 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 580 (ASUS ENGTX580 1536 MB)
    • GeForce GTX 580 SLI (2 × ASUS ENGTX580 1536 MB)
    • ATI Radeon HD 6850 (ASUS EAH6850 DirectCU 1024 MB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 6850 CrossfireX (ASUS EAH6850 DirectCU + AMD Radeon HD 6850)
    • ATI Radeon HD 6870 (ASUS EAH6870 DirectCU 1024 MB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 6870 CrossfireX (ASUS EAH6870 DirectCU + ASUS EAH6870)
    • ATI Radeon HD 6950 (ASUS EAH6950 2048 MB)
    • ATI Radeon HD 6950 CrossFireX (ASUS EAH6950 + GIGABYTE HD 6950)
    • ATI Radeon HD 6970 (ASUS EAH6970 2048 MB)
    • ATI Radeon HD 6970 CrossFireX (2 × ASUS EAH6970 2048 MB)
  • Tápegység: Xigmatek NRP-HC1501 1500 W
  • Szoftverkörnyezet:
    • Windows 7 RTM 64 bit Ultimate HUN + frissítések
    • Intel INF 9.1.1.1019
    • NVIDIA GeForce 266.58 WHQL x64
    • NVIDIA GeForce 266.66 WHQL x64 - GTX 560 Ti és GTX 560 Ti SLI
    • AMD Catalyst 11.1 WHQL + AMD Media Codec Package (AVIVO) 
    • Realtek HD Audio 2.54 Driver
  • Megjelenítő: ASUS 24T1 TV Monitor

Tesztkonfiguráció beállításai:

          

  Core i7 920 @ 3600 MHz + Kingston HyperX T1 1600 MHz CL8 + GIGABYTE GA-EX58-UD4P

Grafikus meghajtó-programok alkalmazása:

Mielőtt ismertetnénk a tesztek eredményeit, tisztáznunk kell, hogyan végeztük el azokat. A szintetikus mérések esetén (3DMark11, 3DMark Vantage /PhysX kikapcsolva/, Unigine Heaven Benchmark) sem a GeForce driver, sem a Catalyst beállításait nem piszkáltunk, minden a gyári konfiguráció szerint futott. A szintetikus mérések után a játékokhoz azonban mindkét meghajtó esetén manuálisan bekapcsoltuk a 16×-os anizotropikus szűrést, mivel számos alkalmazás esetén a programból erre nincs lehetőség, ennek jelenlétét viszont szükségesnek éreztük a mérésekhez.

Fogyasztás és melegedés mérése:

A cikk minden résztvevőjét alávetettük fogyasztási és melegedési méréseknek is. A kártyák étvágyát egy wattmérővel vizslattuk úgy, hogy terheletlen fogyasztásnak a Windows alatt nyugalmi állapotban mutatott értékét jegyeztük fel, terhelésnél ezúttal többféle feladatkörben is megvizsgáltuk a rendszerek. Az összes mérés során igyekeztünk egy hozzávetőleges átlagot képezni a látott adatokból, de mivel ezek nem laboratóriumi körülmények között elvégzett mérések, ezért csak tájékoztató jellegűek. A hőmérsékleti értékek, a terheltségi szintek és a ventilátorok fordulatszámainak figyelésére az Afterburner 2.0.1-t használtuk, a monitorozást egy rövid nyugalmi állapot után a FurMark-os terhelési fázis alatt végeztük, majd hagytuk a kártyákat visszahűlni.

Az egyes alkalmazások kártyákra gyakorolt hatását a GPU-Z-vel vizsgáltuk, mely képes megmutatni a következő jellemzőket:

  • aktuális órajelek
  • aktuális hőmérséklet
  • aktuális ventilátor fordulatszám RPM-ben és százalékban
  • használatban lévő VRAM mennyisége
  • GPU, VRAM-vezérlő és videofeldolgozó motor aktuális terheltsége
  • aktuális üzemfeszültség

Lássuk, a fenti jellemzők hogyan alakultak az alábbi feladatok elvégzésekor (az adatokat egy GeForce GTX 560 Ti-vel szemléltetjük)!

Terheletlen állapot (IDLE):

Blu-ray lejátszás:

Videokonvertálás:

FurMark terhelés:

A kártyára róható legnagyobb terhelést jelenleg az OCCT Perestroika nevű orosz programmal tudjuk elérni, a program képes monitorozni, és ebből grafikont rajzolni a teszt végére. Íme egy példa a GTX 560 Ti SOC-vel és a GTX 560 Ti SLI párosítással:

     

GeForce GTX 560 Ti / GeForce GTX 560 Ti SLI

Fogyasztási adatok grafikonjai:

A grafikonokból kiderül, hogy az egyes kiépítésekhez tartozó fogyasztási adatok nagyjából a várakozásoknak megfelelően alakultak. Az egyetlen komolyabb anomáliát OCCT alatt tapasztaltuk, ahol a mérés szerint a HD 6870 jóval többet fogyasztott a HD 6950-nél, és a HD 6870 CF konfig fogyasztása is meglepően magasra szökött, a HD 6580 CF-hez és a HD 6950 CF-hez képest egyaránt. A pletykák szerint a GeForce GTX 5xx kártyákba egy védelmet építettek be a FurMark terhelése ellen, így ez némileg árnyalja a képet. Hogy a védelem milyen mértékben működik, ezt nem tudni, de hatása érződik, különösképp a GTX 570-en és a GTX 580-on. Összegzésképpen elmondható, hogy bármelyik egykártyás kiépítéshez elegendő egy friss, minőségi 500 W-os tápegység, és 750 W felett még két darab GTX 580 esetén sem nagyon kell gondolkoznunk. A vásárlásnál ne arra törekedjünk, hogy minél nagyobb wattos "nevenincs" tápegységet vegyünk, hanem egy kisebb teljesítményű, de megbízható márkás darabot.

A konfigurációkban dolgozó kártyák és kártyapárosok órajeleinek, hőmérsékletadatinak, terhelésének és a ventilátorok fordulatszámának beállításai és vizsgálata:


GeForce-ok

GeForce GTX 460 TOP (ASUS ENGTX460 DirectCU TOP 1024 MB GDDR5):

     

GeForce GTX 460 SLI (ASUS GTX 460 DirectCU TOP + GTX 460 DirectCU):

     

GeForce GTX 560 Ti (ASUS ENGTX 560 Ti DirectCU II 1024 MB alapórajelen):

     

GeForce GTX 560 Ti OC1: ASUS ENGTX 560 Ti DirectCU II TOP 1024 MB:

     

GeForce GTX 560 Ti OC2: GIGABYTE GTX 560 Ti SOC 1024 MB:

     

GeForce GTX 560 Ti SLI (GTX 560 Ti DirectCU II TOP + GIGABYTE GTX 560 Ti SOC):

     

GeForce GTX 570 (Leadtek Winfast GTX 570 1280 MB GDDR5) :

     

GeForce GTX 570 SLI (2 × Leadtek Winfast GTX 570 1280 MB GDDR5):

     

GeForce GTX 580 (ASUS ENGTX580 1536 MB):

     

GeForce GTX 580 SLI (2 × ASUS ENGTX580 1536 MB):

     

Radeonok

ATI Radeon HD 6850 (ASUS EAH6850 DirectCU 1024 MB GDDR5):

     

ATI Radeon HD 6850 CrossfireX (ASUS EAH6850 DirectCU + AMD Radeon HD 6850):

     

ATI Radeon HD 6870 (ASUS EAH6870 DirectCU 1024 MB GDDR5):

     

ATI Radeon HD 6870 CrossfireX (ASUS EAH6870 DirectCU + ASUS EAH6870):

     

ATI Radeon HD 6950 (ASUS EAH6950 2048 MB):

     

ATI Radeon HD 6950 CrossFireX (ASUS EAH6950 + GIGABYTE HD 6950):

     

ATI Radeon HD 6970 (ASUS EAH6970 2048 MB):

     

ATI Radeon HD 6970 CrossFireX (2 × ASUS EAH6970 2048 MB):

     

Összefoglaló specifikációs táblázat:

A tesztben használt alkalmazások listája:

  • CPU-Z 1.56
  • GPU-Z 0.5.1
  • FurMark 1.8.2
  • OCCT v3.1.0
  • Media Player Classic Home Cinema 1.4.2499.0.x64
  • 3Dmark Vantage 1.0.2
  • 3DMark11 1.1
  • Unigine Heaven Benchmark 2.1
  • Cyberlink MediaEspresso 6.5
  • FRAMBUFFER Benchmark Tool 0.33
  • Crysis Warhead 1.1
  • Far Cry 2 1.03
  • GTA IV: Episodes from Liberty City
  • Alien versus Predator Benchmark Tool 1.03
  • Battleforge 1.2
  • F1 2010 1.1
  • S.T.A.L.K.E.R. - Call of Pripyat Benchmark 1.6.00
  • Battlefield - Bad Company 1.2
  • Tom Clancy's HawX 2 demo benchmark b_v1.04
  • Metro 2033 Benchmark Tool 1.02

 

 


 

Szokásunkhoz hűen a szintetikus mérőprogramokkal indítunk!

Az öregecske 3DMark Vantage úgy tűnik már örökre megmarad a GeForce-ok pályájának, a Fermi-alapú kártyák dominálnak a tesztben. Az egyes kategóriákban induló típusok eredményei szépen elkülönülnek, a GTX 560 Ti elképesztően nagyot gyorsult a GTX 460-hoz képest, a GIGABYTE SOC változatának majdnem a GeForce GTX 570-et is sikerül beérnie. A Cayman-alapú Radeonok is szépen lépnek el a Barts-októl, de a HD 6970-nek az ellenfelek közül csak az alapórajeles GeForce GTX 560 Ti-t sikerül megvernie. A többkártyás rendszerek skálázódása nem az igazi.

A 3DMark 2011-es verzió már inkább megfelel a mai kor követelményeinek, ez a pontszámokon is meglátszik, illetve a teszt futása közben az FPS számok is gyakran 30 alatti értéket mutatnak. A GTX 560 Ti most is más kategória, mint elődje, de alapórajelen ezúttal már nem sikerül legyűrnie a HD 6870-et sem. Az ASUS TOP változata viszont már megelőzi, az SOC pedig játszi könnyedséggel nyomja le a HD 6950-et is. A GTX 580-ról eddig kevés szó esett, talán azért, mert esete elég egyértelmű. A mezőny toronymagasan leggyorsabb kártyája, a HD 6970-nel egyelőre általában kistestvére, a GTX 570 is el tud bánni. Ebben a programban az SLI és CrossFireX rendszerek már sokkal jobban skálázódnak, mint a Vantage-ben.

Az Unigine Heaven Benchmark 2.1 az új kártyák esetében is inkább a GeForce-okkal ápol jobb viszonyt. A GTX 560 Ti a HD 6950-nel teljesít egy szinten, a TOP változat a HD 6970-et nyírbálja, az SOC pedig az összes Radeonnak könnyes búcsút int, és komoly fenyegetést jelent még a GTX 570-re is. A GTX 580 magányosan sétálgat az élen. A többkártyás rendszerek nagyon szépen, jó hatásfokkal skálázódnak.

A MediaEspresso legújabb változatával a szokásos, JVC HD kamerával rögzített 1080p-s anyagot konvertáltuk át 720p-s MP4 formátumú videoba. A művelet a korábbi verzióban CUDA-val sokkal jobban működött, és egyelőre nem látszik változni a tendencia. A GeForce-okon és a Radeonokon belül elég kicsi az eltérés, és az egyes eredmények nem is túl logikusan alakulnak, de továbbra is sokkal gyorsabb a kódolás GeForce használatával. Egy második kártya jelenlétének nem igazán van jelentősége, az SLI-ből és a CFX-ből egyelőre nem tudunk profitálni.

 


 

A játékok mezőnyét korábbi, DX10 motorra épülő címekkel kezdjük. 

Nem mai csirke a Crysis, de mivel még a Crysis 2 nem elérhető, ezért egyelőre vele kell beérnünk, és amíg képes a kártyákat megfelelően komoly feladat elé álítani, addig nincs is vele túl nagy probéma. A GeForce GTX 580 szokásához hűen tisztes távolságból a mezőny elején kuksol, mögötte már melegebb a helyzet. Az első komoly meglepetés, hogy a HD 6970 a GeForce GTX 570-nel van csatában, amit 1 FPS-sel sikerül is megnyernie, azonban mégis kikap a GTX 580 mellett egy másik kártyától is, mégpedig a GIGABYTE GTX 560 Ti SOC-től. A kártya brutál magas órajelei kifizetődnek, bár alig beszélhetünk különbségről, de sikerül a HD 6970-et és a GTX 570 is megvernie. Az 560 Ti TOP változat pontosan a HD 6950-nel van egy szinten, az alapórajeles 560 Ti már lemarad a kisebbik Cayman-tól, a HD 6870-et viszont veri. A HD 6850 és a GTX 460 nem igazán tudnak beleszólni a többiek küzdelmébe. A SLI és CFX rendszerek slálázódása nem kimagasló, de elfogadható.

A Far Cry 2 Dunia motorja már kevésbé nagy falat a mezőny tagjainak, elég magas FPS-ekkel találkozhatunk. A GeForce-ok villognak, jelentős fölényben vannak a Radeonokhoz képset. Még a GTX 460 is a HD 6870 szintjén teljesít, az alapórajeles 560 Ti pedig a HD 6970-et is legyűri, így a többiekről gyakorlatilag nincs mit beszélni. A többkártyás rendszerek eredménye némileg csalódás, valószínűleg már CPU limitbe ütköztünk.

Nem véletlenül féltünk eddig a GTA IV tesztjeinkben való használatától. Azt reméltük, a javításoknak köszönhetően javult a benchmark rész, és mivel többen kértétek, úgy gondoltuk, adunk neki egy esélyt. Mint később kiderült, nem szogált rá a bizalomra, ugyanis mindkét felbontáson szinte megyező FPS értékeket produkált. A bench információi szerint a CPU messze volt a 100 %-os kihasználtságtól, így véleményünk szerint nem CPU limitről van szó. Ráadásul egy felbontáson belül is igen érdekes eredmények születtek, úgyhogy ezt nem is kommentálnánk bővebben.

 


 

Ezen az oldalon már kizárólag DirectX11-et (is) használó játékokkal találkozhattok!

Még emlékszem arra, amikor először küldtük csatasorba az Alien versus Predator mérőalkalmazását. Akkor igen alacsony FPS értékekkel találkozhattunk, és a többkártyás rendszerek sem igazán működtek vele. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott. A kártyák erősödtek, a meghajtók fejlődtek, és ma már az SLI, illetve a CrossFireX rendszerek is tökéletesen működnek. Ebben a játékban elég kiélezett a helyzet a két konkurens gyártó termékei között, de a GeForce-ok határozottabbnak tűnnek. A GTX 460 legyűri a HD 6850-et, a HD 6870 pedig a GeForce GTX 560 Ti-től felfelé mindentől kikap. A HD 6950 tartja magát, az alapórajeles 560 Ti-vel és a TOP változattal el tud bánni, a SOC azonban már beéri, egy hajszállal gyorsabb is nála. A HD 6970 nem hagyja magát, a GTX 570-ig bezárólag az élen van, csak a GTX 580-tól kap ki, ennél többet pedig az eddig látottak alapján nem nagyon várhattunk tőle. Nagyjából hasonló erőviszonyok érvényesek a többkártyás rendszerekre is.

A Battleforge egy rövid, de annál keményebb beépített benchmark jelenetet tartalmaz, melyet ezért előszeretettel használunk. Az átlag FPS értékekből jól látszik, hogy a játék továbbra is inkább a GeForce kártyák asztala, és a Radeonokon belül a Cayman-alapú modellek papírforma szerinti erőfölénye nem igazán tud érvényesülni. Ezt jól példázza, hogy a HD 6870 megelőzi a HD 6950-et, és a HD 6970-től is csak 2 FPS-re van lemaradva. A GeForce-ok pedig nem szerénykednek, a GTX 460 majdnem elcsípi a HD 6870-et, de a HD 6950-et veri. Ezek után már nem nagy meglepetés, hogy az alapórajeles GTX 560 Ti az összes Radeon-t eltángálja, a többiek pedig mosolyogva integetnek vissza a távolból. Az SLI rendszerek jól, a CrossFireX rendszerek kiválóan skálázódnak, szinte 100 % a hatásfok.

Az F1 2010 a Dirt2-t leváltva került bele a tesztjátékok sorába, ugyanazt a neon engine 2-t használja, mint a Dirt2, de azért kicsit faragtak még rajta a fejlesztők, és valamelyest nagyobb terhelést képes róni a kártyákra, mint elődje. Az patchnek köszönhetően használhatóvá vált a beépített benchmark is. Úgy tűnik, a Radeon kártyáknak ez a motor elég jól ízlik, a HD 6850 durván veri a GTX 460-at, a HD 6870 pedig a GTX 560 Ti TOP-ig bezárólag gyilkolászik. A HD 6950 elbánik az SOC-vel, de GTX 570-től is csak 1 FPS-sel marad el. A HD 6970 egyértelműen veri a GTX 570-et, de a GTX 580-nal most sem tud elbánni, az egyszerűen megfoghatatlan. Ebben a játékban a második kártyából kevésbé profitálunk, a SLI és a CFX skálázódása közepesnek mondható.

 


 

Utolsó, teszteredményeket prezentáló oldalunkra négy játék maradt, melyeknek közös jellemzője, hogy mindannyian képesek felvonultatni a DirectX 11 API lehetőségeiből.

Elsőként itt a S.T.A.L.K.E.R. - Call of Pripyat, melyhez a külön mérőalkalmazást használjuk. Ez egy körülbelül 15 perces tesztet futtat egy meghatározott jelenetsoron, de eltérő napszakok és időjárási körülmények között. A negyedik fázis neve SunShafts, ilyenkor verőfényes napsütésben rohanunk végig a pályán, a kártyákra pedig ez a szakasz képes róni a legnagyobb terhelést, így ennek az értékeit jegyeztük fel és jelenítettük meg a grafikonban. Bizony, ez a játék is inkább GeForce-pártinak tekinthető, a GTX 460 gyorsabb a HD 6850-nél és nem sokkal van lemaradva a HD 6870-től, míg az alapórajeles GeForce GTX 560 Ti a HD 6950-nel megegyező teljesítményt nyújt. Az ASUS GTX 560 Ti TOP a HD 6950 és a HD 6970 közé ékelődik be, a GIGABYTE GTX 560 Ti SOC viszont bravúrozik, és nem "csak" a HD 6970-et sikerül legyőznie, hanem az egy kategóriával nagyobb testvérét, a GTX 570-et is (ha nem is sokkal)! A GeForce GTX 580 a szokásos arcát mutatja, előtte senki, mögötte mindenki -- tisztes távolságból. Az SLI többkártyás rendszerek jól, a Radeon CFX konfigok pedig kiválóan skálázódnak.

A Battlefield: Bad Company 2 a tesztalkalmazások mezőnyének egyetlen olyan tagja, mely nem rendelkezik saját mérőalkalmazással, de népszerűsége miatt mégis kihagyhatatlan. Esetében a FRAPS-et hívjuk segítségül. A mérést úgy végezzük el, hogy az új játék kezdésekor elindítjuk a mérést, majd amikor a srácok a csónakban azon híd alá érkeznek, ahol az ellenség cigarettázik, leállítjuk a benchet. A grafikonban az így kapott átlag FPS értékeket tüntetjük fel. Azt látjuk, hogy a GeForce-ok itt is elég határozottak. A GTX 460 még a HD 6850-nel egy szinten van nagyjából, az alapórajeles GTX 560 Ti viszont a HD 6950-ig bezárólag mindent lelép, és a konkurensei közül csak  HD 6970 tudja megelőzni. Az ENGTX 560 Ti TOP viszont már az erősebbik Cayman-t is beéri, a GIGABYTE 560 Ti SOC-ja pedig újfent elképesztőt produkál. Gyakorlatilag 10 FPS-t ver a HD 6970-re, emellett a jóval drágább GTX 570-et is egyértelműen maga mögé utasítja, döbbenet! A GTX 580-ra most sem érdemes túl sok szót fecsérelni, messze a mezőny elején tanyázik, és FULL HD felbontáson is laza 100 FPS-t dob. Ezúttal a többkártyás rendszerek teljesítménytöbblete közepes képet mutat.

A Hawx2 demo benchmark érdekessége, hogy bár használja a tesszellációt, az FPS értékekből ítélve mégsem ró túl nagy terhelést a kártyákra. A teszt a GeForce-ok fölényes győzelméről tesz tanúbizonyságot, olyan mértékben, mintha a Radeon modellek nem lennének önmaguk. A GTX 460 kis híján a HD 6970-nel is elbánik, előtte viszont minden Radeonnál gyorsabb. Az alapórajeles GeForce GTX 560 Ti-nek már majdnem 20 FPS előnye van a HD 6970-hez képest, és ez a tuningolt kártyáknál drasztikusan nő. A GTX 560 Ti SOC ezúttal is bizonyítja erejét, hiszen FPS-re azonos teljesítményt nyújt, mint a GeForce GTX 570. A GTX 580... Érdekes a Radeon kártyák gyengélkedése, elképzelhető, hogy a meghajtó sincs kibékülve ezzel a játékkal, pedig a CFX rendszerek elég szépen gyorsultak az egykártyás konfigokhoz képest. A hatásfok terén jobban szerepeltek, mint az SLI kiépítések, de átlag FPS-ben jóval elmaradtak azoktól.

A Metro 2033 az 1.2-es javítást követően saját mérőalkalmazást kapott, így már nem láttuk akadályát annak, hogy bekerüljön tesztalkalmazásaink közé, pláne, hogy olvasónk közül többen is ezt kérték. Nos, a Metro 2033 itt van, és a legagresszívebb beállításokkal mindjárt a mezőny legdurvábban terhelő játékává lépett elő. Ezt igazolják az alacsony átlag FPS értékek is, az egykártyás rendszerek közül egyedül a GTX 580 tudott 30 FPS közelébe kerülni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a játék az összes többi kártyával játszhatatlan lenne, elég néhány extra opciót kikapcsolni, és máris sokat javulhat a dolog, mi azonban a legdurvább beállításokkal futtattuk a benchet.

Hosszú idő után most a Radeonok elég erősnek tűnnek, az látszik, hogy a Metro-ban inkább a GPU felépítése és a minél több árnyaló, mint sem az órajel számít, hiszen a HD 6950 ezúttal legyőzi a GTX 560 Ti SOC-t, és így értelemszerűen a TOP-nál és az alapórajeles 560 Ti-nél is gyorsabb, utóbbinál nem is kevéssel. Az SOC ezúttal a több CUDA magot tartalmazó GTX 570-nel sem tud mit kezdeni, a HD 6970 viszont a nagyobbik felbontáson már beéri a GTX 570-et. A CrossFireX és az SLI rendszerek teljesítménye is viszonylag meggyőző, és ebben a játékban ezekkel a beállításokkal valóban van létjogosultsága egy második kártya beépítésének.

 


 

Egy ekkora, ilyen sok résztvevős teszt után az összegzés és az értékelés mindig nagyon nehéz feladat, hiszen sok szempontot kell figyelembe venni. Mégis, az elsődleges dolog a vételár lesz, hiszen a vásárló szempontjából ez tesz konkurens termékké két külön modellt.

Úgy logikus, hogy a föld felől (tehát a 40 000 Ft-tól) haladjunk a csillagos ég felé. Első párosunk a GeForce GTX 460 (1 GB) és a HD 6850. Ők az ár szempontjából egy kiegyensúlyozott páros, hiszen mindkét modell kicsivel 40 000 Ft felett már haza vihető. Ez azt jelenti, hogy az ár alapján nehéz dönteni, ehhez más jellemzőket is meg kell vizsgálni. Az első ami szóba jön a teljesítmény mellett, az a fogyasztás. Ilyen téren a GTX 460 csak terheletlen fogyasztás esetén van partiban a kisebbik Barts-cal, minden más esetben többet eszik nála, néha kisebb, néha jelentős mértékben, de itt mindenképp a HD 6850 a jobb. Persze a leglényegesebb dolog csak most jön, az egymáshoz viszonyított sebesség. Ezúttal csak a játékokban mutatott formát vetjük össze, hiszen a mindennapos használat során ennek van igazán jelentősége. Azt már most le kell szögezni, hogy sok esetben alig van különbség, csupán néhány FPS dönt, és ez a mezőny többi résztvevőjére is igaz, de valahogyan rangsorolnunk kell, így most adott esetben az 1 FPS-t is különbségnek vesszük. Aztán van jó pár olyan eset is, amikor egy játék sokkal jobban fut az egyik gyártó modelljein, ilyenkor a különbség több kategóriát is átölelhet. Nos, a jelenlegi meghajtókkal és az általunk használt játékokkal úgy fest a helyzet, hogy jelen pillanatban a GeForce GTX 460 a győztes, mivel tíz játékból hétben őt lehet kihozni gyorsabbnak, még akkor is, ha sokszor alig beszélhetünk különbségről. Mi azt mondanánk, ha az a fontosabb, hogy a régebbi és mai játékokban egy picivel több FPS-ünk legyen, és kevésbé számít a fogyasztás, akkor a GeForce GTX 460 1 GB a befutó. Ha számunkra fontosak a wattok is, akkor talán a HD 6850 felé kell nézelődni, ezt a döntést már olvasóinkra bízzuk.

Vizsgáljuk meg most az NVIDIA új üdvöskéjét, a GeForce GTX 560 Ti-t és az alapórajeles teljesítményét. Ennek a modellnek a HD 6870 ellen kellene mennie, de az esetek többségében túlnő rajta. Ezt az AMD sem hagyhatta figyelmen kívül, a probléma megoldására árcsökkentést eszközölt. A mai magyar árakat figyelve egy Radeon HD 6870 körülbelül bruttó 54 000 Ft-tól érhető el, míg a GTX 560 Ti 59 000 Ft-ról indul, ebben talán bizonyos mértékben még az újdonság ereje is benne van. Mint minden mostani GeForce modellnek, a GTX 560 Ti terheletlen fogyasztása is nagyon jó az alacsony üresjárati órajeleknek köszönhetően, de ha terhelésre kerül a sor, bizony egyértelműen a HD 6870 a takarékosabb, néhol nem is kevéssel. A sebességnél azonban a tíz játékból a HD 6870 csak kétszer tud gyorsabb lenni, a fennmaradó nyolc címben a GTX 560 Ti a győztes, néhol jelentős fölénnyel. Ha visszapillantunk az árakra, a GTX 560 Ti legalább annyival gyorsabb, mint amennyivel drágább, így ha a sebesség mellett tesszük le a voksunkat, akkor a HD 6870-nel szemben őt kell választanunk, ha olcsóbban szeretnénk kevesebbet fogyasztó, olcsóbb, de lassabb kártyát, akkor a HD 6870 lesz a barátunk.

Nézzük meg azt is, mi tud a GTX 560 Ti alapórajelen a kisebbik Cayman, azaz a HD 6950 ellenében. Idle étvágyban menetrend szerint az 560 Ti győz, terhelve viszont általában többet kér, mint a HD 6950. A különbség nem akkora, mint a HD 6870-nel szemben, de végső soron még a HD 6950 is takarékosabbnak mondható a mi méréseink alapján. Az GTX 560 Ti nagyon derekasan állja a sarat a játékokban is, a tíz címből négyet tud hozni, egy esetben döntetlen születik, ötben pedig a HD 6950 a gyorsabb. Ha figyelembe vesszük azt, hogy GeForce GTX 560 Ti 59 000 Ft-ról, a Radeon HD 6950 pedig 63 000 Ft környékéről indul, akkor ez az eredmény reálisnak tűnik. A GTX 560 Ti-ben ráadásul még elképesztő tartalékok vannak, elég csak a TOP vagy az SOC órajeleire gondolni. Persze amíg a HD 6950 6970-né alakítható, addig ez bőven ellensúlyozza a GTX 560 Ti OC képességeit, de erre a jövőben egyre kisebb lesz az esély, és kizárólag frekvencia túlhúzásban valószínűleg a GTX 560 Ti-nek vannak nagyobb és könnyebben kiaknázható tartalékai.

A HD 6970 már jóval drágább egy referencia órajeles GTX 560 Ti-nél, így az összehasonlításnak nem igazán lenne értelme, de azért zárójelben megjegyeznénk, hogy azokban a játékokban, amelyekben a Radeonok általánosan sokkal gyengébben teljesítenek a GeForce-oknál, három esetben az alapórajeles 560 Ti még a HD 6970-nél is gyorsabb tudott lenni.

Az ASUS ENGTX560 Ti TOP és a GIGABYTE 560 Ti SOC is bőven szolgál érdekességgel. Egymáshoz viszonyítva nyilván utóbbi a gyorsabb, hiszen jóval magasabb órajelekkel bír. Mindkét modell elég ritka fecske még a boltok polcain, a TOP-ot legolcsóbban 71 000 Ft környékén fedeztük fel, amely 7-8 000 Ft-tal drágább egy HD 6950-nél. Nos, az alapórajeles HD 6950-hez viszonyítva tíz játékból ötben ő nyer, kettőben döntetlen születik, és csak háromban kap ki, tehát az árkülönbség nem tűnik nagyon eltúlzottnak, és valószínűleg néhány héten belül ez még csökkenni is fog. Az ENGTX 560 Ti TOP DirectCU II Dávid módjára harcol a Gólját HD 6970 ellen, és vígül tíz címből négyben sikerül is legyőznie. Mivel 15-17 000 Ft-tal olcsóbb a Góljátnál, ez nem egy rossz mutatvány.

A GIGABYTE GeForce GTX 560 Ti SOC 1 GHz-es GPU órajelével azonnal érzékelteti, hogy minden ellenfele felkötheti a gatyeszt. A grafikonokból egyértelműen kiderült, ez nem csak üres üzengetés volt. Tíz tesztből hétben leveri a HD 6950-et, és hat címben a HD 6970-et is! Az SOC azonban itt sem áll meg, nem elégszik meg a konkurencia skalpjával, a GeForce GTX 570-be is belemar, tízből négy esetben nyer ellene, egyszer döntetlen születik, és a GTX 570 csak ötször tud nyerni. Ha azt nézzük, hogy -- bár az GTX 560 Ti SOC jelen pillanatban még elég nehezen beszerezhető -- 76 000 Ft körül megvehető, a GTX 570 pedig 83 000 Ft tájékán indul, ez igencsak bravúr. Persze az sem piskóta, amit a Caymanok ellen művelt. Mivel egy HD 6950-nél jelen pillanatban 12-13 000 Ft-tal drágább, el is várható volt ez az eredmény, de ugyanennyivel olcsóbb a HD 6970-nél, mégis tízből hat esetben gyorsabb volt nála. A GIGABYTE GTX 560 Ti SOC tehát egy nagyon komoly fegyver már jelen pillanatban is, ha a jövőben szélesebb körben és olcsóbban is elérhető lesz, nagyon komolyan kell vele számolni! A rend kedvéért azt is meg kell jegyeznünk, hogy a tuningolt kártyák esetében többletfogyasztással kell számolnunk a referencia órajeles példányokhoz képest (például a GTX 560 Ti SOC a GTX 570 fogyasztását súrolja, sőt, néhol át is lépi azt)!

Érdekes lehet még a GTX 570 és a HD 6970, valamint a két Cayman egymással való kapcsolata. Utóbbi páros esetén az az érdekes helyzet állt elő, hogy a GeForce az olcsóbb 5-6000 Ft-tal, persze 80 000 Ft feletti magasságokban ennek már csökken a jelentősége. A fogyasztás kérdése érdekes, esetükben területfüggő, néhol az egyik, néhol a másik eszik többet vagy kevesebbet, ennek ilyen összegű és teljesítményű kártyáknál már ugyancsak csökken a jelentősége. Ha a teljesítményt nézzük, akkor azt kell, hogy mondjuk, hogy jelenleg a GeForce GTX 570 a gyorsabb, legalábbis az általunk használt játékokban biztosan, hiszen tíz címből hétben nyert, és csak háromszor veszített a HD 6970 ellen, így a sebességet tekintve mindenképp őt kell kihoznunk győztesnek a HD 6970-nel szemben, és az sem mellékes, hogy olcsóbb is nála.

A HD 6950 és a HD 6970 között jelenleg körülbelül 25 000 Ft a különbség, amely elég tetemes összegnek tűnik. A HD 6970 természetesen határozottan gyorsabb kistestvérénél, az lenne a meglepetés, ha nem így lenne. A többletteljesítményéhez képest viszont ez az árkülönbség eltúlzottnak tűnik, ennek ellenére mégsincs min csodálkozni. A HD 6970 jelenleg "a leggyorsabb egy GPU-s Radeon", és a leggyorsabb címnek mindig ára van, elég csak a GTX 570 -- GTX 580 viszonyára gondolni, ugyanis a GTX 580 majdnem 40 000 Ft-tal drágább testvérénél. Esetében nem csak "a leggyorsabb egy GPU-s GeForce címet", hanem "a piac leggyorsabb egy GPU-s kártyája" címet is meg kell fizetni, melyet minden kétséget kizáróan birtokol, hiszen ő volt az egyetlen olyan VGA, melyet egyetlen más kártyának sem sikerült egyszer sem legyőznie, függetlenül attól, hogy az adott tesztprogram a GeForce-okon vagy a Radeonokon futott-e jobban.

A SLI és CrossFireX kapcsán röviden megjegyeznénk, hogy a mai modern játékoknak és az egyre kiforrottabb meghajtóknak köszönhetően képesek megfelelő, helyenként kiváló hatásfokkal működni, és megközelíteni a 100 %-os gyorsulást. A skálázódás a CrossFireX rendszerek esetében tűnik némileg hatékonyabbnak, de az SLI eredményeivel sincs különösebb probléma.

NVIDIA GeForce GTX 560 Ti

ASUS ENGTX560 Ti TOP
GIGABYTE GTX 560 Ti SOC
AMD Radeon HD 6950
NVIDIA GeForce GTX 570

NVIDIA GeForce GTX 580

 


 

          

Cikkünkhöz fórumunkban szólhattok hozzá!

A cikkben szereplő ASUS ENGTX460 DirectCU, ASUS ENGTX580, ASUS EAH6970, valamint a két darab Leadtek GTX 570-et a 
Bluechip biztosította tesztünkhöz. Az ASUS ENGTX460 TOP DirectCU, ENGTX560 Ti TOP DirectCU II, a második ENGTX580, EAH6850 DirectCU, EAH6870, EAH6870 DirectCU, EAH6950 és a második EAH6950 videokártyákat az ASUS hazai képviseletebocsájtotta rendelkezésünkre. A GIGABYTE GTX 560 Ti SOC-ért és a második Radeon HD 6950-ért a GIGABYTE hazai képviseletének jár köszönet. A referencia HD 6850 az AMDjóvoltából teljesít nálunk szolgálatot.

 


 

A cikkben szereplő állandó tesztkomponenseinkért az alábbi támogatóinknak jár köszönet:

A cikket írta: med1on (Mihics Zoltán) és gabi123 (Pintér Gábor)

GIGABYTE GT 430 -- itt az olcsó DX11-es GeForce

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

 

Ez az év valahogy igencsak bővelkedik grafikus kártyákkal foglalkozó cikkekkel, és hol vagyunk még a végétől. Videokártyás tesztjeink mezőnyében igyekszünk úgy lavírozni, hogy minden termékszegmensből jelenjenek meg modellek az oldalunkon, kezdve a belépőszinttől egészen a prémium kategóriáig.

Jelen cikkünkkel azoknak szeretnénk ismét kedveskedni, akiknek a videokártya vásárlásra szánt forrásaik korlátozottak, és ennek megfelelően a 3D-s teljesítmény kapcsán nincsenek túl nagy igényeik. Egy friss, modern, keveset fogyasztó kártyát szeretnének a lehető legkevesebb pénzből kihozni. Valami ilyesmire gondolhatott az NVIDIA is, amikor megszülettek fejében a GeForce GT 430 tervei.

GeForce GT 430 -- GF108

A jó hír az újdonsággal kapcsolatban, hogy szó szerint újdonság, és nem valamelyik régebbi modell átnevezgetése. A GF108 maggal dolgozó kártya teljes egészében Fermi-alapú, 40 nm-es gyártástechnológiával készül, 96 darab CUDA magot és 16 textúrázó egységet tartalmaz. ROP egységeinek száma 4, a gyártók többsége 1 GB DDR3-GDDR3 memóriával szereli, jellemzően 1800 MHz-en járatva, 128 bites busszal kapcsolva. A grafikus mag az NVIDIA ajánlásai szerint 700 MHz-en, míg a CUDA egységek ennek dupláján, azaz 1400 MHz-en járnak.

 

A specifikáció szerint ezekkel az adatokkal a kártya 11,2 GigaTexel/szekundumos textúra-szűrésre képes, a memória sávszélessége pedig 28,8 GB/s. A grafikus mag 585 millió tranzisztorból áll össze, a kurtításoknak a fogyasztási oldalon is meglett az eredménye, hiszen a hivatalos TDP adat szerint a GeForce GT 430 maximális fogyasztása 49 W.

A GeForce GT 430 HTPC-be is megfontolandó lehet, ugyanis a referenciakártya alapból alacsony profilú, azaz még a legkisebb házakba is elfér, és ettől szerencsére a gyártók sem nagyon térnek el, 1-2 esetet kivéve. A méret tehát ideális és kimenetekkel sem lesz probléma, a VGA és a dual-link DVI csatlakozó mellett egy natív HDMI is rendelkezésre áll, mely ráadásul 1.4 szabványú, azaz Bluray 3D anyag kijuttatására is alkalmas, a 24 bites többcsatornás 192 KHz-es Dolby True-HD és DTS-HD Master Audio jelfolyamokkal egyetemben.

 

A GPU-ban pedig az NVIDIA legfrissebb videoprocesszora dolgozik, úgyhogy elméletben minden adott ahhoz, hogy a GeForce GT 430 egy tökéletes HTPC kártya legyen. Természetesen a GF108 mag támogatja a DirectX 11, a CUDA, a PhysX, OpenCL és a DirectCompute technológiákat.

 

 


 

A GIGABYTE GV-N430OC-1GL típusjelzésű GeForce GT 430 nem sokban tér el attól, mint amit az előző oldalon a GeForce GT 430-ról általánosságban elmondtunk.

Az alacsony profilú kék nyomtatott áramkörön egy vaskos alumínium borda helyezkedik el, rajta két kis méretű ventilátorral, úgyhogy melegedési problémáink biztosan nem lesznek vele. A kimenetek terén nem történt változás, legfelül a VGA kimenet, középen a natív HDMI, míg alul a dual-link DVI virít. Ha erre igény van, akkor a d-Sub kimenet kicsavarozható, és leköthető a kártya NYÁK-járól.

     

Mivel a borda elég magas, és arra még ráülnek a ventilátorok is, a GIGABYTE modellje valószínűleg házba építve két kártyahelyet foglal el. A gyártó OC típusjelzéssel illeti ezt a termékét, mely gyakorlatilag egy 30 MHz-es GPU tuningot -- és ezáltal egy 60 MHz-es CUDA mag órajel növelést jelent. Pár százalékot elképzelhető, hogy hoz ez a kis ügyeskedés, mi viszont azért, hogy pontos képet kapjunk egy referencia GeForce GT 430-ról, az órajeleket a 700/1400 MHz-es gyári értékekre vettük vissza.

 


Tesztkonfigurációnk a következő elemeket tartalmazta:

  • Alaplap:
    • GIGABYTE GA-EX58-UD4P (BIOS: F13)
  • Processzor:
    • Intel Core i7 920 2,66 GHz @ 3,6 GHz (200×18)
  • Processzorhűtő:
    • Scythe Ninja 2 Rev B
  • Memória:
    • Kingston HyperX T1 1600 MHz 9-9-9-24 2 × 2 GB 1,65 V
  • Háttértárak:
    • Kingston SSD Now V Series 64 GB SATA2 (SNV425-S2/64)
    • Samsung 320 GB SATA2 (HD322HJ)
  • Videokártyák:
    • ASUS BRAVO 220 SILENT/DI/1GD2(LP)
    • ASUS ENGT240/DI/1GD5/A
    • GIGABYTE GeForce GT 430 (GV-N430OC-1GL)
  • Tápegység: Xigmatek NRP-HC1501 1500 W
  • Szoftverkörnyezet:
    • Windows 7 RTM 64 bit Ultimate HUN
    • Intel INF 9.1.1.1019
    • NVIDIA GeForce 258.96 WHQL x64
    • NVIDIA GeForce 260.89 WHQL x64 -- GeForce GT 430
    • Realtek HD Audio 2.51 Driver
  • Megjelenítő: ASUS 24T1 TV Monitor

 

     

Core i7 920 @ 3600 MHz + Kingston HyperX T1 1600 MHz CL8 + GIGABYTE GA-EX58-UD4P

 

ASUS ENGT240/DI/1GD5/A

ASUS BRAVO 220 SILENT/DI/1GD2(LP)

GIGABYTE GeForce GT 430 -- GV-N430OC-1GL

Grafikus meghajtó-programok alkalmazása:

Mielőtt ismertetnénk a tesztek eredményeit, tisztáznunk kell, hogyan végeztük el azokat. A szintetikus mérések esetén (3DMark Vantage /PhysX kikapcsolva/, Unigine Heaven Benchmark, MediaShow Ultra) nem változtattuk meg a GeForce driver alapértelmezett beállításait, minden a gyári konfiguráció szerint futott. A szintetikus mérések után a játékokhoz manuálisan bekapcsoltuk a 16×-os anizotropikus szűrést.

Fogyasztás és melegedés mérése:

A cikk minden résztvevőjét alávetettük fogyasztási és melegedési méréseknek is. A kártyák étvágyát egy wattmérővel vizslattuk úgy, hogy terheletlen fogyasztásnak a Windows alatt nyugalmi állapotban mutatott értékét jegyeztük fel, terhelésre pedig a FurMark 1.8.2 beépített mérőmodulját használtuk úgy, hogy 5 percig futtattuk a programot benchmark módban a legagresszívebb beállításokkal. Mindkét állapotban igyekeztünk egy hozzávetőleges átlagot képezni a látott adatokból. A hőmérsékleti értékek, a terheltségi szintek és a ventilátorok fordulatszámainak figyelésére az Afterburner 1.6.1-t használtuk, a monitorozást egy rövid nyugalmi állapot után a FurMark-os terhelési fázis alatt végeztük, majd hagytuk a kártyákat visszahűlni.

Az NVIDIA nem beszélt mellé a fogyasztással kapcsolatban, ez tényleg a valaha látott leghűvösebb Fermi, terhelt és terheletlen állapotban is kevesebbet evett, mint egy GeForce GT 220, pedig az ASUS Bravo-ja még órajelekben is leszabályozott változat. A GeForce GT 430 fogyasztása tehát rendben van, sőt, akár egy piros pontot is adhatunk érte, persze azt zárójelben tegyük hozzá, hogy ezúttal Radeon ellenfelekhez nem hasonlítottunk.

ASUS GeForce GT 240

ASUS GeForce GT 220 BRAVO

GIGABYTE GeForce GT 430 -- GV-N430OC-1GL

A kártya hűtése rendben teszi a dolgát, üresjáratban 26, míg kemény terhelés alatt 53 fokot mutatott a hőmérő, ilyenkor a ventilátor bizony 100 %-on pörög, de általános használat során valószínűleg nem nagyon fogja olyan terhelés érni a kártyát, mint amilyet a FurMarkkal állítottunk elő neki.

 


Első körben nézzük a szintetikus mérőprogramokat! 

A tesztekből egyértelműen kirajzolódik, hogy a GeForce GT 430 valamivel gyengébb az ASUS GT 240-énél, de azt tegyük hozzá, hogy ezen a modellen GDDR5 memóriák dolgoznak, míg a GT 430-on GDDR3, ha ebben egyformák lennének, vélhetően sokkal közelebb teljesítene egymáshoz a két kártya. Az viszont jó hír, hogy Media Show Ultrában a GeForce GT 430-cal is tökéletesen működött a CUDA alapú videókonvertálás, és másodpercre azonos eredményt hozott a GT 240-ével.

 


Lássuk hogyan boldogulnak a kártyák a játékokkal! 

A S.T.A.L.K.E.R. legújabb része szerény beállításokkal, DX10 módban futtatva 1280 × 1024-es felbontáson nem mondhatni, hogy a GeForce GT 430 kedvence volt, elég csúnyán elmaradt a GT 240-hez képest, valami kevés volt, és ez a nagyobbik felbontáson sem változott meg. A GT 220-at legalább magabiztosan hagyta maga mögött.

A Dirt 2 esetében sokat javult a helyzet, a kisebbik felbontáson a GIGABYTE GeForce GT 430-a 5 FPS-sel előzi be az ENGT240-et, 1680 × 1050-re váltva ez 1 FPS-re apad, de az előnyt sikerül megőrizni. GDDR3 kontra GDDR5 ide vagy oda, ebben a játékban nagy valószínűséggel a GF108 technológiai frissessége hozta meg a sikert.

 


A tesztet három további játékprogrammal zárjuk le. 

A Hawx általában szépen szokott futni az NVIDIA kártyáin, ezt most is láthatjuk. A GT 430 továbbra is a kezébe tartja az irányítást, ugyanis ezúttal is mindkét felbontáson magabiztosan kerül az ENGT240 elé.

A Far Cry 2-nél talán az eddigi legszorosabb küzdelem bontakozik ki, a GIGABYTE GT 430 csak néhány FPS-re van elmaradva a felizmozott ENGT240-től, de végül beérnie nem sikerült, csak bekísérnie. Ettől függetlenül mindkét kártya abszolút játszható szintet produkál az adott beállításokkal, tehát aggodalomra semmi okunk. 

A Lost Planet második részének demóját a közelmúltban állítottuk csatasorba, a mérés során a DirectX 9 módot használtuk, alacsony minőségi szinten. Ebben a tesztben az egyes Scene-ekben mért eredmények mindig elég közel vannak egymáshoz, de a GIGABYTE GeForce GT 430 esetében ez totális FPS-egyezést jelentett. A teljesítményét tekintve nem vagyunk maradéktalanul elégedettek, a Lost Planet 2 egy viszonylag friss cím, talán illetve volna egy picit jobban szerepelni, de legalább a játszható szint megvolt.

 


 

Nos, az utolsó oldalra érkezvén elmondhatjuk, hogy immáron a GeForce GT 430 is járt a tesztkonfigunkban a GIGABYTE-nak köszönhetően. A GF108 alapú, tehát Fermire épülő GT 430 kapcsán talán valami olyasmi érzéseknek kellett volna bennünk kavarognia, mint anno a Radeon HD 5670 kapcsán. Ez azonban nem volt meg, talán azért, mert mára a DirectX 11 ismerete egyre természetesebb, talán azért, mert a rengeteg felső- és középkategóriás újdonság kiölte belőlünk a GeForce GT 430 iránti izgalmat.

A GeForce GT 430 pedig nem rossz kártya, az NVIDIA elvégezte ezt a nem túl nehéz feladatot, új alapokon adott ki egy keveset fogyasztó, de modern videokártyát, kedvező(?) árcédulával. A tervezésnél kiemelt szempont volt a HTPC-k piaca, hiszen a kártya alap esetben low profile, azaz a NYÁK felezett magasságú, így valóban kis helyen is elfér. A GIGABYTE saját modellje illeszkedik ebbe a képbe, a nyomtatott áramkör méretein nem módosítottak, viszont egy helyett két darab apró ventilátor került rá, és az alapból magas borda miatt valószínűleg a vezérlő a szomszédos kártyahelyet is elfoglalja, de ha mégsem, akkor sem célszerű a ventilátorok elé 2-3 mm-re bármit is helyezni, hiszen az elég negatívan befolyásolhatja a hűtési teljesítményt. A hűtésre egyébként nem lehet rossz szavunk, a két apró légkavaró annyira csendben teszi a dolgát, amennyire teheti. Ezen túlmenően ott van még a HUB a tortán, azaz a friss natív HDMI csatlakozó, mely az utolsó követelmény, ami valóban házimozi-képessé varázsolja a GIGABYTE GeForce GT 430-at.

Úgy tűnik minden szép és jó, de valóban így van ez? Azért nem teljesen. A GeForce GT 430 átlagosan bruttó 19 000 Ft-tól érhető el, és a GIGABYTE eme kiadása is becsúszik néhány százassal 20 000 Ft alá. A tesztben szereplő ASUS ENGT240-re nem igazán érdemes adni, mert bár elég gyors, a GDDR5 miatt még mindig nagyon drága, 28 000 Ft körül kapható, ez pedig aránytalanul sok. Ha a HTPC-s képességeket, a méretet és a fogyasztást nézem, valamint azt, hogy a GF108 alapú GeForce GT 430 egy friss modell, akkor ajánlható, főleg multimédiás felhasználásra, de ha a teljesítmény/ár mutatót veszem figyelembe, akkor nem vagyok benne biztos, hogy nem inkább egy Radeon HD 5670-et választanék, gyakorlatilag a GeForce GT 430-cal megegyező áron. A GeForce GT 430 tehát nagyon sok mindenben tetszett, a teljesítményt (és az ehhez társuló árat) tekintve néhol volt hiányérzetünk.

GIGABYTE GeForce GT 430 
(GV-N430OC-1GL)

Cikkünkhöz fórumunkban szólhattok hozzá!

A GIGABYTE GeForce GT 430 a GIGABYTE hazai képviseletétől érkezett tesztelésre, köszönjük!

Pintér Gábor (gabi123)

GeForce GTX 460 és GTX 460 SLI -- Egy szerethető Fermi!

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
GeForce GTX 460 és GTX 460 SLI -- Egy szerethető Fermi! - 5.0 out of 5 based on 1 vote

Fermi 2.0, avagy az NVIDIA visszatért

Mindet kezdet nehéz - tartja a mondás és ez az NVIDIA GTX 400 sorozatra hatványozottan igaz. Annak ellenére, hogy az architektúra brutálisan gyors, technológiailag rendkívül fejlett, sikeresnek mégsem nevezhető. Ennek egyszerű oka van. A GF100 chip nem az asztali szegmensre termett, ebből kifolyólag a rá épülő videokártyák (GTX 465 / 470 / 480) „nem lehetnek” kelendőek. A tesztünk mai főszereplőin elhelyezett GF104-es grafikus processzornak nem kis feladat jutott: a játékosok céljait, igényeit kiszolgálni mindeközben meg kell felelnie a gazdaságossági és gyártástechnológiai szempontoknak is.


Roham a középkategóriáért

Az NVIDIA szemszögéből rendkívül fontos volt, hogy az új chip lényegesen kisebb legyen, mint elődje. A GF104 természetesen a TSMC 40 nanométeres gyártósorairól kerül le és 1,95 milliárd tranzisztort rejt magában. A lapka a frissített mikroarchitektúrájának köszönhetően a legújabb hírek szerint 366 négyzetmilliméter lett, ami már egy versenyképes értéknek tekinthető, bár a Cypress GPU-val (334 mm2) szemben még lenne mit javítani. Az optimalizáció jegyében megszünt az ECC támogatás, a dupla pontosságú műveletek csak 16 ALU egységen futnak le, illetőleg a mag már nem négyzet, hanem téglalap alakú.

Az architektúra felfrissítésének első jele, hogy a chip két GPC-vel (Graphics Processing Cluster) rendelkezik, ahol nyolc SM (Shader Multiprocessor) és összesen 384 CUDA mag található. Minden egyes SM tömb 8 textúrázót rejt magában. A gyártási kihozatal javítása érdekében egy SM letiltásra került, így a GTX 460 „csak” 336 CUDA maggal és 56 textúrázóval gazdálkodhat, de nincs kizárva, hogy hamarosan érkezik egy teljes értékű lapkára épülő kártya is. A kettő geometriai egység és a hét Polymorph Engine a Fermihez képest drasztikus visszalépés, de még így sem valószínű, hogy a triangle setup és a tesszellációs teljesítmény korlátozó tényezővé válna.


Shader Multiprocessor

A GF104 chip az NVIDIA fekete báránya, ugyanis most először megjelent a szuperskalár feldolgozás. Fentebb már említettük, hogy minden egyes SM tömbben 48 CUDA mag foglal helyet, amiket pedig három kisebb csoportba rendeztek el. A 3 csoport vezérlését kettő ütemező látja el, ezért a zöldek az ILP (utasítás szintű párhuzamosítás) eljárást alkalmazzák, csakúgy, mint az AMD az R600 óta. A dolog szépséghibája, hogy ha az egyes végrehajtandó utasítások között függőség alakul ki, akkor a chip teljes ALU kapacitását nem tudjuk felhasználni. További változás az SM-ben belül az SFU-k (Special Function Unit) számának megduplázása, ez pedig nem elhanyagolható teljesítménynövekedést okozhat az interpoláció alatt.


GeForce GTX 460 1024 MB


GeForce GTX 460 768 MB

Ezen a ponton felhívnánk olvasóink figyelmét, hogy a két GeForce GTX 460-as modell nem csak a videómemória méretében különbözik egymástól, mert a GF104 backend része még tart érdekességeket. A lapka 8 ROP blokkot (32 egység) tartalmaz, amihez egy 256-bites crossbar memóriavezérlő kapcsolódik. A kisebbik (GTX 460 768 MB) versenyzőt itt is megkurtították, amely így 24 ROP-al és ebből kifolyólag 192-bites memóriabusszal rendelkezik, továbbá a másodszintű gyorsítótárának mérete 512 KB-ról 384 KB-ra csökkent.

A GTX 460 grafikus magjának órajele 675 MHz, a stream processzorok 1350 MHz-en ketyegnek, a GDDR5-ös memóriák effektív órajel pedig 3600 MHz. A PCI Express 2.0-s interfésszel felvértezett vezérlő energiaigényét két 6 tűs PCIe-tápcsatlakozó szolgálja ki, a fogyasztás pedig az 1024 MB-os kártyánál 160 watt, a 768 MB-os verzió esetében pedig 150 watt. A lapka jelentős órajel-tartalékokkal bír, amiről a Colorful iGame 460 ad tanúbizonyságot.


GeForce GTX 460: már itt volt az ideje!

Reméljük mostanra nem sikerült egy jelentősebb nagyságú olvasói tábort elveszítenünk a részletes technológiai elemzés miatt, de úgy gondoljuk, olvasóink között vannak néhányan, akiket komolyabban is érdekel a VGA-k, illetve a GPU-k belső lelki világa, nekik szerettünk volna kedvezni a fenti néhány bekezdéssel. Akik a bevezető után rögtön ide ugrottak talán jó néven vennének egy rövid összefoglalót. A GF104 chip egy ízig-vérig gamer GPU, de közben képes "tökéletesen" megfelelni az NVIDIA igényeinek is, azaz relatíve olcsón előállítható és vállalható a kihozatala. A vásárló szemszögéből elemezve is csak jókat mondhatunk a lapkáról, mert rendkívül tuningbarát és visszafogottabb fogyasztással bír.

Összefoglaló specifikációs táblázat


ASUS ENGTX460 TOP DirectCU 1024 MB GDDR5

A termék neve már önmagában elárulja a legfontosabb jellemzőket. A TOP kifejezés arról hivatott informálni, hogy ez a kártya bizony nem az NVIDIA által javasolt órajeleken működik, gyárilag túlhajtott példányról van szó, mely nagyjából 15%-os teljesítménytöbbletet jelent esetében. A GPU 675 MHz helyett 775 MHz-en, az árnyalók 1350 MHz helyett 1550 MHz-en tekernek, a memória üzemfrekvenciája 3600 MHz-ről 4000 MHz-re nőtt, ami mellesleg 1 GB GDDR5, tehát az erősebbik GTX 460 variánssal van dolgunk.

Azt hiszem, ezúttal valóban jelentős és értelmes tuningról van szó, nem csak piszmogásról és + 5 MHz-ről, melyet más gyártók esetenként szívesen alkalmaznak a "az overclocked" minősítésért elkérhető plusz profit reményében. Ez a kártya valóban meg lett rántva, és itt jön képbe a másik dolog, a DirectCU. A DirectCU az ASUS saját hűtési megoldása, már találkozhattatok vele oldalunkon előző cikkünk a HD 5830 DirectCU személyében, ezért az ott leírtakat gyakorlatilag szó szerint idézhetjük.

Az ASUS ENGTX460 TOP DirectCU saját tervezésű fekete NYÁK-ra épül, a PCB hátsó éleit lecsapták és lekerekítették, és a tápellátáshoz két darab 6-tűs PCI Express tápcsatira van szükség. A hűtő kialakítása nem zárt szélcsatornájú, hanem nyitott, és a 72 mm átmérőjű ventilátor függőleges irányban lefelé fújja a levegőt. A két darab, nikkelezett réz hőcső 8 mm-es átmérővel bír, megjelenésük masszív, és bizakodásra ad okot a hatékonysággal kapcsolatban, már csak azért is, mert a borda talpában közvetlenül találkoznak a GPU felületével (ilyen megoldást már láthattunk processzorhűtőknél).

A borda nem túl nagy méretű, de kialakításra meggyőző, sűrűn lamellázott, rajta egy csinos műanyag takarólemez dobja fel a látványt az elmaradhatatlan ASUS emblémával. A DirectCU hűtő 20 %-kal hatékonyabb működést és csendesebb üzemet ígér a referenciahűtőhöz képest. A kimenetek terén két DVI és egy mini HDMI áll rendelkezésre. A doboz színvilága ezúttal nem az EN sorozatra jellemző zöld-fekete, hanem kék-fekete árnyalatokkal dolgozik, felületén egy kigyúrt embert hordoz, aki angyalszárnyakkal rendelkezik és tigrisfeje van. A fekete kartondobozok, illetve elválasztók az alap dolgokat, tehát a telepítőlemezt, a kézikönyvet és kábeleket/átalakítókat tartalmazzák.

GIGABYTE GV-N460OC-1GI 1024 MB GDDR5

A fontos szempontokban a GIGABYTE gyermeke sokban hasonlít ASUS-os társára. A gyártók nagy többségére jellemző, hogy egyedi nyomtatott áramkört és egyedi hűtést készít a GF104-nek, illetve a GeForce GTX 460-nak, így tett a GIGABYTE is. A GIGABYTE GV-N460OC-1GI típus is az Ultra Durable VGA család tagja, melyről már jól tudjuk, hogy kiváló komponenseket, tartósságot és gyakran egyedi hűtést ígér, így van ez most is.

A széles, de nem túl magas, közepesen sűrűn lamellázott bordát két nikkelezett hőcső szeli át, rajta két darab ventilátor csücsül. Ez a hűtőrendszer a WindforceTM 2× nevet viseli. A két 72 mm-es ventilátor kialakításának köszönhetően minimálisra csökkenti a turbulenciát, csendes működést biztosít, miközben rendkívül gyorsan távolítja el a GPU-ról és az egyéb melegedő komponensekről a bordára átkerülő hőt. A kártya nem csak felépítésben egyedi, az órajelek sem maradtak érintetlenül, mivel OC verzióról beszélünk.

Esetében a GIGABYTE-os fiúk kicsit kevésbé szaladtak el a lóval, a GPU-t 715 MHz-re (a shadereket ennek megfelelően 1430 MHz-re) húzták, az 1 GB-nyi GDDR5 RAM pedig érintetlenül, azaz 3600 MHz-en maradt. No sebaj, azért ez is számít pár százalékot a vásárlónak. A tápellátás két darab 6-tűs PCI Expressz tápcsatlakozóval történik, a kimenetek terén is az átlagos kínálatot kapjuk, azaz két DVI-t és egy mini HDMI-t.


Tesztkonfigurációnk a következő elemeket tartalmazta:

  • Alaplapok:
    • GIGABYTE GA-EX58-UD4P (BIOS: F13)
  • Processzorok:
    • Intel Core i7 920 2,66 GHz @ 3,6 GHz (200×18)
  • Processzorhűtők:
    • Scythe Ninja 2 Rev B
  • Memóriák:
    • Kingston HyperX T1 1600 MHz 9-9-9-24 2 × 2 GB 1,65 V
  • Merevlemezek:
    • HITACHI 160 GB SATA2 (HDS721616PLA380)
    • Samsung 200 GB SATA2 (SP2004C)
  • Videokártyák:
    • GeForce GTX 460 (ASUS ENGTX460 TOP DirectCU 1024 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 460 (GIGABYTE GV-N460OC-1GI 1024 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 465 (ASUS ENGTX465 1024 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 465 SLI (2 × ASUS ENGTX465 1024 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 470 (ASUS ENGTX470 1280 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 470 SLI (2 × ASUS ENGTX470 1280 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 480 (ASUS ENGTX480 1536 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 480 SLI (ASUS ENGTX480 1536 MB + GIGABYTE GTX480 1536 MB)
    • ATI Radeon HD 5830 (ASUS EAH5830 DirectCU 1024 MB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 5830 CrossFireX (ASUS EAH5830 DCU + GIGABYTE HD 5830 UDV)
    • ATI Radeon HD 5850 (ASUS EAH5850 1024 MB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 5850 CrossfireX (2 × ASUS EAH5850 1024 MB)
    • ATI Radeon HD 5870 (ASUS EAH5870 1024 MB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 5870 CrossfireX (ASUS EAH5870 + GIGABYTE HD 5870)
  • Tápegység: Xigmatek NRP-HC1501 1500 W
  • Szoftverkörnyezet:
    • Windows 7 RTM 64 bit Ultimate HUN
    • Intel INF 9.1.1.1019
    • NVIDIA GeForce 257.21 WHQL x64
    • NVIDIA GeForce 258.96 WHQL x64 - GTX 460 és GTX 460 SLI
    • ATI Catalyst 10.6 WHQL x64
    • Realtek HD Audio 2.49 Driver
  • Megjelenítő: ASUS 24T1 TV Monitor

Core i7 920 @ 3600 MHz + Kingston HyperX T1 1600 MHz CL8 + GIGABYTE GA-EX58-UD4P

A mérés idejére a kártyák órajeleit a referenciaértékekre vettük vissza

Grafikus meghajtó-programok alkalmazása:

Mielőtt ismertetnénk a tesztek eredményeit, tisztáznunk kell, hogyan végeztük el azokat. A szintetikus mérések esetén (3DMark Vantage /PhysX kikapcsolva/, Unigine Heaven Benchmark, MediaShow Ultra) sem a GeForce driver, sem a Catalyst beállításait nem piszkáltunk, minden a gyári konfiguráció szerint futott. A szintetikus mérések után a játékokhoz azonban mindkét meghajtó esetén manuálisan bekapcsoltuk a 16×-os anizotropikus szűrést, mivel számos alkalmazás esetén a programból erre nincs lehetőség, ennek jelenlétét viszont szükségesnek éreztük a mérésekhez.

Fogyasztás és melegedés mérése:

A cikk minden résztvevőjét alávetettük fogyasztási és melegedési méréseknek is. A kártyák étvágyát egy wattmérővel vizslattuk úgy, hogy terheletlen fogyasztásnak a Windows alatt nyugalmi állapotban mutatott értékét jegyeztük fel, terhelésre pedig a FurMark 1.8.2 beépített mérőmodulját használtuk úgy, hogy 5 percig futtattuk a programot benchmark módban a legagresszívebb beállításokkal. SLI vagy CrossFireX rendszer esetén értelemszerűen a duál GPU módban indítottuk a szoftvert. Mindkét állapotban igyekeztünk egy hozzávetőleges átlagot képezni a látott adatokból. A hőmérsékleti értékek, a terheltségi szintek és a ventilátorok fordulatszámainak figyelésére az Afterburner 1.6.1-t használtuk, a monitorozást egy rövid nyugalmi állapot után a FurMark-os terhelési fázis alatt végeztük, majd hagytuk a kártyákat visszahűlni.

A kártyák hőmérsékletadatinak, terhelésének és a ventilátorok fordulatszámának vizsgálata:

GeForce GTX 460 (GIGABYTE GV-N460OC-1GI)

GeForce GTX 460 SLI (GIGABYTE GV-N460OC-1GI + ASUS ENGTX460 TOP DirectCU)

Mivel a mezőnyben csak a GTX 460 az új szereplő, ezért csak az GTX 460 és a GTX 460 SLI grafikonokat mutatjuk be. A összes többi kártya adatai megtalálhatóak előző cikkünkben.


A teszteredmények ismertetésében a megszokott menetrend szerint haladunk!

Már 3DMark Vantage alatt durrantott az átdolgozott Fermire épülő GeForce. Magabiztos fölénnyel verte a magasabb típusszámot viselő GTX 465-öt, mindkét pontszámot tekintve. Persze mondhatnánk azt is, hogy az új GeForce meghajtó is benne van a dologban, ez egyébként könnyen elképzelhető, de az már alig, hogy kellő erőfölény nélkül, csak driver-es segítséggel képes lett volna legyűrni a GTX 465-öt. Szóval -- ugyan csak egy szintetikus mérőprogramról van szó -- már itt elkezdtünk bizakodni a GTX 460 teljesítményét illetően. Ráadásul eddig csak 1 darab GTX 460-ről beszéltünk. Ha megfigyeljük az SLI konfigurációt, a szakadék még tovább nő, sőt, a páros a GTX 470-hez képest is látótávolságba került.


Szerencsére a Vantage alatt tapasztalt kedvező tendencia az Unigine Heaven 2.1 alatt is érvényben maradt. Pontszámot tekintve a GTX 460 felülmúlta a GTX 465-öt, FPS-ben pedig ugyanazt az átlagot produkálta. Az SLI ugyancsak szárnyalt, és ismét a GTX 470 SLI erejét nyaldosta.


Sajnos az CUDA alapú alkalmazások hatékonysága még igencsak gyerekcipőben jár, legalább a MediaShow-ban történő video-enkódolás kapcsán erre a következtetésre jutottunk, ezt már előző cikkünkben is elmondtuk. Az SLI gyakorlatilag hatástalan, egy GPU esetén pedig olyan a helyzet, mintha a program szimpátia alapján döntene, hogy kin szeretne gyorsabban futni. Az mindenesetre pozitívum, hogy bármilyen kártyát is használunk, lényegesen gyorsabban tudunk végezni, mintha csak pusztán CPU erőt alkalmaznánk.


A különféle tesztprogramokon túlvagyunk, következnek a játékok!

Bíztunk abban, hogy a GTX 460 egyedül és párban is nem csak a szintetikus programokban legény a gáton, hanem játékokban is meg tudja majd őrizni izmait. Ezért elsőként egy manapság már nem éppen modern, de mindenképpen nagy nyers erőt igénylő játékkal indítottunk a Crysis Warhead személyében. A átlag FPS számok önmagukért beszélnek. Nem csak hogy nem kellett csalatkoznunk, a GTX 460 még erősebbnek is bizonyult a vártnál, a GTX 465 nem ellenfele, sokkal inkább a GTX 470 nyakára igyekszik rámászni. SLI-ben ugyanerről a jelenségről lehet beszámolni. Bár messze még a vége, azt hiszem egy halk bravót elmormolhatunk az NVIDIA-s fejlesztősrácok irányába.

Ha Crysis, akkor Far Cry 2 is, tartja a mondás. Egyszerre öröm és megdöbbentő nézni, ahogy a GTX 460 10 FPS-t ver rá elvileg erősebb és drágább házon belüli ellenfelére, a GTX 465-re. Ezeken után már vártuk az SLI hasonló mutatványát, nem hiába, ugyanis ahogy eddig, most is állva hagyta a GTX 465 SLI-t, és a GTX 470 nyomába eredt. Ez a hatékony SLI-s szereplés persze valamelyest biztos köszönhető a friss meghajtónak is, ettől függetlenül eddig elismerő tapssal tudjuk illetni a GF104 szereplését.

Az oldal befejezését biztos WiC sem rontott bele ez eddigi képbe, bár egy GPU-s rendszer esetén itt most alacsonyabb a GTX 460 fölénye a GTX 465-tel szemben, ellenben SLI-nél a kisebb felbontásban 1 FPS-en múlt az is, hogy befogja a GTX 470 párost.


Új oldal, új címek, vágjunk is bele!

A Modern Warfare 2-vel indítunk, mely finoman szólva sem egy techdemo, de játékélményben a legmodernebb FPS-ekkel máig is felveszi a versenyt. Ez persze a videokártyákat nem hatja meg, és csakúgy ontják magukból az FPS-ek százait. Így tesz a GTX 460 is, viszont véget ár az ámokfutás, és most először a kisebb felbontáson kikap a GTX 465-tól. Érzi a bajt, ezért FULL HD-n már korrigál, ha csak 1 FPS-sel, de megelőzi a GTX 465-öt. Eddig kevesebbet beszéltünk a Radeonokhoz képesti viszonyáról, bár a dolog könnyedén kiolvasható. Mivel a GTX 465-nél gyorsabb, ezért a HD 5830-nál is értelemszerűen erősebb, gyakran a HD 5850 közelébe tud férkőzni. Párba fogva ismét nagyon közel és a GTX 470 SLI-hez.

A HAWX repülőszimulátor már nagyobb feladat elé állítja a mezőnyt. A GTX 460 a GF104-nel a fedélzetén továbbra is élvezi a lubickolást, laza 10-est ad a GTX 465-nek, és FULL HD-ben 4 FPS-re közelíti meg a GTX 470-et. Az SLI ezúttal kicsit nagyobb távolságból követi a 470-es párost, de a GTX 465 SLI-t több kanyarnyi differenciával hagyja le.

Az oldalt a Battleforge zárja, a legfrissebb verzióra frissítve, DX11-es képességekkel fűszerezve. A GTX 465-tel vívott házi háború most kiélezettebb, de ezúttal is a GTX 460 győzelmével zárul. Mivel ebben a játékban a GeForce-ok alapból jól teljesítenek, így a GTX 460-nak természetesen a HD 5850-et is sikerül legyűrnie, és nincs messze a HD 5870 sem. SLI-ben -- mostanra már mondhatjuk hogy a várakozásoknak megfelelően -- hozza a harmadik helyet duó, ami azt jelenti, hogy a HD 5870 CF-et is sikerült lenyomnia.


A folytatásban két olyan cím következik, melyek szintén jó viszonyt ápolnak a DirectX 11-es API-val.

A S.T.A.L.K.E.R. volt az egyetlen olyan játék, amiben valamiféle hibába ütköztünk, valahogy nem ízlett a GTX 460-nak, mindegy hogy egy GPU-ról vagy SLI-ről volt szó. Az okot nem tudjuk, előfordulhat hogy valamilyen ütközésről, inkompatibilitásról volt szó, az kizártnak tartjuk, hogy a GF104 ereje ennyire redukálódott volna.

Végül autózzunk egy kicsit, ha nem is élőben, legalább virtuálisan. A GeForce GTX 460 sikersztori újabb állomásához érkeztünk. A GTX 465 ismét több mint 10 FPS-es lemaradással küzd, a GTX 460 a GTX 470-et idegesíti és próbálja hibára kényszeríteni. Ez aztán meghozza az eredményt, SLI-be kötve a kisebb felbontáson még csak befogja, még a nagyobbikon már meg is előzi a GTX 470 SLI-t! Két GTX 480 mögött két GTX 460 -- gondoltuk volna?


Az utolsó méréses oldalunkra érkeztünk, következik az AvP legújabb része és Bad Company 2. Lássuk!

Előbb az Alienek támadását kellett túlélnünk a benchprogi futása közben. Ebben a benchmarkban biztos, hogy driveresen történt valami hatalmas optimalizáció. Ez abból is jól látszik, hogy korábbi mérésünk során még az SLI nem volt hatással az eredményekre, ergo nem működött, mostanra ez egyértelműen megváltozott, így nem csoda, hogy a GTX 460 SLI úgy veri szét a teljes mezőnyt, ahogy akarja. Ez nem jelenti azt, hogy egyedül szégyent vallana, sőt, ugyanazt hozza, amit eddig, tehát a GTX 465 és a GTX 470 között valahol félúton, vagy annál kicsit előrébb lavírozik. Szép!

Jöjjön tesztünk utolsó játéka, a Bad Company 2, mely nem tartalmaz beépített mérő modult, így a FRAPS-t hívtuk segítségül. A első pálya indulását követően azonnal aktiváltuk a mérő funkciót, melyet egészen addig bekapcsolva hagytunk, amíg a srácok el nem érnek a csónakkal addig a hídig, amin két ellenséges katona diskurál egymással. A híd alá érve lelőttük a FRAPS-et, és az így kapott átlag FPS értékeket közöljük.

Nem gondoltuk, hogy a GF104-gyel nagyon meggyőző teljesítményt mutató GeForce GTX 460 ereje épp a Bad Company 2-re fogyni el, és nem is lett így. Gondoskodott arról, hogy a teszt végén jó benyomásokkal búcsúzzon tőlünk, ennek megfelelően hozta a gyakorlatilag egész teszt alatt mutatott formáját, és a GTX 465 valamint a GTX 470 közé beékelődve búcsúzott tőlünk, slusszpoénként pedig a 1920×1080-ban ismét megverte a GTX 470 SLI-t. Ugyan árról és ár/teljesítmény mutatóról még nem esett szó, de a teljesítményt tekintve elmondhatjuk, hogy hamar megkedveltük a GF104 maggal dolgozó 1 GB memóriával szerelt GTX 460-at, úgy éreztük, az NVIDIA ezúttal egy valóban ütős videokártyát engedett ki a kezei közül, ami tényleg jól sikerült.


Eljött az idő, hogy összegezzük tapasztalatainkat a GF104 magot és a GeForce GTX 460-at illetően. A GF104-et az első oldalon boncolgató med1on által írt elemzés bemutatja az architektúrális változásokat, melyeknek döntő többsége azt a célt szolgálta, hogy a mag kimondottan az asztali piacon, főleg a játékprogramokban állja meg a helyét (üzleti képességek logikus módon háttérbe szorultak), emellett legyen gazdaságosabb (kisebb fogyasztás és alacsonyabb hőtermelés), és gazdaságosabban gyártható (átdolgozott felépítés, csökkentett lapkaméret). Úgy érezzük, az NVIDIA helyes látta a problémákat, és hatásosan próbálta orvosolni azokat, melynek meg is lett az eredménye.

Azt le kell szögeznünk, hogy mi saját tapasztalatokkal csak az 1 GB-os / 256-bites / 32 ROP-ot tartalmazó erősebb variánsról rendelkezünk, hiszen mindkét hozzánk érkezett kártya ebbe a kategóriába esett bele. A 768 MB-os kiadást nem vizsgálhattuk ki, de bratyó szép teljesítménye láttán jóval alacsonyabb ára miatt nem gondolnánk, hogy teljesen elhibázott választás lenne, viszont ezt eredmények hiányában csak tippként, mintsem tényként közöljük.

Annyi bizonyos, hogy az erősebb változat valóba ütőképes fegyver lett az NVIDIA kezében. Bár a specifikáció alapján lehetett számítani a tesztben is megmutatkozó teljesítményre, mégis jó volt erről megbizonyosodni saját tesztpadunkon, és látni hogy az átdolgozott -- egyébként legkisebb típusszámot birtokló Fermi -- a GTX 465 és a GTX 470 közé ékelődik be úgy, hogy legtöbbször inkább az utóbbihoz van közelebb. Ha a Radeon kínálathoz mérjük hozzá, akkor a HD 5830-nál egyértelműen gyorsabb, és a HD 5850-től is erősebbnek tűnik. Mostmár csak az a kérdés, hogyan alakulnak az árak? A GTX 460 786 MB-os változata ~ 45 000 Ft-ról indul, az 1 GB-os kiadás pedig 60 000 Ft környékén. Mostanra a GeForce GTX 465 ára is csökkent, bizonyos helyeken talán hozzá lehet jutni 60 000 Ft alatt, de esetében is inkább a 60 000 az irányadó. A HD 5830 55 000 Ft környékén tehető a kosárba, ennek fényében a kisebbik GTX 460 ~ 10 000-rel olcsóbban jobb választásnak tűnik. A 1 GB-os verzió körülbelül 5-6 ezer Ft-tal drágább nála, de jóval gyorsabb is, magyarán nem veszik kárba a pénzünk ha HD 5830 helyett GTX 460 1 GB-ot választunk.

Rendezetlen még a HD 5850 és a GTX 460 1 GB viszonya, és bizony ez a kapcsolat ígérkezik a legizgalmasabbnak. A HD 5850 fogyasztásban és hőtermelésben jobb, mint az erősebbik GTX 460, de sebességben a GeForce tűnik erősebbnek, úgyhogy a HD 5850 75 000 Ft-os vételára közel sem indokolt, ami ~ 15 000-rel több, mint a GeForce-é. Érzésünk szerint esetében az AMD-nek mindenféleképpen korrigálnia kellene az árképzést, de a HD 5830-nál is jobban mutatna egy pár ezer Ft-tal alacsonyabb végösszeg. Ez pedig jó, nagyon jó, anélkül hogy bármelyik irányba is elvinne a szívünk. A GeForce GTX 460 egy jól sikerült modell, az elődök fényében ez hatványozottan igaz, hiszen minden téren (fogyasztás, hőtermelés, méret) sikerült megújulnia, ráadásié eközben gyorsult is, és mivel gazdaságosabban gyártható, végre olyan összeget ragaszthattak rá, mellyel az ár/teljesítmény mutatója is versenyképes lett, olyannyira, hogy adott esetben képes árcsökkentésre kényszeríteni a nyeregben lévő AMD-t.

A GeForce GTX 460-nak tehát mindenki örül. Örülünk mi is, mert hosszú idő után egy több szempontból is jól sikerült GeForce járt nálunk, aminek rajtunk kívül csak az NVIDIA szimpatizánsok örülnek jobban. Derülhetnek viszont az AMD, illetve a Radeon pártiak is, hiszen a konkurencia végre olyan terméket tett le az asztalra, ami elindíthat némi árversenyt, és így talán nemsokára ők is olcsóbban juthatnak majd kiszemeltjükhöz.

Ami az ASUS és a GIGABYTE modellét illeti. Mindkét gyártó termékével meg voltunk elégedve, az egyedi hűtések csendben és hatékonyan látják el feladatukat, a gyári túlhajtásnak köszönhetően pedig extra teljesítményt is kapunk a pénzünkért. A GIGABYTE GTX 460 bolttól függően néhány ezer Ft-tal olcsóbb az ASUS ENGTX 460 TOP DirectCU-nál, melyet utóbbi magasabb órajelével ellensúlyoz, így egyiket sem tudnánk jobban javasolni a másiknál, ha közülük választunk, nem nagyon tudunk mellé nyúlni, mint ahogy akkor sem, ha GeForce GTX 460 vásárlásán törjük a fejünket. A fenitek értelmében úgy gondoljuk, ezúttal nem túlzó a kártyáknak kijáró szerkesztői ajánlat minősítés, hosszú idő után az első GeForce, aki megkapja.

ASUS ENGTX460 TOP DirectCU GIGABYTE GV-N460OC-1GI

Cikkünkhöz fórumunkban szólhattok hozzá!

Az ASUS ENGTX460 TOP DirectCU 1024 MB GDDR5 VGA-t az ASUS hazai képviselete, míg a GIGABYTE GV-N460OC-1GI 1024 MB GDDR5 videokártyát a GIGABYTE hazai képviselete biztosította tesztünkhöz, köszönjük!


A cikkben szereplő állandó tesztkomponenseinkért az alábbi támogatóinknak jár köszönet:

A cikket írta: med1on és gabi123




GIGABYTE HD 5870 SOC kontra GTX 470 SOC - kokszosok boxmeccse

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Jelen cikkünkben nem kimondottan új termékekről fogunk értekezni, hiszen ezek a hardverek már elég rég óta elérhetőek a piacon, ám bizonyos jellemzőik miatt mégis különlegesek. A legnagyobb gyártók igyekeznek a legelvetemültebb játékosok és tuningosok számára egy külön kategóriát létrehozni, amelyben a legjobb videokártyáikat kínálják, a gyári megoldásoktól jelentősen eltérő tulajdonságokkal. Ilyen például az ASUS berkein belül a ROG Matrix sorozat, a GIGABYTE-nál pedig a SuperOverClock, vagy rövidebb nevén SOC kategória.

Mindkét családból járt már nálunk termék, a SuperOverClock-ből speciel egy GeForce GTX 260, és mivel anno leírtuk már ennek sajátosságait, ezért ezt most nem tesszük meg újra, itt minden megtalálható.

GIGABYTE HD 5870 SOC (SuperOverClock) 1024 MB GDDR5 (GV-R587SO-1GD)

A GIGABYTE mérnökei jelentősen átdolgozták a HD 5870-et, de úgy is mondhatnánk, hogy új alapokra helyezték, hiszen a kártya saját tervezésű (stílusosan kék) nyomtatott áramkörre épül, melyre természetesen a GIGABYTE egyedi hűtőmegoldása került fel. A 4 darab réz hőcsővel átszőtt bordára a műanyag burkolattal közrefogva két 8 cm-es ventilátor jutott, melyek speciális dőlésszögben vannak felfüggesztve, így mindent összevetve a mérnökök szerint 25 %-kal hatékonyabb ez a modell a hűtést tekintve, mint a referencia változat. Gondoltak a tuningosokra is, ezért "felhasználó-barát" feszültségmérési pontokat helyeztek el a NYÁK végén, ezek segítségével a kellő szakmai tudás birtokában könnyen kimérhetővé válnak a PCI-E, a memória, a GPU-I/O és a GPU mag feszültségértékei.

A kimeneteket vizsgálva az alap HD 5870-hez hasonlóan 2 darab dual-Link DVI-I, egy HDMI és egy DisplayPort áll rendelkezésre, a NYÁK tetején pedig két darab CrossFire csatlakozót találunk, tehát quad-CrossFireX rendszert is építhetünk a HD 5870 SOC-ből. A memória mennyiségét nem változtatták, 1 GB GDDR5 áll rendelkezésre a 256 bites csatolón keresztül.

Az SOC kártyák esetében mindig az egyik legizgalmasabb dolog az órajelek vizsgálata, azaz hogy mekkora gyári tuningot alkalmaztak a mérnökön. Tudjuk, hogy a HD 5870-nek már a referencia órajelei is igen szívmelengetőek, hiszen a GPU 850, a RAM pedig 4800 MHz-en ketyeg. Nos, a srácok nem cicóztak, a Cypress magra + 100 MHz-et, míg a RAM-okra + 200 MHz-et dobtak rá, így alakultak ki a 950/5000 MHz-es értékek. A GDDR5 lapkákat illetően még meg kell jegyeznünk, hogy Tier 1 besorolású Hynix H5GQ1H24AFR-T2C modellekről van szó, melyek elméletileg pontosan 5 GHz-re vannak hitelesítve, úgyhogy nagy tartalékokkal már nem számolhatunk a gyári 1,5 V-os üzemfeszültségen.

A kártyához járó telepítőlemezen kapunk egy OC Guru névre hallgató segédprogramot is, mely igencsak rászolgál a nevére. Az órajelvariációkat 5 profilban tárolhatjuk, a szoftver energiatakarékossági funkcióval is rendelkezik, lehetőség van a GPU és a memória feszültségének változtatására, a ventilátor fordulatszáma is szabályozható, valamint kapunk egy UDV Ghost Gamer OSD funkciót is.

GIGABYTE GTX 470 SOC (SuperOverClock) 1280 MB GDDR5 (GV-N470SO-13I)

A GTX 470 SOC-t illetően már túl sok újdonságról nem tudunk beszámolni, hiszen puskaporunk nagy részét már ellőttük a HD 5870 SOC-nél, és az ő fegyverzete nagyrészt megtalálható a GTX 470 SOC-n is. Természetesen a konkurens GeForce is egyedi (kék) nyomtatott áramkörrel és saját tervezésű hűtéssel érkezik, és utóbbi jelen esetben mégjobban kiemelendő, mint a HD 5870 SOC esetében, ugyanis már ránézésre is brutális megoldás került fel a kártyára.

A szövevényes, sűrűn lamellázott bordarendszer a kártya teljes hosszán végignyúlik, melyen 4 darab nikkelezett hőcső oszlatja el a meleget. A dolog úgy fest, mintha maga a rendszer három bordából épülne fel, mindhárom blokk kapott egy-egy nagyon csendes, PWM vezérelt ventilátort, az összeköttetést pedig a heatpipe csövek biztosítják. A slusszpoén a végére, hogy a bordakomplexum nem egyszerűen csak rá van ültetve a GF100 GPU-ra, hanem az először egy úgynevezett Vapor chamberrel érintkezik először, Sapphire kártyákról már ismerős lehet ez a technológia. Hogy mi is ez?

"Az úgynevezett Vapor Champer (gőzkamra) technológia hasonló elven működik, mint napjaink legelterjedtebb hűtési megoldása, a hőcsövek és a hűtőborda kombinációja. A legfőbb eltérés az az, hogy az alumínium hűtőbordával egybeépített belső üreg fala közvetlenül a grafikus processzor teljes felületével érintkezik, ezzel elkerülve a több hőátadó felület alkalmazását, és az ebből származó hőelvezetési veszteségeket."

Nem hangzik rosszul a dolog, a későbbi ábránkból majd az is kiderül, mennyire bizonyult hatékonynak a gyakorlatban. Mindenesetre ez a hűtés 18 %-kal hűvösebb üzemet ígér a gyárihoz képest alacsonyabb zajszint mellett. A GTX 470 SOC kártyákra is válogatott GPU-k kerülnek és kiváló minőségű Ultra Durable komponensekből épülnek fel.

A GTX 470 SOC két dual-link DVI-t és a egy mini-HDMI csatlakozót nyújt a kimeneti oldalon, utóbbihoz kábelt is találunk a dobozban. A tápellátás 12+2 (GPU+RAM) fázisú, és az egyes komponensekhez társuló aktuális feszültségértékeket az elkülönített mérési pontoknak köszönhetően ugyanolyan könnyedén kimérhetjük, mint a HD 5870 SOC esetében.

Természetesen az órajelek sem maradtak érintetlenül, a 607/1215/3350 MHz-es referencia értékek 700/1400/3350-re módosultak, ami egyfelől örömteli, hiszen a GPU és a shaderek jelentős tuningon esett át, viszont a memóriák esetében nem számolhatunk teljesítménynövekedéssel, igaz, ennek a GTX 400 kártyáknál egyéb okai is vannak. Mindent összevetve a GIGABYTE hozzávetőlegesen 12 %-os plusz erőt ígér a gyári GTX 470-hez képest, igaz, a 3DMark Vantage-ből kiindulva, miközben annál egyes esetekben 17 %-kal kevesebb energiát fogyaszt. Az 5870 SOC-nél bemutatott OC Guru a GTX 470 SOC-vel is használható, illetve a csomag része.


Tesztkonfigurációnk a következő elemeket tartalmazta:

  • Alaplapok:
    • GIGABYTE GA-EX58-UD4P (BIOS: F13)
  • Processzorok:
    • Intel Core i7 920 2,66 GHz @ 3,6 GHz (200×18)
  • Processzorhűtők:
    • Scythe Ninja 2 Rev B
  • Memóriák:
    • Kingston HyperX T1 1600 MHz 9-9-9-24 2 × 2 GB 1,65 V
  • Merevlemezek:
    • Kingston SSD Now V Series 64 GB SATA2 (SNV425-S2/64)
    • Samsung 320 GB SATA2 (HD322HJ)
  • Videokártyák:
    • GIGABYTE HD 5870 SOC (SuperOverClock) 1024 MB GDDR5 (GV-R587SO-1GD)
    • GIGABYTE GTX 470 SOC (SuperOverClock) 1280 MB GDDR5 (GV-N470SO-13I)
  • Tápegység: Xigmatek NRP-HC1501 1500 W
  • Szoftverkörnyezet:
    • Windows 7 RTM 64 bit Ultimate HUN
    • Intel INF 9.1.1.1019
    • NVIDIA GeForce 258.96 WHQL x64
    • ATI Catalyst 10.8 WHQL x64
    • Realtek HD Audio 2.49 Driver
  • Megjelenítő: ASUS 24T1 TV Monitor

Core i7 920 @ 3600 MHz + Kingston HyperX T1 1600 MHz CL8 + GIGABYTE GA-EX58-UD4P

GIGABYTE HD 5870 SOC (SuperOverClock) 1024 MB GDDR5 (GV-R587SO-1GD)

GIGABYTE GTX 470 SOC (SuperOverClock) 1280 MB GDDR5 (GV-N470SO-13I)

Grafikus meghajtó-programok alkalmazása:

Mielőtt ismertetnénk a tesztek eredményeit, tisztáznunk kell, hogyan végeztük el azokat. A szintetikus mérések esetén (3DMark Vantage /PhysX kikapcsolva/, Unigine Heaven Benchmark, MediaShow Ultra) sem a GeForce driver, sem a Catalyst beállításait nem piszkáltunk, minden a gyári konfiguráció szerint futott. A szintetikus mérések után a játékokhoz azonban mindkét meghajtó esetén manuálisan bekapcsoltuk a 16×-os anizotropikus szűrést, mivel számos alkalmazás esetén a programból erre nincs lehetőség, ennek jelenlétét viszont szükségesnek éreztük a mérésekhez.

Fogyasztás és melegedés mérése:

A cikk minden résztvevőjét alávetettük fogyasztási és melegedési méréseknek is. A kártyák étvágyát egy wattmérővel vizslattuk úgy, hogy terheletlen fogyasztásnak a Windows alatt nyugalmi állapotban mutatott értékét jegyeztük fel, terhelésre pedig a FurMark 1.8.2 beépített mérőmodulját használtuk úgy, hogy 5 percig futtattuk a programot benchmark módban a legagresszívebb beállításokkal. SLI vagy CrossFireX rendszer esetén értelemszerűen a duál GPU módban indítottuk a szoftvert. Mindkét állapotban igyekeztünk egy hozzávetőleges átlagot képezni a látott adatokból. A hőmérsékleti értékek, a terheltségi szintek és a ventilátorok fordulatszámainak figyelésére az Afterburner 1.6.1-t használtuk, a monitorozást egy rövid nyugalmi állapot után a FurMark-os terhelési fázis alatt végeztük, majd hagytuk a kártyákat visszahűlni.

A kártyák hőmérsékletadatinak, terhelésének és a ventilátorok fordulatszámának vizsgálata:

Érdemes néhány pillantást vetni ezekre az görbékre. A HD 5870 kétventilátoros egyedi hűtése terheletlen állapotban körülbelül 36 fokos hőmérsékleten tartja a GPU-t, és ez 5 perces igen kemény teljes terhelés után sem kúszik fel 74 foknál magasabbra. Terhelés alatt a ventilátorok ugyan 100 %-os fordulaton pörögnek, de mégis olyan alacsony zajszinttel, hogy az használat közben egyáltalán nem zavaró.

A GTX 470 SOC-nél már sikerült beizzítani a legújabb Afterburnert, ami lehetőséget ad arra, hogy az ún. FAN tachometer segítségével a ventilátor fordulatszáma ne csak százalékban, hanem percenkénti fordulatban is monitorozható legyen. A kiváló hűtésnek köszönhetően a kártya üresjáratban mért 39 fokos hőmérséklete terhelés alatt sem megy 77 fok fölé, ami a forró GF100-at tekintve igen szép teljesítmény, pláne a hozzá társuló alacsony zajszintet tekintve. Látható, hogy a három darab ventilátor üresjáratban 1400 RPM környékén, még terhelésnél 2000 RPM körül forog, amennyiben hihetőek az Afterburner információi.


Erős, kiélezett küzdelmet várunk a két kisportolt versenyző között, vágjunk is bele!

Ezen az oldalon a két szintetikus programmal, a 3DMark Vantage-gel és Heaven Benchmark 2.1-gyel mért eredményeket közöljük. A harc már itt is kétesélyes, hiszen ahogy láthatjuk, a Vantage a 5870 SOC-nek, míg a Heaven a GTX 470 SOC-nek feküdt jobban, mindkét program alatt a vártnál picit nagyobb különbséggel, bár a kettő közül a HD 5870 Heaven alatt elszenvedett veresége tűnik a súlyosabbnak, melynek talán legfőbb magyarázata a tesszellációs potenciálkülönbség a GF100 és a Cypress között.


Következzen két régi ismerős és egy új cím a játékok mezőnyében!

A Crysis és a Far Cry 2 is DX10 alapokon nyugszik, mára szó szerint régi motorosnak számítanak a játékok világában. A teszt megmutatta, hogy ez a pálya a GTX 470 SOC-nek fekszik jobban. Crysis alatt nem mértünk nagy különbségeket, de Far Cry 2 alatt igencsak elhúzott a zöldek gyermeke. A Just Cause 2 egy friss játék, esetében fordult a kocka, és a HD 5870 SOC bizonyult némileg erősebbnek.


Az ezen az oldalon szereplő címek nagy része már ismerős, a Mafia 2 demot viszont most vetettük be először méréseink során, kikapcsolt PhsyX-szel.

A Bad Company alatt fej-fej mellett a két erőgép, a kisebbik felbontáson még a GTX 470 SOC van hajszálnyival előrébb, FULL HD-ra kapcsolva viszont a vörösruhás versenyző kerül fölénybe. A Hawx alatt sincs jelentős különbség, de a GTX 470 SOC ezúttal mindkét menetben győz a magasabb pontozással. A Battleforge alatt az 5870 SOC meglepetésre elég csúnyán a padlóra kerül, ebben a játékban a GeForce begyalulja ellenfelét. A Mafia 2 demóban újra minimálisra csökken a különbség, és a sokak által várt játék úgy tűnik a Radeonnak van jobban ínyére, bár csak pár FPS-nyi eltérésről beszélhetünk.


Befejezésül itt a DX11 képességekkel felruházott játékok garmadája!

A S.T.A.L.K.E.R. legfrissebb epizódja alatt a korábbi tapasztalatokból kiindulva már a mérés előtt is a GeForce alapú SOC-t jósoltuk erősebbnek, ez a prognózis aztán helyesnek is bizonyult, ráadásul elég nagy különbséggel a győztes javára, mindkét felbontásban. Egy kis rallizásra kapcsolva változott a helyzet, az 5870 SOC-nak sikerült összekapnia magát, és magabiztosan sikerült lenyomnia a konkurenst a kisebbik és a nagyobbik felbontásban egyaránt. Befejezésként egy kis Alien-nézőbe indultunk, a korábbi méréseink során az magas erőforrásigényű tesztprogram inkább a Fermi-alapú GeForce-oknak kedvezett, ez most is meglátszott, hiszen 1680 × 1050-ben még, nem de FULL HD felbontásra kapcsolva igen nagy űr keletkezett a két izomagy között.


Az ilyen teljesen egyedi építésű kártyák értékelése mindig könnyebb, és egyben szubjektívebb feladat. Azt tudtuk, hogy a HD 5870 jó, és a GTX 470 sincs éppen erőnek hiányában. A GIGABYTE a a SuperOverClock szériával a jóból próbál tökéleteset faragni, és ez a törekvés általában jól szokott elsülni. Így van ez most is, a HD 5870 SOC és a GeForce GTX 470 SOC esetében is. Mindkét kártya egyedi, és egyben kiváló alkotóelemekből épül fel, olyan extrákkal kiegészítve, mint például a NYÁK-on kialakított mérési pontok vagy a nagyon fejlett OC Guru szoftver.

Az erős hardver mellé erős szoftver is társul, így ha nem lennénk megelégedve a gyári tuning mértékével (ami egyébként igen jelentős), akkor lehetőségünk van további hangolásra, ráadásul nem csak a MHz-eket, hanem a feszültségeket és a hűtést illetően is. Apropó hűtés. Mindkét modellre csendes és hatékony, a referenciától egyértelműen jobb hűtőmegoldást sikerült applikálni. Ez az architektúrális sajátosságokból adódóan a HD 5870-nél könnyebb feladat volt, a GTX 470 SOC-nél viszont egyenesen magával ragadott a brutális méretű és kinézetű komplexum, ami az igen forrófejű GF100 alapú GTX 470-en megdöbbentően halálos csendben, ennek ellenére nagyon hatékonyan látta el feladatát, melyben bizonyára nagy szerep jutott a Vapor Chamber technológiának is.

Egyszóval a hardverrel és a körítéssel is elégedettek voltunk, ott van még persze az ár kérdése is, de ne felejtsük el, hogy abszolút felsőkategóriás modellekről van szó. A két modell nem érhető el minden sarki bódéban, bizony keresni kell őket, áruk viszont egymáshoz képest olyan, mint amilyen a teljesítményük volt. Nehéz lenne győztest hirdetni, hol az egyik, hol a másik végzett előrébb (talán egy hajszálnyival a GTX 470 SOC erősebbnek tűnik), ennek megfelelően áruk körülbelül azonos, valamivel 130 000 Ft felett juthatunk hozzájuk. Mivel egy elég vékony rétegnek szóló termékekről van szó, így szerkesztői ajánlatot nem adunk, ez azonban nem jelenti azt, hogy aki rendelkezik a szükséges anyagi forrásokkal, és még a csúcs szegmensben is az egyediséget, a jobbnál jobbat keresi, annak ne tudnánk nyugodt szívvel ajánlani a GIGABYTE HD 5870 SOC és a GIGABYTE GeForce GTX 470 SOC-t. Az biztos, hogy nekünk tetszettek, nem is kicsit!

GIGABYTE HD 5870 SOC
GIGABYTE GTX 470 SOC

Cikkünkhöz fórumunkban szólhattok hozzá!

A GIGABYE HD 5870 SOC és a GIGABYTE GTX 470 SOC videokártyákat a GIGABYTE Magyarországi Képviseletétől kaptuk tesztelésre, köszönjük!


A cikkben szereplő állandó tesztkomponenseinkért az alábbi támogatóinknak jár köszönet:

Pintér Gábor (gabi123)


Bemutatkozik a Fermi architektúra a GeForce GTX 480-nal

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Az idő szűkössége miatt most nem kezdenénk hosszú bevezetőbe és az utóbbi 10 év elmesélésébe, hiszen hasonló összefoglalást már több videokártyás cikkünk bevezetőjében elkövettünk. A legutóbbi írásokban kielemeztük az ATI-AMD kedvező pozícióját és annak okait, és gyakorlatilag minden művet úgy zártunk: "A nagy kérdés az, mit tud majd a Fermi?". Nos, most elérkezett az idő, hogy erre a kérdésre is megkapjuk a választ.

Halad a munka a TSMC gyáraiban

Mikor ezeket a sorokat olvassátok, már bőven túlvagyunk a GIGABYTE GeForce GTX 480 HOC TV Live-ban való bemutatásán, melyet igyekeztünk a lehető leggyorsabban megcsinálni, gyakorlatilag a szerkesztőségbe érkezését követően már élő adásban vizsgáltuk a képességeit. Emlékeztetőül, és a tisztánlátás végett újra el kell mondanunk, hogy a Fermi architektúrára épülő új felsőkategóriás GeForce-ok megérkezése fél éves csúszással történt meg az konkurens ATI csúcsmodelljeihez képest, mostanra a pirosak nem csak piac felső, hanem gyakorlatilag minden szegmensét lefedték modern, DirectX 11 kompatibilis megoldásaikkal, abszolút vezető pozícióba kerültek, és termékeiken néhol az áron kívül (mely ebből az előnyből adódik) nem nagyon lehet komoly támadási felületet találni.

Gyümölcsöző partnerkapcsolat: az AMD és a TSMC első DirectX11 kompatibilis GPU szilíciumostyája

A HD 4770-nel, azaz RV740-nel nagyon okosan tanulták ki a 40 nm-es gyártástechnológia nehézségeit és praktikáit, így mire a HD 5800 sorozat a gyártósorra feküdt, már nem voltak komolyabb nehézségeik, maximum a mennyiséget illetően, de ebben a szintén elég hosszú és szövevényes történetben a TSMC felelőssége is megkérdőjelezhetetlen. Közben az NVIDIA is beleszagolt a 40 nm-be az alsókategóriás paletta DX 10.1-gyel megspékelt modernizálásával, de ezeknek a viszonylag egyszerű lapkáknak a gyártása nem volt különösebben nehéz feladat. Többször felidéztük már az AMD R600 modelljének, főleg a HD 2900XT históriáját, valahol itt szánta el magát a cég a Sweet Spot stratégia kidolgozására, melynek a lényege az, hogy amennyire a körülmények engedik, nem terveznek túl komplex és nagy méretű chipet, ezzel próbálják visszaszorítani a gyártási nehézségeket.

Egy 300 mm-es waferből nagyjából ilyen felállásban lehet működőképes GF100 magokat gyártani

Mindet kezdet nehéz - tartja a mondás, így volt ez a Sweet Spot elv indulásával is. A filozófia alkalmazása nem jelenti azt, hogy kihagynák a legmodernebb eljárásokat, sőt, már az R600 is számos előremutató fejlesztést tartalmazott, melyek akkor még nem voltak teljesítményben kifizetődőek, de mint tudjuk, az idő az ATI-t igazolta. Tisztában voltak azzal is, hogy ezzel a módszerrel az egy GPU-s kategóriában a nyers erőt tekintve nem fogják tudni felvenni a versenyt az NVIDIA brutális vezérlőivel, erre a CrossFireX alkalmazásában látták a megoldást, illetve a több GPU egy nyomtatott áramkörön történő alkalmazásával, ennek lett az eredménye a HD 3870 X2, a HD 4870 X2, majd napjaink sztárja, a HD 5970. Ennek az útnak a kijelölésével és az amelletti elkötelezettséggel tart most ott az AMD, hogy olyan -- a konkurenciához képest -- sokkal kisebb méretű és kedvezőbb fogyasztással bíró magokat tud gyártani, melyek teljesítményben is abszolút versenyképesek, gyártási nehézségektől mentesek, és előállítási költségük is kedvező, tehát értékesítésük hasznos, és nem elhanyagolható mértékű profitot termel.

Az előd és az utód

A dolog érdekessége, hogy az NVIDIA teljesen más utat választott, és erről a mai napig nem volt hajlandó letérni. A zöldek egy GPU alkalmazásával akarnak a csúcsra érni, kizárólag az erő az elsődleges, a fogyasztás és a hőtermelés kérdésköre közel sem kap akkora figyelmet, bár igazság szerint az NVIDIA filozófiájából logikusan következik az efféle hátrány. Az egy darab, nagy méretű komplex lapka törvény szerűen többet eszik mint egy Sweet Spot gondolkodással előállított variáns, persze a lényeg a differencia, és az, hogy ezek a tulajdonságok még az elfogadható határokon belül maradjanak. Többen hangoztatnak olyan álláspontokat, hogy az NVIDIA elfordul a játékos társadalomtól, és a professzionális felhasználási területeken akar erősíteni. Nos, ha ez ennyire sarkalatosan nincs is így, igazság mindenképpen van benne, nem is kevés, erre a legkézenfekvőbb bizonyíték a GF100 felépítése, melyet a következő oldalon boncolgatunk.

NVIDIA GeForce GTX 480

Adott tehát két irányelv, két út. Minden jel arra mutat, hogy -- ha csak a videokártya piacra koncentrálunk -- jelenleg az AMD gondolkodása a jobb és a kifizetődőbb, de az senki nem várhatta, hogy az NVIDIA annyira kivonja magát a otthoni felhasználási területre szánt termékek versenyéből, hogy abszolút nem jelentet meg terméket a vásárlók irányába. A helyzet nem túl rózsás, a zöldek továbbra is gyártási nehézségektől szenvednek, rossz a kihozatali arány, kevés az eladható termék, és a további problémákról még nem is beszéltünk konkrétan. Azonban egy valamiben az utóbbi években az NVIDIA nem nagyon okozott csalódást, ez pedig a szigorúan vett nyers erő, és a játékokban mutatott teljesítmény. A sok felmerült kérdés mellett e cikkben természetesen főleg arra keressük a választ, hogy az asztali piacra szánt GF100 csúcskártya, magyarán a GeForce GTX 480 mennyire gyors a konkurens modellekhez képest. Menetrendünkhöz hűen, mielőtt a grafikonokra térnénk, a túlzott mértékű szakmaiságot kerülve vizsgáljuk meg hogyan is fest a GTX 480-on teljesítő GF100 kódnevű grafikus mag!

NVIDIA GeForce GTX 470


A Fermi architektúrára épülő GF100 nevű lapka technológiai ismertetése bizony nem könnyű feladat, hiszen a rendkívül komplex mag számos területen előre, néhány helyen pedig visszafelé lépett, de a változások sora igen hosszú.

Talán kezdjük a számokkal, hiszen azok ritkán hazudnak, illetve az előző sorozat alapjával, a GT200 mag ilyen szempontból történő összehasonításával. A fontosabb részegységeket tekintve mostanában sokszor a "2-es számmal" találkozunk, mint szorzó, ennek a jellemzőnek most is fog jutni szerep, de kezdjük az elején. A GT200 mag gyártása 65 nm-en indult, később ez modernizálásra került, és a GT200b már 55 nm-en készült. A GF100 minden egyes példánya a jelenlegi elvárásoknak megfelelően természetesen 40 nm-es csíkszélességgel készül. A GT200 legerősebb, faragásmentes változata 240 darab árnyalóegységet tartalmazott, és bár a GF100-nál az NVIDIA eredetileg 512 darabbal kalkulált, ez feltehetőleg a gyártási nehézségek és a költségek miatt végül 480 darab shader processzor lett, melyről könnyen észrevehető, hogy a GT200-ban dolgozó 240 egység duplája.

Már az imént említett modell 1,4 milliárd tranzisztora is félelmetesen nagy szám volt, a GF100 3,2(!) milliárdja mellett viszont elbújhat. A dupla mennyiségű SP -- mostmár CUDA mag -- miatt valamivel 3 milliárd alá lehetett becsülni a kérdést, de az egyéb egységek alkalmazásának eredményeképp ez a szám még magasabb lett. Annyi bizonyos, hogy ennek a 3,2 milliárd tranzisztornak értelem szerűen energiára van szüksége, és ez a fogyasztás szempontjából semmiképp sem jó előjel. Érdekesség, hogy míg a GT200 területe 576 mm2 volt, addig a GF100 valamivel kisebb: 530 mm2. Felmerül a kérdés, hogyan lehetséges hogy a több mint dupla annyi tranzisztor kisebb méretű magba is "belefért".

Ebben a 40 nm-es csíkszélességnek nyilván kulcsfontosságú szerepe van, a gyártási folyamatok modernizálása hozzájárul a dologhoz, illetve ehhez a tényhez olyan szerkezeti változások is hozzájárulhatnak, mint például a memóriavezérlő. A GT200 512 bit szélességű busza nem tudott fennmaradni az utódban, a GTX 480-ban 384 bites crossbar vezérlő dolgozik, mely 6 darab 64 bites egységből jön létre (szálanként két ROP-blokkal), darabonként 256 MB GDDR5 RAM-mal, így a memória összmérete 1536 MB. Az NVIDIA a 480 darab CUDA magot úgynevezett Shader Multiprocesszor egységekre osztotta, és mivel minden ilyen blokk 32 darab CUDA core-t tartalmaz, így az előzetes információkkal ellentétben a GF100 nem 16, hanem 15 darab Shader Multiprocesszort (SM) foglal magában jelenleg.

alt

A SM blokkok száma határozza meg a Texture Units, azaz a textúrázóegységek számát is, blokkonként négy darab teljesít szolgálatot, így a textúrázók összes mennyisége 60 darab. Mindazonáltal nem lenne a világ legnagyobb meglepetése, ha később -- ahogy javul a kihozatali arány és tökéletesítik a gyártást -- megjelenne egy, az eredeti terveknek megfelelő, 512 SP-s, 16 SM-es, 64 TU-s modell például GTX 485 néven.

Előnyös technológiai változtatások:

  • Dupla pontos számítási teljesítmény jelentős növelése: átlag PC-s felhasználási szempontból nem, de professzionális oldalról fontos és vonzó jellemző
  • Az architektúra elsőként kínálja a szimpla pontosságú számítási teljesítmény csaknem felét dupla pontosság esetén - fontos megjegyezni, hogy ez csak az architektúrára igaz, ugyanis a GeForce kínálat ilyen tekintetben korlátozásra került, és esetében ez a képesség nem a felére, hanem a nyolcadára csökken. Ez viszont a GeForce esetében azért nem kritikus kurtítás, mivel játékokban gyakorlatilag nem befolyásolja a kártya erejét
  • A fix és lebegőpontos számítások külön egységekkel történnek az ADD és MUL utasítások támogatásával kiegészítve, a lebegőpontos feldolgozó IEEE754-2008 szabványú, és birtokában van a MAD és az FMA instrukciók ismeretének
  • Az egyes SM-ekben található CUDA magok egyesített cache-t használnak
  • Megjelent az accelerated jittered sampling
  • A 768 KB méretű egyesített L2 gyorsítótár ECC-korrekciós képességekkel is rendelkezik, ez szintén a HPC-s versenyképességet növeli
  • Ray-tracinghez idomuló gyorsítótár felépítés és OptiX motor -- HPC-s előny
  • A Z mintavételezők megduplázása miatt nagyobb sebesség nyolcsoros élsimítás mellett
  • 16 fixfunkciós feldolgozó - tesszellálásban fontos szerepkörrel
  • Transparency supersampling (TrSS) élsimítási technika API-tól független támogatása
  • 32×CSAA
  • Négy setup motort tartalmaz a chip, aminek köszönhetően a háromszög feldolgozási sebesség 4 tri/sec-re nőtt. Ez roppant előnyös magasabb szintű tesszelláció esetében

Hátrányos - kevésbé előnyös technológiai változások:

  • Streaming multiprocesszoronként egy textúrázó blokk, melyben négy szűrő és címző dolgozik, vezetékenként négy mintavételezővel -- ez visszalépés a GT200-hoz képest, de az NVIDIA szerint az új egységek fejlettebbek lettek
  • A minden SM számára elérhető 768 KB méretű egyesített L2 cache-sel kapcsolatban esetenként felmerülhetnek felülírási problémák
  • A ROP blokkok hatékonysága nem fejlődött elegendő mértékben, ami nagyon magas felbontásokon teljesítménycsökkenést eredményezhet
  • A GF100 textúrázó kapacitása kisebb, mint a GT200-é
  • Anizotropikus szűrés tekintetében nem történt fejlődés

Érdemes rendbe tenni a dolgokat az órajelek tekintetében is. Régebben egyszerű volt a képlet, adott volt a grafikus mag és a memória órajele, tisztán, egyszerűen. Aztán megjelentek az egyesített shader architektúrájú vezérlők, és egy úgynevezett shader frekvencia is belépett a képbe. A GF100 esetén a "core" jelentős része ezen a frekvencián üzemel (GPC clock), mely a GTX 480 tekintetében 1400 MHz. A CUDA magok és a speciális feladatkörrel ellátott végrehajtók minden egyes órajelcikluson végeznek munkát, a fennmaradó elemek -- raszter, textúrázók -- viszont csak minden második órajelen. A GPU mag frekvenciája ezentúl csak a ROP-blokkok és a másodlagos gyorsítótár sebességéről informál. A GPU clock a GTX 480 modellnél 700 MHz. A harmadik érték a memórialapkák tempója, melyek fajtája mostmár az új GeForce-okon GDDR5, a GTX 480-on 3700 MHz-es effektív értéken dolgoznak. Néhány olvasónknak talán szemet szúrhat a működési frekvenciák viszonylag alacsony értéke, erre feltehetőleg főként a hatalmas fogyasztás és hőtermelés miatt van szükség.

Akad még egy fontos dolog, amiről eddig nem beszéltünk, de annyira egyértelmű, hogy mindenki tisztában van vele. A GF100 az NVIDIA első olyan architektúrája, amely teljeskörű támogatást nyújt a DirectX 11 változatú API-hoz, és birtokában az ahhoz kapcsolódó fejlesztéseknek:

  • Shader model 5.0
  • Multi-threading - többszálú adatfeldolgozás
  • DirectCompute 11 - fizika és mesterséges intelligencia
  • Hardware Tessellation - hardveres tesszelláció
  • Better Shadows - jobb árnyékok
  • HDR Texture compression - HDR textúratömörítés

NVIDIA VP4 Video processzor

A Fermiben újdonságot könyvelhetünk a video processzor tekintetében is, melynek természetesen a videolejátszásban van fontos szerepe. A GF100 a VP4 kiadású egységet tartalmazza, amely egyébként nem teljesen új, már a GeForce GT 220 / GT 240 / ION2 modellekben találkozhattunk vele. A VP4 motor támogatja a MPEG-4 ASP (MPEG-4 Part 2) (DivX, Xvid) hardveres dekódolását, mely fejlődésen ment keresztül az előző generációs VP3 motorhoz képest, amely a első szériás ION-alapú rendszerekben tesz szolgálatot.

A lényeg, hogy az MPEG-1 formátumon kívül bármilyen MPEG formátummal megbirkózik az NVIDIA.

Nagyszerű hír, hogy végre a HDMI audio problémája is megoldódott, végre nem kell S/PDIF kábellel szórakozni, a HDMI-vel orvosolva vannak gondjaink. Ez azt jelenti, nem kell többet lemondanunk a két csatornás LPCM-ről vagy az 5.1-es DD/DTS-ről. Azzal, hogy PCIe közvetíti a hangot, rengeteg egyéb formátum támogatására van lehetőség. A VP4 most már DD+, 6 csatornás AAC és 8 csatornás LPCM formátumokkal is megbirkózik. Igaz, maximalista olvasóink csalódottak lehetnek, a Dolby TrueHD és DTS Master Audio még nem támogatott.

NVIDIA 3D Vision Surround

Az új GPU-val új technológia is érkezett, az NVIDIA 3D Surround. A 3D Vision Surround lehetővé teszi, hogy három kijelzőn 3D-ben játsszunk. Eléggé hajaz ez a megoldás az ATI Eyefinity-jére, csak itt egy kis pluszként megkapjuk a 3D hatást, ami azért valljuk be, igen fontos tényező napjaink térhatású mániájában. Persze használhatjuk 2D-s módban is a funkciót, ám ami még jobb hír, egy egyszerű driverfrissítéssel a GTX 260, 275, 280, 285 és 295 tulajdonosok is alkalmazhatják a technológiát. Mindehhez szükségünk lesz két kártyára és három monitorra, és persze egy 3D Vision csomagra. Két kártyára, amely értelemszerűen darabonként rendelkezik két darab DVI kimenettel, különben nehézkes lenne három monitorra képet varázsolni, és ez igaz a GTX 470 és 480-ra is. Nem olcsó móka ez, de minden egyedülálló élményért súlyosan a zsebünkbe kell nyúlni, ezt megszokhattuk.

Forrás: Guru3D

A lényeg tehát, hogy az ATI Eyefinity NVIDIA-s megfelelője három monitoron jeleníti meg a képet, akár 3D-ben, de nem szükséges hozzá sem 3D monitor (ekkor persze 2D-ben működik) sem a legújabb kártyák, akár GT200 vagy GF100 kártyák SLI-vel összekötve is elegendőek.


Ahogy már említettük, a GIGABYTE GTX 480 teljesen referencia alapokon nyugszik, csak a matrica segítségével van a cég arculatára alakítva a dizájn, hasonlóan a gyártók 95%-ához. Az új monstrum már nem a méreteivel sokkol, a kártya 26,7 cm hosszú, 11,1 cm magas, vastagsága pedig két bővítőhelyet foglal el, ezek egy felsőkategóriás modell átlagos értékei.

A baljós előjel azonnl szembeötlő, ugyanis eddig a kártyák hűtőbordáját valamilyen műanyag felülettel fedték el az NVIDIÁ-sok (például ahogyan ez a GeForce GTX 470-nél is megmaradt), a GTX 480-on azonban egy fém felület képezi a kártya tetejének egy jelentős részét, amely gyakorlatilag a borda lezáró része, ami így közvetlen összeköttetésben van a külvilággal. Erre valószínűleg a hihetetlenül magas hőtermelés és az ezzel járó melegedés a magyarázat, ezzel a módszerrel talán tudtak néhány fokot nyerni a tervezők, a fémlap működés közbeni érintését viszont semmilyen körülmények között nem ajánljuk!

A ventilátor a megszokott területen, a vezérlő végén forog, a levegőt az egész rendszeren átfújja, mely -- ahogyan azt megszokhattuk -- végül a másik oldalon távozik a házból, nem lett volna túl szerencsés, ha a több mint 100 fokos légáramlat a számítógépház belsejében keringve kezdte volna el keresni a kijáratot. További érdekesség a kártya tetején felbukkanó négy darab nikkelezett feltehetőleg 6 mm-es hőcső, gyári hűtőmegoldáson ilyet se nagyon láthattunk még.

A nyomtatott áramkör másik oldala szabadon szellőzik, ezúttal nem került rá borítás, érdekessége a ventilátor alatt kialakított két nyílás, a légkavaró ily módon hidegebb levegőt tud bejuttatni a rendszerbe, erre segít rá az is, hogy a kártya fara szintén nyitott. A 3-Way SLI és a 6 + 8 tűs PCI Express tápcsatlakozók jelenléte nem meglepő, a kimenetek terén viszont a két darab DVI mellett a mini-HDMI csatlakozó tűnt fel, vélhetően helyhiány miatt.

Aggodalomra nincs ok, a forgalomba kerülő dobozban megtalálható lesz a használatához szükséges átalakító. Úgy tűnik, a gyártók mostanában kezdik hanyagolni a dobozokon a manga figurák szerepeltetését, legalábbis a GIGABYTE most a mellőzésük mellett döntött, helyettük -- értelmezésünk szerint -- egy kék alapon figyelő robotszem látható, de bármi legyen is az, nekünk jobban tetszett, a dizájn egyszerű de mégsem fapados, minden infó rendelkezésre áll ami az egyszerű vásárlót érdekelheti.

A doboz tartalma semmilyen különösebb durranással nem szolgált, DVI-dSub átalakító, PCI-Express tápátalakító, felhasználói kézikönyv, telepítőlemez, stb. kerül a GTX 480 mellé, egy kis extra a második lemez, amin NVIDIA demokat, apróbb alkalmazásokat találunk. A referencia felépítés mellé referenciaértékek is párosulnak, egy kis összefoglaló a paraméterekről:


Tesztkonfigurációnk a következő elemeket tartalmazta:

  • Alaplapok:
    • GIGABYTE GA-X58-UD4P
    • GIGABYTE GA-P55A-UD6
  • Processzorok:
    • Intel Core i7 920 2,66 GHz @ 3,8 GHz HT Off (200×19)
    • Intel Core i5 750 2,66 Ghz @ 4,0 GHz (200×20)
  • Processzorhűtők:
    • Scythe Ninja 2 Rev B
  • Memóriák:
    • Kingston HyperX 1600 MHz 2 × 2 GB 1,65 V
  • Merevlemezek:
    • HITACHI 160 GB SATA2 (HDS721616PLA380)
    • Samsung 200 GB SATA2 (SP2004C)
  • Videokártyák:
    • GeForce GTX 285 1024 MB GDDR3 (ASUS Matrix GTX 285)
    • GeForce GTX 295 - lemondta a részvételt
    • ATI Radeon HD 5850 1024 MB GDDR5 (ASUS EAH5850)
    • ATI Radeon HD 5850 CrossfireX (2 × ASUS EAH5850)
    • ATI Radeon HD 5870 1024 MB GDDR5 (ASUS EAH5870)
    • ATI Radeon HD 5870 CrossfireX (ASUS EAH5870 + GIGABYTE HD 5870)
    • ATI Radeon HD 5970 2048 MB GDDR5 (ASUS EAH5970)
    • NVIDIA GeForce GTX 480 1536 MB (GIGABYTE GV-N480D5-15I-B)
    • ATI Radeon HD 5870 (HIS Radeon HD 5870 - H587F1GD)
  • Tápegység: Xigmatek NRP-HC1501 1500 W
  • Szoftverkörnyezet:
    • Windows 7 RTM 64 bit HUN
    • Intel INF 9.1.1.1019
    • NVIDIA GeForce 195.62 WHQL x64
    • NVIDIA GeForce 197.41 WHQL x64
    • ATI Catalyst 10.1 (Hotfix) x64
    • ATI Calalyst 10.4 x64
  • Megjelenítő: ASUS 24T1 TV monitor

A mezőnyt tekintve sajnos egy problémába ütköztünk, mégpedig abba, hogy a korábbi mérések egy P55A-UD6 alaplapban lettek elvégezve egy Core i7-750 CPU-val. Sajnos a jelenlegi teszteléshez egyik sem állt rendelkezésre, így vissza kellett térnünk a Core i7 + 920 tesztrendszerhez, a GIGABYTE GTX 480-at és a HIS HD 5870-et ebben a konfigban mértük, a friss meghajtó programok alkalmazásával. A rendszer beállításait tekintve törekedtünk arra, hogy az a lehető legjobban hasonlítson a P55-ös tesztrendszerre, a Core i7-920-ban a HT kikapcsolásra került. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy ez 100%-osan nem megoldható feladat, de mivel arra nem volt módunk, hogy a felsőkategóriás cikkben szerepelt összes kártyát visszahívjuk a szerkesztőségbe, nem maradt jobb megoldás. Így ha teljesen hiteles képet nem is, de összehasonlítási alapot kapunk a korábbi mérésekkel is. A jelenlegi tesztelésnél használt főbb komponenseket a felsorolásban vastagon szedve tüntettük fel, a lényeg, hogy a GTX 480 egy kategórián belüli ellenfele egy HIS HD 5870 személyében újra lemérésre került ebben a rendszerben, a legfrissebb meghajtó, azaz a Catalyst 10.4 alkalmazásával, ezt a grafikonokban "HD 5870 10.4" jelzéssel tüntettük fel, így a HIS HD 5870 GTX 480-hoz történő hasonlítása teljesen friss és hiteles. A jövőben természetesen tervezünk majd újabb felsőkategóriás VGA cikket a GTX 470, esetleg a GTX 460 érkezése után, akkor majd a teljes mezőny új és egységes tesztkörnyezet keretein belül fog mérésre kerülni.

Grafikus meghajtó-programok alkalmazása:

Mielőtt ismertetnénk a tesztek eredményeit, tisztáznunk kell, hogyan végeztük el azokat. A szintetikus mérések esetén (3DMark Vantage, DirectCompute Benchmark, Unigine Heaven Benchmark) sem a GeForce driver, sem a Catalyst beállításait nem piszkáltunk, minden a gyári konfiguráció szerint futott. A szintetikus mérések után a játékokhoz azonban mindkét meghajtó esetén manuálisan bekapcsoltuk a 16×-os anizotropikus szűrést, mivel számos alkalmazás esetén a programból erre nincs lehetőség, ennek jelenlétét viszont szükségesnek éreztük a mérésekhez.

Videokártyák, fogyasztás, melegedés:

A cikk minden résztvevőjét alávetettük fogyasztási és melegedési méréseknek is, viszont most csak a frissen mért kártyák értékeit, tehát a GeForce GTX 480 és a HIS Radeon HD 5870 értékeit közöljük, az égetést 3 perc FurMarkkal végeztük, eközben figyeltük a maximális fogyasztási értéket a teljes rendszerre vonatkozóan, illetve a terhelés alatti a hőmérsékletet, ventilátor fordulatszámot, valamint az órajeleket az MSI AfterBurner segítségével monitoroztuk.

GeForce GTX 480:

Radeon HD 5870:

Résztvevők:

Mivel a tesztben szereplő modelleket a múltban már külsőleg is alaposan megvizsgáltuk (vagy cikk, vagy HOC TV adás formájában), ettől most eltekintenénk, már csak azért is, mert az összes Radeon referencia kártya, beleértve a HIS HD 5870-et is, a GIGABYTE GTX 480-atpedig már az előző oldalon bemutattuk.

HIS Radeon HD 5870

Teljes egészében gyári megoldás, mind a hűtést, mind az órajeleket tekintve. A HIS márkát a szolid matrica hivatott jelezni. A kis méretű dobozban a kártya mellett a szokásos tartozékok kaptak helyet.


ASUS EAH5850


ASUS EAH5870


ASUS EAH5970


ASUS Matrix GTX285


Az eredmények ismertetésében a megszokott menetrend szerint haladunk, ennek megfelelően a 3DMark Vantage az első delikvens.

A mérés során a PhysX technológiát kikapcsoltuk a GeForce GTX 480-on, amely meg is látszódott a pontszámban, nem tudott a HD 5870 fölé kerekedni. A HOC TV adásában jeleztétek, hogy szeretnétek GPU pontszámot is látni az eredményeknél, most ennek a kérésnek itt eleget tettünk, egyébként nem meglepő módon ebben a tekintetben is erősebbnek bizonyult a HD 5870.

Mivel a korábbi méréseinket még a Heaven 1.0 alkalmazásával végeztük, ezért itt nem volt értelme feltüntetni azokat a számokat, hiszen jelen esetben már a frissebb, 2.0 verziót futtattuk, maximális beállításokkal, extém tesszellációs profillal. Nos, itt bizony rendesen odapakolt az új GeForce ellenfelének, a tesszellációban mutatott magabiztos teljesítmény jó előjel a jövőre nézve.

A DirectCompute Benchmark nevezetű mérőprogramban a Radeonok sokkal jobban teljesítenek, ugyan értelem szerűen a GTX 480-nál van előrelépés a GTX 285-höz képest, de még ez is kevésnek bizonyul. Meghökkentő a GTX 480 és az 5870 friss mérése között tátongó űr, elképzelhető hogy a meghajtó is benne van a dologban.


A továbbiakban a játékokkal folytatjuk, elsőként két népszerű FPS-sel indítunk.

A Crysis mindig is a GeForce kártyákat szerette jobban, az már más kérdés, hogy a GTX 200-as modelleknek már nem sok keresni valójuk volt az új Radeonok árnyékában. A GTX 480 most viszont rendet rak, és elég csúnyán odapakol a HD 5870-nek, előnye durván 20%.

A Far Cry2-re térve mégjobban eldurvul a helyzet, az új GeForce lelépi az AMD egymagos királyát, és ha a korábbi méréseket nézzük, gyakorlatilag a HD 5970 környékén teljesít, ami igencsak meghökkentő.

A World in Conflictnél kicsit csökken a GTX 480 és a HD 5870 közötti differencia, de még itt is a vártnál nagyobb mértékű, a GeForce inkább két darab HD 5850-hez van közelebb. Az oldal zárásaként meg kel jegyeznünk, hogy ezek a játékok már elég korosnak tekinthető programok, kizárólag DX10 támogatással, és ez úgy tűnik, tetszett a GTX 480-nak.


A játékos mérések második oldalát egy kis zombi vadászattal indítjuk.

A Resident Evil 5 maximális részletesség mellett sem egy kártyagyilkos motorral megáldott gamma, a GTX 480 és a HD 5870 ezúttal mindkét felbontáson igen közel teljesít egymáshoz, bár 8-10 FPS-ről van szó, ez a magas értékek miatt gyakorlatilag jelentéktelennek tűnik, viszont az tény, hogy a GeForce gyorsabb.

A H.A.W.X. már DirectX 10.1 módban is képes futni, természetesen ez a lehetőség a GTX 480 és a HD 5870 esetében is aktív volt, a különbség láttán viszont ismét padló közeli szájállapotba kerültünk. Azt tudtuk, hogy a Fermi architektúrába bekerült néhány új technológiát a játék motorja képes kihasználni, de azt nem gondoltuk, hogy ekkora eltérést fog eredményezni. A GTX 480 gyakorlatilag a HD 5970 és két darab HD 5870 környékén préseli az FPS-eket.

Oldalunkat egyik kedvenc háborús kalandunkkal, a Modern Warfare 2-vel zárjuk. Minden kártya 100 FPS felett teljesít, a GTX 480 és a HD 5870 új meghajtóval mért eredménye között a kisebb felbontáson 35 FPS-nyi, míg FULL HD-re kapcsolva 24 FPS-nyi különbség van, aminek jelen esetben nincs gyakorlati jelentsége, de erőfölényről tanúskodik.


Utolsó méréses oldalunkra hagytuk a legérdekesebb címeket, ugyanis minden játék többé-kevésbé DirectX 11 támogatással rendelkezik.

Elsőként itt van a S.T.A.L.K.E.R. legújabb része, melyben mint tudjuk, bekapcsolható a tesszelláció, mérésünk során természetesen éltünk is a lehetőséggel. 1680 × 1050-as felbontásban kijelenthető, hogy a GTX 480 jelentősen gyorsabb a HD 5870-nél, még úgy is, hogy a friss meghajtó néhány FPS pluszt tudott hozni az 5870-nek, ezt a jelenséget egyébként szinte mindenhol megfigyelhetjük.

FULL HD felbontásra kapcsolva a szakadék tovább nő, a GTX 480 magabiztosan tartja magát és mindegyik mérési periódusban játszható szintet produkál, az utolsó szakaszban a HD 5870 viszont már becsúszik 30 FPS alá. A S.T.A.L.K.E.R. bizony elnyerte tetszését az új GeForce-nak.

A folytatásban itt van a Battleforge, amelynél szintén kíváncsian vártuk, mire képes a Fermi architektúra. Kijelenthetjük, hogy elég sokra, ugyanis megint más dimenzióban számolgat, mint az 5870, és inkább a HD 5850 CF, valamint a HD 5970 teljesítménye felé kacsintgat. Ha megnézzük az elődöt, vagyis a GTX 285-öt, az új Geforce ereje gyakorlatilag 3,5× nagyobb. Impresszív produkció, ismét!

Már csak a Dirt2 van hátra, de az előzmények fényében itt is a GTX 480 fölényére számítottunk. Ez be is jött, de a HD 5870 azért kicsit összekapta magát, és a különbség nem annyira kritikus, mint az előző két címben. Azt is hozzá kell tennünk, hogy ehhez a 10.4-es Catalyst meghajtóra is szükség volt, ugyanis hatására borzasztóan nagyot gyorsult a Radeon, nélküle ismét zakó lett volna a vége, nem is nagyon értjük, hogy talált ennyit az AMD, ugyanis a HD 5870 az új driverrel majdnem utolérte a HD 5850 CF-et. Ennyit az eredményekről, összegezzük a látottakat!


Ha a GeForce GTX 480-nal kapcsolatos véleményünket tömören kéne megfogalmazni, azt mondanánk, tetszett is, meg nem is. Tetszett, mert brutálisan gyors, technológiailag immáron naprakész, de nem tetszett, mert bődületesen melegszik, eszméletlen forró, mely a meleg nyári hónapokban kritikus szintet is elérhet, emellett borzalmasan sokat fogyaszt. Ha viszont az NVIDIA filozófiáját vesszük alapul, azt kell mondanunk, nem sikerült rosszul a GF100. Egy csúcskártya esetében a fogyasztás és a melegedés kérdése általában másodlagos szempont (a zöldeknél pláne), és a teljesítmény érdekében ezek háttérbe szorulnak, az más kérdés, hogy el lehet-e menni egy olyan határig, ahol most az NVIDIA jelenleg a GeForce GTX 480-nal tartózkodik. Amíg a kártyák működnek és nincsenek instabilitási problémák, addig úgy tűnik, hogy lehet. Arra mindenki számított, hogy a GTX 480 gyorsabb lesz egymagos riválisánál, a Radeon HD 5870-nél, de arra nem gondoltunk, hogy ennyivel.

Persze a tesztek egy részében a 15-20%-os különbség érvényesül, de van ahol a kártya a kétmagos HD 5970 határát súrolja, vagy túl is lépi azt. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a Radeon HD 5870 friss mérése alatt már egy kiforrott, optimalizált meghajtó vezérelt, a GeForce-ot egy viszonylag új, valószínűleg nem teljesen optimalizált driver hajtotta, akkor a különbség megintcsak felértékelődik. Mostmár az új Geforce-ok is támogatják a DirectX11-et és képesek a tesszellációra, méghozzá a jelek szerint igen jó hatásfokkal, e tekintetben is abszolút meggyőző volt a GTX 480. A technológiai oldalon beszámoltunk néhány olyan változásról, amelyből arra lehetett következtetni, hogy a kártyának esetleg gondjai lehetnek a magas felbontásokkal, azonban a tesztek alapján úgy tűnik, ez valótlan sejtésnek bizonyult, hozzátéve, hogy azt nem tudjuk, mire lenne képes a GPU egy 3 monitorból összefűzött valóban extrém magas felbontáson. Egy biztos: a GeForce GTX 480 újra visszaszerezte az NVIDIA-nak a leggyorsabb egymagos videokártya címet, azt meg senki nem gondolhatta, hogy reális ellenfele lehet a HD 5970-nek az összteljesítményt tekintve.

Ehhez azonban áldozatokra volt szükség. Mint már említettük, a chip borzasztóan nagy, melegszik és fogyaszt, de ami az NVIDIA-nak mégrosszabb, nehéz gyártani. Bár a vezetőség úgy nyilatkozik, nincs gond a kihozatallal, ez biztosan nincs így, hiszen az új GeForce-ok alig elérhetőek az üzletekben, rendkívül kevés kerül fel belőlük a boltok polcaira, és az áruk is horror, melyben nyilván bőven jelen van a magas előállítási költség és a rossz kihozatali arány. Ha már az árnál tartunk, vizsgáljuk meg a kérdéskört kicsit konkrétabban. Az ár-összehasonlítók eredményeit figyelve a GeForce GTX 480 környékén elég nagy a szórás, bruttó 125 000 Ft-tól egészen 142 000 Ft-ig láthatunk cédulákat, azt persze nem lehe tudni, melyik boltban van is a termékből, vélhetően a nagy részében nincs, ezért érdemes telefonon érdeklődni. A Radeon HD 5870 friss árait böngészve hamar észrevehetjük, hogy a leggyorsabb egymagos ATI bizony bőven beesett 100 000 Ft alá, 90-93 000 Ft-ért már haza lehet vinni őt. A GeForce GTX 470-hez 85-90 000-ért lehet hozzájutni, bár vélhetően esetében sem sokkal könnyebb ez a mutatvány, mint a GTX 480-nál. A HD 5850 ehhez képest egészen szépen kezd olcsósodni, 62-65 000 Ft környékén akár már el is lehet hozni, így több mint 20 000 Ft-tal olcsóbb, mint GeForce riválisa. Mivel a GTX 470 még nem járt nálunk, ezért konkrét tapasztalatokkal nem tudunk a termék ár/teljesítmény mutatójáról nyilatkozni, de az egyértelműnek tűnik, hogy ha ebből a szempontból vizsgáljuk a Radeonok és a GeForce-ok viszonyát, bizony az ATI kártyák hatalmas előnyben vannak. Viszont tudjuk hogy az NVIDIA-szimpatizánsokat nem érdeklik az ATI-kártyák ár/teljesítmény mutatói, nekik GeForce kell, méghozzá gyors -- és az új GeForce-ok gyorsak. Ezért biztosan fogynának a GF100 termékek, ha lenne belőlük, a külföldi pénztárcák nagyobb "teret" engednek a vásárláshoz. Meglátjuk, mit hoz a jövő...

Annyi bizonyos, hogy a Fermi architektúra ütőképes elgondolásnak tűnik, a professzionális piac tekintetében ez különösen igaz, az ATI FirePro modelleknek igencsak meg fog gyűlni a bajuk a GF100 alapú Quadro és Tesla termékekkel. Teljesítmény szempontjából nem lehet panasz az új kártyákra, és mostmár technológiai lemaradással sem lehet vádolni őket. Már "csak" a fogyasztással, a hőtermeléssel és az árral kéne kezdeniük valamit, és a "GeForce" szegmens ismét régi fényében tündökölne. Ezeken a jellemzőkön változtatni viszont csak úgy lehetne, ha modernizálnák a gyártási folyamatokat, és ez alatt elsősorban a mégkisebb csíkszélességre való átállást értjük, ez viszont a közeljövőben nem nagyon fog megvalósulni. Azt viszont mindenképpen szeretnénk a közeljövőben megvalósítani, hogy majd a GTX 470 és a GTX 460 is beleüljön tesztkonfigurációnkba, és egy minden téren felfrissített tesztet tudjunk csinálni a hamarosan teljesen kiegészülő felsőkategóriás kínálatról!

Cikkünkhöz fórumunkban szólhattok hozzá!

A GIGABYTE GTX 480 és a GIGABYTE HD 5870 kártyákat a GIGABYTE Magyarország, míg az ASUS és a HIS modelleket a Bluechip Kft. szolgáltatta cikkünkhöz, köszönjük!